- 2010. október 9., 22:02
Meglátogattok a Panasonic Eco Ideas házát, és megnéztük, mi kell ahhoz, hogy egy otthon ne fogyasszon áramot.

A Panasonic székhelye Osakában van, és itt is készült el az Eco Ideas program keretében az első környezettudatos, zöld technológiákat felvonultató bemutató otthona. A ház rövid idő alatt annyira népszerű lett, hogy a tokiói Panasonic Centerben is épült egy; ide látogattunk most el.

Négy lakó, 140 négyzetméter

A ház célja alapvetően az, hogy megmutassa, a ma létező technológiákkal megvalósítható egy ház működtetése széndioxid-kibocsátás nélkül. És különösebb űrtechnológia sem kell hozzá, csak józan ész, okosabb anyagválasztás és okosabb tervezés.

A ház két-vagy háromgenerációs is lehet, a lényeg az, hogy négyszemélyes, mert Japánban átlagosan ennyien élnek egy fedél alatt. Vegyük azt az energiamennyiséget, amit egy átlagos japán háztartás 1990-ben elfogyasztott, 100 egységnek. Ez, köszönhetően az elmúlt 20 év fejlesztéseinek, már ma 66%-kal csökkenthető - a Panasonicnak pedig arra is van ötlete, hogyan fogyjon el a marad 34%.

-66% CO2 kibocsátás

A takarékosság alapötlete (nem meglepő módon) az, hogy mindenből csak annyit használjunk, amennyire feltétlenül szükségünk van. Ez triviális persze, de tegye fel a kezét az, akinek otthon 6-8 lámpa is van a mennyezetbe építve, hogy a fény mindig elég legyen, közben pedig sose legyen felesleges sok. És ez csak egy azokból a lehetőségekből, amelyek már ma is bárki számára elérhetők.

A túra a nappaliban kezdődik, ami elsőre egy teljesen átlagosan berendezett nappalinak tűnik. Másodikra is, van itt tévé Blu-ray lejátszó, kanapé, könyvespolc, légkondi – semmi szokatlan. A környezettudatosság a részletekben és a használati eszközök okos kiválasztásában rejlik. Alap például, hogy a tévé és más háztartási eszközök kiválasztásánál ne csak a tudást, hanem a fogyasztást is vegyük figyelembe a választáskor. Az EU-ban hamarosan ehhez egy elég jó segítséget is kapunk, jövő novembertől kötelező lesz ugyanis, a hűtő- és mosógépekhez hasonlóan, jelölni a tévék energiafogyasztását. Nem értünk egyet az EU minden rendeletével (lásd. IE ügy), de az energiacsökkentésre irányuló tervek azért többnyire jók. Legnagyobb részben EU direktívának köszönhetjük például azt is, hogy a műszaki eszközök készenléti fogyasztása mára gyakorlatilag 0-ra csökkent le. Két éve még simán előfordulhatott, hogy valamilyen kütyü összes fogyasztott energiájának hatoda készenléti állapotban „ment el”.

A mértékletesség a világításnál is előjön; legyen szó akár a nappali, akár a konyha megvilágításáról, akár a tévék háttérvilágításáról (fényéről). Az automatikusan magukat szabályozó megoldások a legtakarékosabbak, a házban ilyenből több is van. Szerencsére ma már nem ritkaság a tévék fénymérő szenzora, amivel az elektronika a fényerőt a környezeti fényhez tudja igazítani. Ugyanezt miért ne tehetnénk meg a háttérvilágítással is? Megtehetjük, sőt, ezt akár még mozgáskövetéssel is kombinálhatjuk, így a ház mindig tudni fogja, mely szobák üresek, azaz melyekben ég fölöslegesen a villany. Az öko házban ilyen fénymérő a konyhába került; ez a szoba feltérképezésével intelligensen tudja kapcsolni a világítást és állítani a fényerő, akár a konyha egyes részein külön-külön is.

Az izzók természetesen LED-esek voltak mindenütt! Ezek előnye az alacsony fogyasztás mellett az, hogy a fényerejük tetszőlegesen változtatható az élettartam csökkenése nélkül; hangulatvilágításnál LED-ekkel például még kisebb fogyasztást lehet elérni. A LED további előnye a komfort; ugyan fogyasztásbeli előnnyel nem jár, ergonómiailag viszont fontos lehet, hogy a LED-es izzók színhőmérséklete gyakran változtatható.

A légkondicionáló berendezés nem hétköznapi; alapvetően a hagyományos hőcserélős elven működik, de egy jó nagy adag rásegítéssel, a ház alatt ugyanis egy hőszivattyús rendszer is működik. A föld alatt már kis mélységben is viszonylag állandó a hőmérséklet, így ezzel a megoldással nyáron hűteni, télen pedig fűteni lehet a házat; nem biztos, hogy egyáltalán nem lesz szükség a légkondicionálóra (akár hűtésre, akár fűtésre), de ha igen, akkor viszont az biztos, hogy sokkal kevesebb dolga lesz. Természetesen a meleg víz készítésébe is be lehet a hőszivattyú alkalmazásával segíteni, így annak melegítésére sem kell (annyi) energiát felhasználni.

Padlófűtés hőszivattyúval

A megfelelő szigetelőanyagok még tovább javítják a hatékonyságot. Valószínűleg sokan nem tudják, hogy a Panasonic szigetelőanyagokat is gyárt, pedig igen: az U-Vacua vákuumos szigetelőelem pedig egy saját fejlesztés, ami jóval hatékonyabb, mint a szokványos megoldások, köztük a poliuretánhabos szigetelés is. Hatékonyságát egy külön területen nézhettük meg, ahol három elvileg teljesen egyforma, falra néző fülke volt elkészítve, de más szigeteléssel. A fülkék hőmérséklete között ennek köszönhetően elég nagy eltérés volt, 38 fok normál, 34 fok poliuretánhabos és 31 fok a vákuumos szigeteléssel, ami elég meggyőző (a kisebb érték a jobb).

És ezek azok a megoldások nagy vonalakban, amelyekkel rengeteg energia takarítható meg; akár harmadára is csökkenthetjük a felhasznált energiamennyiséget alkalmazásukkal.

-34% CO2 kibocsátás

A nagyobb falat az lesz, amikor ezt a szépen lecsökkentett fogyasztást is el szeretnénk tűntetni, hiszen energia nem lesz a semmiből; bár kevesebb enerigaigénnyel, de még mindig az elektromos művek hálózatán lógunk! Innentől „vadabb” ötletek jönnek, legalábbis a szónak abban az értelmében, hogy zömmel prototípusok, vagy könnyen elkészíthető, de a piacon egyelőre nem létező megoldásokról lesz szó (egyenárammal működő készülékek).

Az áram nagyfeszültségű vezetéken keresztül jut el az erőműből az otthonokba, mert így transzformálva sokkal gazdaságosabb a nagy távolságokba való „szállítása”. A dologban annyi a hiba, hogy a dupla transzformáció miatt veszteség keletkezik, azaz az erőműnek több energiát kell termelnie, mint amennyi valójában fogy. És még egy helyen lehet spórolni; jelenleg 220 voltos váltóáramú feszültségre kell csatlakoztatni az otthoni eszközeinket, a legtöbb mégis alacsonyfeszültségű egyenáramról működik, amelyet egy belső tápegység biztosít. Ezek hatásfoka sem a legjobb, a veszteség legalább 15%, de a tápegység optimális és aktuális kapacitása közötti különbség eltérés esetén ennél nagyobb is lehet. Az öko ház egyik alapötlete a jövőre nézve a 12 voltos, egyenáramról működtethető lokális hálózat kialakítása, amihez persze megfelelő elektronikai eszközök is kellenek majd. Az egyenáramú hálózat persze még mindig nem veszteségmentes, de a hatékonysága nagy, 95% körüli.

HIT felépítés és demó: melegben kevesebb a hatékonyságvesztés

A fent leírtakból kiderült ugyanakkor, hogy az áramot ebben a formában már nem lehet hatékonyan szállítani. A megoldás: termeljük meg itthon! A Panasonic sok más gyártóval egyetemben kiemelten kezeli a megújuló energiaforrások kiaknázásának a lehetőségét, és nagy hangsúlyt helyez a napelemek és a kapcsolódó rendszerek, valamint az üzemanyagcellák fejlesztésébe. Az öko házban saját fejlesztésű HIT napelemek (amelyek egy része Magyarországon készül) vannak, ezek 23%-os hatékonysága a legjobbak között van. Persze cél lenne, hogy ezt minél gyorsabban minél magasabbra lehessen feltornászni, ugyanakkor látni kell, hogy egy kivételesen fájdalmasan lassú folyamatról van szó; az elmúlt tíz évben összesen 15%-os volt a fejlődés, azaz 2000-ben 20% körüli volt a napelemek e jellemzője. Bármennyire is ez lenne a cél, napenergiával ésszerű keretek között egyelőre nem lehet megoldani egy ház energiaellátását. Az öko házra szerelt 24 napelem optimális esetben is csak 5,16 kWattos teljesítmény leadására képes, ám ez egyrészt nem áll rendelkezésre folyamatosan, másrészt ha rendelkezésre állna, sem biztos, hogy minden körülmények között elég is lenne a pillanatnyi igények lefedésére.


Alul a kazetta; öt ilyen van a tárolóban

Az üzemanyagcella mellett egy energia tároló lehet a megoldás, ami a Panasonic koncepciójában a harmadik alappillér. Ilyen tárolóból egyelőre csak prototípus létezik; ez nem kevesebb mint 700 darab, 18650-es méretű (60×18 mm-es) akkumulátorral 5 kWh teljesítmény tartós leadására képes. Feladata természetesen a ház felé az energiaigény kiszolgálása, a napelem felé pedig az energiaigény kisimítása. A zöld házban alapesetben minden a napelemről működik, a napelem egyben pedig az akkut is tölti. Rossz időben vagy éjszaka, amikor nincs lehetőség a napelem használtara, akkor egyrészt bevethető lesz az üzemanyagcella, másrészt az akku ebben az esetben már áramforrássá válik.

Ezzel szépen lassan kialakult tehát az otthoni energiatermelő rendszer, csak egyetlen elem hiányzik, a vezérlőkonzol, vagyis a Smart Energy Gateway, ami a hálózat működésének monitorozására és optimalizálására szolgál.

Elektromos autók és további ötletek

A Panasonic Centerben néhány további ötletet, koncepciót is láttunk, amelyek konkrétan már nem kapcsolhatók a házhoz, de a mindennapi életünkhöz annál inkább.

A globális CO2 kibocsátás nagy részéért az autók a felelősek. Felmérésre válogatja, de többnyire 20-30% közé teszik az autóval termelt mennyiséget az elemzők. Autó még nincs a Panasonic kínálatában, de kapcsolódó termékek igen. A prototípusok között utcai „töltőállomást” és otthoni töltőt is láttunk.


Elektromos autóhoz tartozó kütyük

Persze még jobb, ha az autót nem is használjuk; a japán kormány éppen ezért támogatja a távmunkát – a cél az, hogy rövid időn belül 2 millió embert foglalkoztassanak így, ami a számítások szerint kb. 4 millió tonna CO2 megtakarítását eredményezi majd évente. Korábban írtunk a Panasonic 3D-s videokonferencia rendszeréről, ami még csak prototípus, de távmunkára kiválóan megteszi a már kapható, 2D-s változat is. A távmunka további előnye, hogy rengeteg utazást lehet vele megspórolni, és valószínűleg a japán emberek képesek arra is, otthonról is megfelelő hatékonysággal dolgozzanak.

Címkék
Hozzászólások