A tudás hatalom, tartja a mondás. Vegyük ehhez még hozzá a nagy számok törvényét, és máris kijön az egyenletből az, amit egyébként józanésszel mindenki tud: együtt többre megyünk. És akár tetszik, akár nem, a Big Data, vagyis az egyre csak hízó, mindenkiről egyre csak több és több adatot tartalmazó adatbázisoké a jövő, az ezekből megszerezhető információk pedig nagy mértékben befolyásolni fogják életünket. És nem, nem a vészharangot kell kongatni, hanem inkább meg kell találni annak módját, hogy az adattömeget hogyan lehet értelmes és jó célokra használni. A Kyocera digitális szaglószerve például egy nagyon ötletes és jó dolog, amely mutatja a rendszerben rejlő lehetőségeket.
Az egyelőre még csak prototípusként létező szenzor a levegő tartalmát képes elemezni, tehát egyfajta digitális orrként fogható fel. Most még elég nagy, egy öngyújtónál is nagyobb dobozba került, de a cél az, hogy olyan kicsire zsugorítsák össze, hogy okostelefonba is be lehessen építeni. Az „orr” összesen három szenzort tartalmaz, amellyel a levegőben lévő tucatnyi vegyület koncentrációja mérhető – most nem sorolnánk fel tételesen, hogy melyeket. A lényeg ugyanis nem ez, hanem az, hogy a kapott eredményt (ami Bluetoothon jut el a telefonra) a felhőben tárolt adatokkal összehasonlítva lehet következtetéseket levonni. Hogy milyet, az csak a fejlesztők fantáziáján múlik. A lehellet alapján lehet mérni például az alkoholszintet, de következtetni lehet arra is, hogy az illetőnek van-e komolyabb betegsége, pl. diabétesze vagy rákja. Használhatjuk továbbá a hentesnél vagy a zöldségesnél is, ahol rögtön kiderül, ha nem friss az áru, egy építkezésen pedig még az is ellenőrizhető, hogy nincs-e gázszivárgás, stb.
Hogy pontosan mikor lehet valódi termék a többek között az Osakai Egyetemmel kooperációban készülő szenzorból, azt egyelőre nem tudjuk, a kísérlet mindenesetre így is érdekes volt.
