A Honda Clear, vagyis a japán gyártó első FCEV-je (Fuel Cell Electronic Vehicle, üzemanyagcellás elektromos autó) már kereskedelmi forgalomban is kapható, Tokió utcáin szaladgál is belőle néhány példány. A vállalat szerint teljesen egyértelmű, hogy a hidrogén lesz a jövő energiaforrása – ezzel a nézettel nincs is egyedül, viszont a gyártónál voltak olyan kedvesek, és a technológiával kapcsolatban néhány technikai részletet is megosztottak velünk, amiből azért inkább az derül ki, hogy egyhamar nincsen igazán esélye a hidrogéncellának a benzines és akkumulátorral működő elektromos autókkal szemben.
Először is érdemes tisztázni, hogy mi is az az FCEV – ahogyan fentebb már írtuk, egy olyan elektromos motorral működő jármű, amelyben az áramot nem akkumulátor szolgáltatja, hanem egy hidrogén gázzal működő generátor. A Honda Clear teljesen elektromos, és a vállalat nem is tervezi, hogy hibrid verziót gyártson belőle. 7,5 millió jenbe, azaz nagyjából 21 millió forintba kerül, cserébe működési paraméterei egyeznek a benzines autók paramétereivel: egy „tankkal” 500-750 km-es hatótávolságra számíthatunk, a töltés ideje pedig nagyjából 3 perc. Az elektromos autók előnyei természetesen érvényesülnek, így a teljesen hangtalan működés és a 0 fordulatszámon is rendelkezésre álló magas nyomaték egyaránt megvannak. Külsőre nyilván nincsen érdemi különbség más autókkal szemben, belül viszont teljesen egyedi a hidrogén gázhoz kapcsolódó minden fontosabb részegység, így a klasszikus tankoló cső helyett beépített, nagynyomású gáz töltésre alkalmas pneumatikus szelep és a gáz tárolására használatos két tartály is. A kocsi annyi extrával bír, hogy a benne lévő generátor egy külső box segítségével – mondjuk áramszünet esetén – a háztartást is el tudja látni energiával, 9 kW teljesítményig.
Annak, hogy az autó hidrogén gázzal működik, több előnye is van: a benzines járművekhez képest a 0 károsanyag-kibocsátást emelhetjük ki, az elektromos autókhoz képest pedig a gyors töltés az, ami előnyt jelenthet. A Honda (és mellesleg minden más gyártó, aki a technológiát szeretné minél előbb széles rétegek számára elérhetővé tenni) azt is kommunikálják, hogy a hidrogén előállítása olcsó, és mivel a víz nagy mennyiségben is rendelkezésre áll, ezért szinte végtelen készletekkel lehet gazdálkodni. A gond csak az, hogy ha megnézzük a számokat, akkor kiderül, hogy ez egész egyszerűen nem igaz. A Honda ökoszisztémájára legalábbis biztosan nem, és ebből gyanítható, hogy más gyártók sem mondják el a teljes igazságot. Tegyük hozzá, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a hidrogéncellás autók használata sosem lesz olcsó, az viszont egészen biztos, hogy eddig nem csak pár évet kell még kihúzni.
Na, de lássuk a számokat! Az autó vételárától nagyvonalúan tekintsünk el, bár a 21 millió forint is elég magas, ennek a felét kell nagyjából kifizetni, ha egy hasonló kategóriás elektromos autót szeretnénk megvásárolni. A Honda Clear 1 kilogramm hidrogénnel – a vezetési stílustól és a terepviszonyoktól függően – 100-150 km-t tud megtenni, tankjában pedig legfeljebb 5 kilogramm gázt lehet eltárolni. A helyzetet bonyolítja, hogy a Honda jelenlegi töltőberendezése 35 MPascal nyomással tud csak tölteni (a „csak” azért úgy értendő, hogy a normál légköri nyomás 350 szeresével), ami a Honda Clear tartályának teljes töltéséhez nem elég, nagyjából 2,5 kg gázt lehet ekkora nyomáson a tartályba préselni. 1 kilogramm hidrogén előállításának költsége nagyjából 300 forint, amivel teljesen partiban van a benzin literenkénti árával – persze ugyanakkora távolság megtételéhez eltérő mennyiségek kellenek, ezért a hidrogénes meghajtás olcsóbbnak tűnik. A kulcsszó az, hogy tűnik.
A Honda rendszerében ugyanis a gázt a töltőállomások termelik, és ha a hozzá kapcsolódó költségeket is elmeséljük, alighanem mindenki azt fogja hinni, hogy valamit elírtunk. Pedig nem. A hidrogéngáz előállítása és tárolása gyakorlatilag fillérekbe kerül, a töltőállomás gyártási költsége viszont irdatlanul magas, 270 millió forint. Tokióban jelenleg 7 töltőállomás üzemel, de záros határidőn belül 20-ra növekszik a számuk. Ez összességében 5,4 milliárd forintos beruházás – mindezt úgy, hogy jelenleg összesen 20 (igen, húsz) Honda Clear szaladgál az utakon, és a vállalat terve az, hogy 2017. március 31-ig összesen 200 autót értékesítsen. Oké, a töltőállomásokat nem az autótulajdonosok finanszírozzák – legalábbis nem közvetlenül, egyelőre az önkormányzatok pénzéből épül a rendszer. A számok brutálisak, és ez még nem minden. A töltőállomásokat ugyanis hidrogéngázzal feltölteni – mondjuk külső tartályból – nem lehet, csak saját magukat tudják feltölteni. Ehhez vízre és elektromos áramra van szükség, meg rengeteg időre. Az állomás egy nap alatt ugyanis mindössze 1,5 kg hidrogéngázt tud előállítani. Vagyis ha egy Honda Cleart félig feltöltünk, akkor az durván két nap termését visz el. Ez pedig azt jelenti, hogy még ha ugrásszerűen is nő majd az FCEV-k száma, akkor sem lesz gazdaságos a töltőállomások üzemeltetése, mert ahogy több autó lesz, úgy kell egyre több és több töltőállomást üzembe helyezni. Az teljesen biztos, hogy ez a rendszer így nem életképes – városon belül még csak-csak elbóklászhat pár tucat Clear, de távolsági közlekedésre és exportra ilyen paraméterek mellett gondolni sem lehet.
