- 2016. május 12., 13:40
Kevin Ho előadása a CES ASIA nyitónapján igen érdekesre sikerült; így látják a jövőt a Huaweinél.

A vállalat kütyükkel foglalkozik, ezért természetesen Mr. Ho ebből a szempontból vizsgálta meg a kérdést. És azzal a nem túl váratlan megállapítással nyitott, hogy jelenleg minden az okostelefonok körül forog, ám ez nagyon gyorsan meg fog változni, és pár éven belül szinte minden kütyü az internetre fog kapcsolódni. Már majdnem elkönyveltük, hogy a következő 45 percben az unalomig ismételt frázisok újbóli puffogtatása következik, de szerencsére ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

Mr. Ho szerint az emberiség fejlődéstörténetét vizsgálva arra a megállapításra juthatunk, hogy ugyanakkora lépés megtételéhez egyre kisebb időre van szükség; amekkora lépéshez először még 100.000 év kellett, ahhoz később már csak 10.000, majd 1000 és 100; az informatika nyilván még tovább gyorsítja a dolgokat, a következő ciklus hosszát viszont még nem tudjuk. Bár az emberiség tudása nagyon nagy, valószínű, hogy sokkal több olyan dolog van, amit még nem tudunk. Vagy amit nem tartunk megvalósíthatónak. Meg olyan is, amiről azt gondoljuk, hogy ijesztő lenne, ha meg tudnánk csinálni. Viszont visszanézve a múltra, jól látszik, hogy az emberiség fokozatosan tolja ki a határokat; elég csak a repülésre vagy az űrkutatásra gondolni. Mr. Ho mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a fejlődés iránya nem feltétlenül megjósolható. Sőt, inkább nem jósolható meg.

Két példát is mondott: habár minden elemzés afelé mutat, hogy a Föld túl fog népesedni, és beköszönt az éhezés, nem tudjuk biztosan, hogy ez valóban meg fog-e történni. Lehet, hogy nem, vagy ha igen, akkor sem úgy, ahogyan arra ma gondolunk. Vagy nem akkor. Ezt nem is fejtette ki jobban, a másik témát viszont igen; a halál egy nagyon érdekes kérdés. Nem tudjuk, mi van után, csak azt, hogy elkerülhetetlen. De ez vajon mindig így lesz? Nem feltétlenül; az élet test és lélek. A test elöregszik, de egyre több szervünk van, amit lehet gépekkel helyettesíteni; ezt többféle betegségnél sikeresen ki is használjuk. Vajon eljön az idő, amikor általános gyakorlat lesz az ilyen jellegű beavatkozás az egészséges test működésének meghosszabbítására is? De a lélek, vagyis ami az agyunkban található, az még fontosabb. Most még nem értjük, hogy pontosan mi történik, hogyan raktározzuk az emlékeket, hogyan alakul a személyiségünk. De sokak szerint nem kérdés, hogy egy napon ezt is meg fogjuk érteni. Az agy tárolókapacitása hatalmas, de véges; vajon ha tudjuk, hogy mi hogyan zajlik, és mit hogyan lehet „kiolvasni”, akkor le fogjuk tudni „tölteni” magunkat, a személyiségünket egy adathordozóra? És ha igen, akkor annak az emberiségre nézve milyen hatása lesz? Ha a test meghal, a lélek tovább élhet? Megjelenik majd egy párhuzamos, digitális világ, amiben szeretteink tovább élnek, és ahol találkozhatunk is velük?

A kis elkalandozás után azért visszatértünk azokhoz a kérdésekhez, ami a Hauwei mérnökeit manapság foglakoztatja. A vállalatnál úgy látják, hogy a leggyorsabban az IoT világa, a személyre szabott megoldások és a biztonsági megoldások fognak fejlődni. Az IoT-ről nem is kell többet mondani, ma már mindenki tudja, hogy miről van szó. A személyre szabott technológia viszont a Jarvisok megjelenését vetíti előre; efelé megy a Google is, hiszen a digitális asszisztense egyre több mindent tud és egyre több helyzetben tud releváns információkat adni. És részben ehhez kapcsolódik természetesen, hogy a biztonságnak is fejlődnie kell, mégpedig azért, hogy a mesterséges intelligencia semmiképp sem az emberiség legnagyszerűbb, de egyben utolsó felfedezése legyen.

Az internetre kapcsolódó eszközök száma ma nagyjából 3 milliárd, 2025-re ez 25 milliárdra nő, 2040-re pedig 1000 milliárdra. Kapcsolati szinten a mai 6 milliárdról 100 billióra nő a volumen, az internet átlagos sebessége 3 Tbps lesz, a világszinten tárolt adatmennyiség pedig 1500-szorosára, 15.000 Zbájtra fog hízni. A húzó ágazat a VR, az AR, az AI (mesterséges intelligencia) és a természetes inputok (pl. agyhullámok kiolvasása) lesznek. A Huawei a maga részéről a fejlődést úgy kívánja segíteni, hogy teret enged az eszközöknek az 5G-s, majd a további hálózatok fejlesztésével. A végére még egy kis önfényezés is belefért, de tényleg szép számok ezek: a Huawei 170.000 alkalmazottjából 76.500 dolgozik valamilyen formában kutatásokon és fejlesztéseken, az elmúlt 10 évben a vállalat 37 milliárd dollárt költött K+F-re, jelenleg pedig 16 fejlesztő központtal és 28 további olyan részleggel rendelkezik, amit partnerekkel közösen üzemeltet.

Ezek is érdekelhetnek

2015. szeptember 1., 13:00
2015. július 4., 12:00
2012. november 13., 12:00
2013. december 9., 13:00
Hozzászólások