- 2014. június 4., 10:23
Az Intel saját 3D-s kamerát fejlesztett, amely elég kicsi ahhoz, hogy akár táblagépekbe is be lehessen építeni.

Az Intel saját 3D-s kamerát fejlesztett, amely elég kicsi ahhoz, hogy akár táblagépekbe is be lehessen építeni.

Az Intel egyre többet foglalkozik olyan kiegészítő technológiákkal, mint a gesztusvezérlés, a tapasztalattal pedig együtt jár, hogy szépen lassan elkezdenek megjelenni az egyre pontosabb, egyre használhatóbb kütyük is. Ami persze, ahogyan az az alábbiakban kiderül, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden alkalmazási területnek van létjogosultsága…

A gesztusvezérlést az Intel több helyen is demózta a standon, de kiemelt helyet a táblagépes vezérlés kapott, amely meglepően jól működött: egyszerű kézmozdulatokkal illetve markolást imitáló ujjmozdulatokkal teljesen folyékonyan, gyakorlatilag hiba nélkül ment a lapozás és az egyes elemek kiválasztása. Nyilván a tablet teljes körű vezérlését nem lehet csak mutogatással elérni, azonban az Intel célja nem is az érintések teljes kiváltása, hanem az, hogy a kütyüinket olyankor is tudjuk irányítani legalább részben, amikor valamiért nem tudjuk megérinteni a kijelzőt. Hogy csak egy példát említsünk, jó dolog a receptet digitális formában nézni, de gondban lehetünk a görgetésnél, ha éppen nyakig tojásosak/lisztesek vagyunk.

A mozgást érzékelő rendszer alapvetően két elemből áll, egy saját fejlesztésű 3D kamerából, amely képes érzékelni a kézmozdulatokat (valamint felismerni az arcokat is), valamint az SDK-ból, amely olyan parancsokká fordítja le a gesztusokat, hogy aztán azokat az alkalmazásfejlesztők könnyen fel tudják használni. Természetesen mi is kipróbáltuk, hogy mennyire pontos a rendszer, és a tapasztalatok nem rosszak. A mozgásra a kamera szinte azonnal és mindig helyesen reagált, és az érintést helyettesítő markolás érzékelés sem voltak problémák. A kezdőképernyőt integetéssel lehetett elérni, kicsinyíteni és nagyítani pedig a kézfejünk közelítésével illetve távolításával. A képernyők megjelenő objektumokat pedig egyszerűen úgy lehetett átmozgatni, hogy „megfogtuk” őket. Azonban az egyelőre még gondot jelent, hogy az sem jó, ha túl közel mutogatunk és az sem, ha túlságosan távol. Az optimális sáv viszont elég szűk, és a távolságra megerőltető volt figyelni; persze ez valószínűleg megszokható lett volna, ha néhány percnél többet is tudtuk volna használni a rendszert.

Az Intel egy másik helyen kicsit mélyebben is megmutatta a rendszer működését, egy kijelzőn lehetett megfigyelni grafikus segítséggel, ahogyan a kézmozdulatokat elemzi a rendszer. Ennél viccesebb volt a játékautomatás applikáció, amely egy, az általában plüssállatokat vagy Angry Birds figurákat rejtő karmos pénznyelő volt. Itt különösen kritikusnak bizonyult az optimális távolság tartása, mert nem volt idő alkalmazkodni – peregtek a másodpercek, ezért igazából meg sem lepődtünk, hogy nem sikerült nyernünk. Viszont szerencsére a pénzt sem nekünk kellett bedobni…

A kereskedelmi bevezetés sajnos még nincsen túlságosan közel, az biztos, hogy idén semmit nem látunk belőle, arra viszont van esély, hogy a technológia 2015-ben már több termékben is megjelenik.

Címkék
Hozzászólások