A telefonra rá sem lehet ismerni, néhány hatásos módosítással a középből a felső kategória aljába lőtte a Sony.
Azért is érdekes egyébként, hogy a Sony a csúcsmodellek mellett az Xperia M-et újította meg, mert a telefon még egészen fiatal, alig több mint fél évvel ezelőtt mutatkozott be, és annyira képben van a gyártónál még most is, hogy már az Android 4.4 is be lett ígérve a tulajdonosoknak. Igaz persze, hogy a Sonynak attól nem kell félnie, hogy az M2 és az M versenyezni fognak egymással, mert a két telefon – több szempontból is – teljesen más kategóriát képviselnek.
Kezdjük ott, hogy az M2 meghízott, nagyon. 4,8 colos kijelzőt kapott, ráadásul a dizájnja is teljesen megváltozott, uniformizálódott: a kecses telefon helyett kapunk egy tepsit, az ívelt formák helyett pedig üdvözölhetjük az egyenes vonalakat. Nyilván az anyaghasználat sem annyira jó, fémet ez a telefon például nem sokat látott, helyette a műanyag az úr, de az összeszerelés minőségével azért nem volt gond. A mobilt összességében nem volt rossz kézben tartani, de az élmény valószínűleg még jobb lett volna, ha nem közvetlenül a Z2 után fogjuk meg az M2-t – így azért nagyon egyértelmű volt, hogy a készülékek nem ugyanabban a kategóriában versenyeznek. A kialakításhoz kapcsolható még, hogy az Xperia M2 sokkal vékonyabb lett, amit elsősorban az tett lehetővé, hogy a nagyobb kijelző mögött több hely volt az alkatrészek szétterítésére. Fizikai gombok természetesen nincsenek az előlapon, oldalt viszont megtaláljuk a bekapcsoló gomb és a hangerőszabályzó mellett a dedikált exponálót is – fentről (középről) lefelé haladva ebben a sorrendben.
A panel sajnos láthatóan nem olyan jó minőségű, mint amilyen a csúcsmodellekben működik, és nemcsak azért, mert a felbontás csupán qHD, hanem azért is, mert a panel ebben a telefonban sima LCD (VA) az IPS helyett. Persze a kategóriában ez nem okoz majd fennakadást, feltéve, hogy a Sony az árat is jól lövi be. A hardver egyébként teljesen rendben van, négymagos, 1,2 GHz-es Snapdragon 400-as SoC-t, 1 GB RAM-ot és 8 GB-os belső tárhelyet kaphatunk – utóbbi vékonyka, de bővítésére van lehetőség. A Sony 8 MP-es hátsó kamerát ad, Exmor szenzorral, és kapunk természetesen egy HD előlapi modult is, amivel videotelefonálni lehet. Kommunikációban sem rossz az M2, az LTE és az NFC alaptartozék, a 2300 mAh-s akkumulátor pedig a gyári adatok szerint elég sokáig bírja, nem elképzelhetetlen a kétnapos üzemidő sem.
A telefont szoftvere az Android 4.4, amelyre a Sony a saját kezelőfelületét is ráhúzta. Bár kicsit féltünk attól, hogy a Sony szinte minden szoftveres extrát kivesz a mobiltól, végül a Z2-ben debütált újdonságok közül tekintélyes mennyiséget kaptunk meg, még a kameraeffektek nagy része is rendelkezésre állt. A 4K-s felvétel értelemszerűen hiányzik, de a felsőkategóriában ez ma még nem is egy elvárható fícsö, és az M2 nem támogatja a zajszűrős füles használatát sem.
A telefon a tervek szerint áprilisban jelenik majd meg, ára egyelőre még nem ismert. Amennyiben azonban a Sony tartani tudja az M2-nél alkalmazott gyakorlatot, akkor idehaza 70-80 ezer forintos nyitó árral számolhatunk, ami indításnak egész jó lenne.
