- 2017. november 27., 12:00
Az Aspire 7 sorozatról gondolhatnánk, hogy csak méretben nyújt többet az 5-ösnél. Ez azonban elég nagy tévedés!

Használat közben

A négymagos processzor, a 8 GB RAM és az erős videokártya gondoskodik arról, hogy a gépet semmilyen feladattal se lehessen igazán meglepni. Habár az Aspire A717-71G kiválóan alkalmas játékra is, az Acer inkább multimédiás gépként szereti említeni az egész sorozatot – aminek persze nem kis részben az is az oka, hogy a tajvani gyártónak vannak direkt játékra tervezett gépei, mégpedig a Predator illetve a Nitro sorozatok részeként. És való igaz, hogy amíg a nyers teljesítmény tekintetében az Aspire gépek nincsenek nagyon lemaradva, az apróságokban azért vannak különbségek; nincsen például G-Sync és a gombok háttérvilágítása sem színes.

Összességében persze nincs ok panaszra, a hetedik generációs Intel Core i7-7700HQ egy nagyon gyors processzor (saját családjában a leggyorsabb), és a gép tényleg minden helyzetben megállja a helyét. Egyedül profi képszerkesztéshez nem ajánlott, viszont egy áltagos felhasználó szinte biztos, hogy nem fog olyan korlátokba ütközni, amit a gép támaszt számára. A nagy méretből adódóan a CPU és a GPU sem lassul jelentősen, ha a terhelés huzamosabb ideig 100% körüli (a processzor órajele 2,8 és 3,4 GHz között ingadozik ilyenkor), viszont akkumulátoros üzemmódban a GPU teljesítménye nagyjából a felére esik vissza. Ez aligha olyan korlátozás, amivel ne lehetne együtt élni. A hűtés folyamatosan megy, de alapállapotban hangtalan; terhelés alatt viszont nyilván hangos lesz, elvégre nem egy U-s processzor 15 wattos hőkeretét, hanem egy HQ-s processzor 45 wattos teljesítményét kell menedzselni.

A kijelzővel a legnagyobb baj az, hogy a színhelyesség legfeljebb csak közepes; átlagos felhasználásnál ez nem lesz gond, viszont profi munkára van jobb választás is. A kijelző ezt leszámítva valós körülmények között sem rossz, nemcsak a fényereje, hanem kontrasztja is jó. A válaszidő munkához és filmekhez is megfelelő, játékoknál viszont némi elmosódás már tapasztalható. A mobil kijelzők jellemzőihez szokott szemnek a 127-es PPI (17,3 colon kapunk 1920×1080 pixelt) nagyon kevésnek tűnik, de a gyakorlatban a gépet természetesen kitűnően lehet használni, a felbontással az égvilágon semmi probléma nincs. Az viszont egyeseknek gondot okozhat, főleg alacsony fényerőnél, hogy a fényerő szabályozása PWM technológiával működik.

Az Acer Aspire 7 (A717-71G) alján lévő két nyílásról, amelyek a HDD és a memória cseréjét könnyítik meg, már írtunk, viszont érdemes azt is megemlíteni, hogy szükség esetén az SSD is cserélhető – ebben az esetben azonban a teljes hátlapot le kell szedni, ami egy kicsit bonyolultabb, de azért otthon is kivitelezhető művelet.

A tesztelést ezúttal is Windows 10-zel végeztük, azonban az Acertől a gép Endless OS-sel érkezik. Ez egy Linux alapú, ingyenes operációs rendszer, amely relatív kevés szoftvert tartalmaz, viszont minden olyan dolgot tud, amire egy átlagos felhasználónak szüksége lehet. Fejlesztésekor a lényeg az egyszerűségen volt, egy olyan operációs rendszer elkészítése volt a cél, amellyel a notebook is annyira egyszerűen kezelhető lesz, mint egy okostelefon. A rendszerhez tartozik alkalmazásbolt is; kipróbálni pedig nagyon egyszerű, csak egy virtuális gép kell hozzá, valamint a Endless OS.

Billentyűzet és tapipad

A kor követelményeinek megfelelően szigetes kialakítású (chiclet) gombokat kapunk, magyar kiosztással természetesen. A 17,3 colos kijelző alá bőven elfért még a numerikus részleg is, persze ahogyan az lenni szokott, a fő részleg összességében minimális mértékben (kb 1,5 cm-rel) kisebb, mint egy teljes méretű klaviatúra. A fő gombok felülete enyhén ívelt, ami növeli a komfortszintet, míg a funkciógombok és a numerikus részleg billentyűi teljesen egyenesek. Szerencsére a billentyűzet középső része gépelés közben szinte egyáltalán nem süllyed be, és elégedettek lehetünk a leütési úttal és a leütések visszajelzésével is; a gépelési élmény összességében nagyon jó – csak a kis helyre összezsugorított kurzormozgatók rontják le az összképet. Van háttérvilágítás is, amelynek fényerőssége azonban nem szabályozható.

Az Acer az utóbbi időben szinte minden gépére ugyanazt a hatalmas tapipadot szereli, és mivel ez egy nagyon jól működő kütyü, ennek csak örülni tudunk. Egészen pontosan 10,5×8 cm-es a felület, így a kijelzőt minden irányban kényelmesen „át tudjuk fogni” vele. Enyhén süllyesztett a tapipad, így a széleit egyértelműen érezni, viszont érthetetlen módon balra tolták a felületet, annál sokkal jobban, mint ahogyan azt a numerikus részleg használata indokolta volna. Az uralkodó trendeknek megfelelően a gombok ugyanakkor nincsenek leválasztva. A tapipad az elsődleges kattintást bárhol tudja érzékelni (a nyomáshoz szükséges erő pont megfelelő), és természetesen felismeri a Windows 10-ben támogatott gesztusokat is.

Az Aspire 7 (A717) érdekessége, hogy ujjlenyomat-olvasót is tartalmaz, amit szintén a tapipadban rejtettek el; az érzékelő a bal felső sarokban kapott helyet. A Windows Hello funkcióval is kompatibilis modul és a TPM 2.0 chip segítségéve a gép adatait folyamatosan biztonságban tudhatjuk úgy, hogy közben a kényelem oltárán sem kell feláldoznunk cserébe semmit.

Összegzés

Az Acer Aspire 7 (A717-71G) kiváló választás minden olyan esetben, amikor valaki otthonra keres olyan gépet, ami egy asztali gép teljesítményét hozza sokkal kisebb helyen. A hordozhatóság tesztünk alanyánál annyit tesz, hogy könnyen el tudjuk vinni egyik helyről a másikra (mondjuk otthonról a nyaralóba), de nyilván egy 17 colos gépet nem arra terveztek, hogy a hátizsákba téve naphosszat szaladgáljunk vele. A gép dizájnra rendben van, teljesítményébe sem lehet belekötni. Gondunk megint főleg a kijelzővel volt, de ezúttal legalább nem a fényerővel, hanem a színhelyességgel, ami legalább kalibrálással nagyon is feljavítható.

Az Acer Aspire 7-et (A717-71G-t) az Acertől kaptuk kölcsön a teszt idejére, köszönjük! A notebook ára kb. 340 ezer forint.

»2 - Használat közben és összegzés
Címkék
Hozzászólások