- 2017. december 4., 08:00
A gyártó pár éve kitalált egy olyan megoldást, amivel bárki a legtöbbet hozhatja ki a NAS-ból és a RAID funkcióból.
Hirdetés

A különféle RAID tömbök előnyeivel és hátrányaival sokan tisztában vannak, azonban a Synology saját fejlesztésű Hybrid RAID megoldását kevesen ismerik. Pedig egy nagyon hasznos dologról van szó, amely nemcsak az otthoni felhasználók életét könnyíti meg, hanem a kisvállalkozásokét is egyszerűbbé teheti.

Egy RAID tömb létrehozásakor elsősorban az adatbiztonság, másodsorban pedig az adatátviteli sebesség növelése a cél, mégpedig úgy, hogy az adatokat több merevlemezre osztjuk szét, és redundáns információk segítségével biztosítjuk, hogy egy (vagy több) meghajtó hibája esetén az adatok ne sérüljenek. A hagyományos szempontok szerint tömbön belül ugyanakkora kapacitású merevlemezeket (vagy SSD-ket, ez most mindegy) célszerű összekötni, mivel a RAID vezérlők párhuzamosan az összes, a tömbbe bekötött merevlemezt vezérlik, pontosan ugyanúgy. Mindig a legkisebb meghajtó kapacitása az irányadó; hiába kötünk például RAID tömbbe egy 1 TB-os és egy 2 TB-os meghajtót, a kiinduló kapacitás mindenképpen 1 TB lesz. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha RAID 1 tömböt hozunk létre, akkor egy 1 TB-os RAID tömbünk lesz, ha RAID 0 tömböt, akkor pedig egy 2 TB-os kötetet kapunk. Vagyis hiába 2 TB-os a második meghajtó, 1 TB-nyi kapacitás elvész, és azt semmilyen módon nem lehet hasznosítani. És itt jön képbe a Synology Hybrid RAID!

A tajvani gyártó ötletes megoldása leginkább a RAID 5 tömbre hasonlít, vagyis alapvetően olyan tömböt tudunk vele létrehozni, amely egy merevlemez meghibásodását viseli el. De van egy fontos különbség: nem kell figyelni arra, hogy mekkora merevlemezeket használunk, mert a rendszer gondoskodik arról, hogy az adatbiztonság mellett a kihasználtság mindig optimális legyen. Szemben a klasszikus RAID 5 tömbbel, SHR-t akár már két meghajtóval is létrehozhatunk, a tömböt pedig később az aktuális igények szerint tudjuk bővíteni. (Sőt, kezdhetjük akár egyetlen meghajtóval is a NAS használatát, de ilyenkor nyilván az adatbiztonság még nem garantált. Ezt csak a második HDD beépítésével kapjuk meg, a harmadik meghajtótól kezdődően pedig a kapacitást tudjuk növelni. Nagyjából olyan ez, mintha az egylemezes használat után RAID 1 tömbre, utána pedig RAID 5 tömbre váltanánk, azzal a könnyebbséggel, hogy az adatok végig megmaradnak – normál esetben ugyanis a tömb típusának vagy méretének megváltoztatása az adatok elveszítésével jár.)

A fenti ábra kiválóan szemlélteti, hogy mi a különbség a normál RAID 5 és az SHR tömb között. Ha például egy 0,5, egy 1, egy 1,5 és két 2 TB-os HDD-t klasszikus RAID 5 tömbbe fűzünk, akkor 2 TB-os hasznos kapacitás mellett 4,5 TB-nyi terület kihasználatlanul marad, ami kész pazarlás. Természetesen itt nem arra kell gondolni, hogy valaki a NAS megvételét követően szándékosan különböző méretű merevlemezeket vásárol, hanem arra, hogy ez a kavalkád évek alatt alakul ki, jellemzően azért, mert az ésszerűség mindig az aktuálisan legjobb ár/érték arányú HDD megvásárlását diktálja. SHR-rel ugyanez a felállás sokkal barátságosabb képet mutat; 0,5 TB-nyi kapacitásig mind az öt meghajtó részt vesz az adattárolásban, 1 TB-ig négy HDD, 1,5 TB-ig három, 2 TB-ig pedig kettő lemez alkotja a tömböt. Így 3 TB-tal több, összesen 5 TB lesz a hasznos kapacitás, ami nem elhanyagolható különbség! A működési elvből adódik egyébként az is, hogy ha azt szeretnénk, hogy semennyi kapacitás ne vesszen kárba, akkor az egyetlen dolog, amire figyelnünk kell, az az, hogy a legnagyobb kapacitású meghajtóból mindig legalább kettő álljon rendelkezésre. Ebből adódik az is, hogy kétlemezes NAS-oknál, ha a meghajtók kapacitása eltérő, akkor az SHR sem tudja a teljes kapacitást használni, az előny ebben az esetben abból adódik, hogy a kapacitást (először az egyik, majd a másik HDD cseréjével) úgy lehet bővíteni, hogy közben az adatok megmaradnak.

Az SHR a komolyabb NAS-oknál a későbbi bővítést nemcsak egyszerűbbé, hanem olcsóbbá is teszi, mert egy négy vagy többlemezes NAS-nál sem kell rögtön az összes meghajtót cserélni, elég kettő bővítésével indulni – a kapacitás már ebben az esetben is növekszik, a későbbiekben pedig a további igények szerint lehet folytatni a dolgot. Vegyük példának azt az esetet, amikor egy négylemezes RAID 5 tömböt készítünk 0,5 TB-os merevlemezekkel. Az induló kapacitás 1,5 TB. Ha később bővíteni szeretnénk, akkor erre csak az összes HDD cseréjével van mód, míg ha SHR kötetet hozunk létre, akkor lehetőség van arra is, hogy csak két meghajtót cseréljünk – mondjuk 2 TB-osra. Ezzel a maximális kapacitás máris 3 TB-ra nő, később pedig, amikor megint elfogy a hely, dönthetünk úgy is, hogy a tömböt nem 2 TB-os HDD-vel bővítjük tovább, hanem mondjuk két 4 TB-os merevlemezt veszünk, mert ez fajlagosan már olcsóbb.

Röviden ennyi az, amit érdemes tudni a Synology Hybrid RAID megoldásról – illetve még valamit. A gyártó azon termékeinél, amelyek legalább 4 HDD-t tudnak fogadni, az SHR konfigurálható akár úgy is, hogy a RAID 6-hoz hasonlóan ne csak egy, hanem két HDD meghibásodásával is meg tudjon birkózni.

Címkék

Ezek is érdekelhetnek

2011. március 16., 15:05
2010. július 23., 08:00
2015. október 30., 12:00
2009. október 19., 08:00
2011. július 4., 12:00
Hozzászólások