- 2018. május 2., 08:00
Kívül alig, belül viszont sokat fejlődtek a Samsung idei csúcsmodelljei. De vajon a sok eleget is jelent?

Használat közben

Fontosabb UI tulajdonságok
Kezdőképernyők száma: 32
Rácsszerkezet: 4×6, 5×5, 5×6
Fix ikonok: 4 vagy 5 darab
Mappák kezdőképernyőn: igen
Mappák programválasztóban: igen
Egykezes mód: igen
Többablakos mód: igen
Lebegő alkalmazások: igen
Összes alkalmazás bezárása: igen
Privát mód: igen

A Samsung Galaxy S9+ és S9 között a szoftverezettség tekintetében nyilván nincs eltérés; mindkét telefon az Android 8.0-val érkezik, kezelőfelületként pedig a Samsung Experience-t kapták meg. Ez utóbbi jelenleg a 9-es változatnál jár, a Galaxy S8-cal megjelent 8.1-es verzióhoz képest azonban csak nagyon kevés újdonság van benne. Illetve ez úgy pontos, hogy nagyon kevés fontos újdonság van benne, mert a Samsung mérnökei rengeteg apróságot módosítottak. Okosabb lett például a digitális személyi asszisztens, a Bixby és a kereső, a Messengert akár két fiókkal is lehet használni, a billentyűzetet pedig kényelmesebbre szabták. Emellett mélyebben integrálták a Samsung Cloud és SmartThings platformokat a rendszerbe.

A Samsung Experience az Androidos világban továbbra is a leginkább letisztult felületnek számít, amely emellett rengeteg olyan beállítási lehetőséget is tartalmaz, amivel a megjelenést és a funkciókat személyre szabhatjuk. Az olvasáshoz ajánlott, csökkentett kék fény üzemmód például időzítővel is kapcsolható. Programválasztó gomb alapesetben nincs, a listát a főképernyőről egyszerű felfelé simítással tudjuk előcsalogatni – de a mobilok az Apple és a Huawei után szabadon úgy is beállíthatók, hogy alkalmazásválasztó egyáltalán ne legyen. Az appoknál továbbra is működik az S8-cal debütált módi, amely szerint egyes szoftverek ikonját hosszan megnyomva rögtön egy adott funkcióval indíthatók el a programok.

Az appok (de legalábbis a többségük) osztott képernyős módban és ablakban is futtathatók. Megvan természetesen az Edge panel is, amely egy oldalról behúzható felület; rajta kedvenc programjaink illetve kapcsolataink helyezhetők el, hogy gyorsabban tudjuk elérni őket; és kényelmesebben készíthetünk képernyőmentéseket is.

A szoftveres gomboknál a sorrend igény szerint megfordítható, a felület pedig – programok futtatása közben – akár el is tüntethető. Emellett színezhető is. Az továbbra is működik, hogy a Home gomb „helyét” erősen megnyomva egyből a kezdőképernyőre ugorhatunk vissza, a kijelző más területei azonban nem érzékenyek a nyomás erősségére. A kezdőképernyőknél a bal szélről eltűnt a Flipboard, helyét a Bixby vette át, amit szerencsére éppen úgy ki lehet kapcsolni, mint a Bixby hardveres gombját. Van egykezes mód, de ez inkább csak a kezelőket hozza közelebb, az átellenes sarok még kicsinyítve sem érhető el hüvelykujjal.

A Samsung Experience hasít, de főleg az S9-nél el lehet azért indítani annyi appot, ami már feladja a leckét a telefonnak a memória hatékony beosztásához. A kijelzőt beállíthatjuk úgy is, hogy néhány alapvető információt (idő, értesítések) alvó módban is mutasson.

A multimédiás képességek terén a telefon kiválóan teljesít; az OLED-kijelző feketéje és kontrasztja remek, a jack dugó révén pedig a vezetékes fülhallgatókat is átalakító nélkül használhatjuk. Amiből minőségi darabot, egy AKG-t kapunk egyébként. A 18,5:9-es kijelző ráadásul jobban idomul a 21:9-es filmekhez – cserébe ha 16:9-es alkotást nézünk, akkor két oldalt vékony fekete csíkkal kell számolni. A hanghoz annyit fűznénk még hozzá, hogy a telefon most már sztereo hangzásra is képes, hiszen a beszédhangszórót is tudja zenehallgatáshoz/kihangosításhoz használni.

Biztonság

A mobilt a szokásos lezárási módok mellett védhetjük ujjlenyomattal, illetve van arcfelismerés és íriszszkenner is. Összességében az ujjlenyomat-olvasó adja a legjobb mixet a kényelem és a biztonság metszetén, bár az kicsit rontja az összképet, hogy a szenzor maradt hátul. (Ezzel csak annyi a bajunk, hogy az asztalra letett mobilt nem lehet feloldani.) Az arcfelismerés és az íriszszkenner – a nagyobb biztonság érdekében – egymás mellett is használhatók, azaz a telefon beállítható úgy, hogy egyszerre mindkét azonosítás aktív legyen. Ez a funkció Intelligens azonosítás név alatt fut, mégpedig azért, mert a mobil maga dönt, hogy mikor melyikkel oldja fel a készüléket.

A Samsung Galaxy S9+ és S9 rendelkezik vendég móddal, lehetővé teszi, hogy a fontos információkat privát mappában tároljuk, a Samsung Pass jelszókezelő segítségével pedig a weboldalakon és egyes alkalmazásokban is egyszerűbben, az ujjlenyomatunk segítségével tudunk bejelentkezni.

Bixby

A Samsung saját digitális személyi asszisztense tavaly, az S8-as szériával együtt mutatkozott be. A rendszer első körben még angolul sem tudott, ezt a nyelvet viszont azóta megtanulta a rendszer. Különösebb előnye nincs a Google Assistanthoz képest, hacsak azt nem vesszük annak, hogy ellentétben a Google megoldásával, akkor is működik, ha a telefon nyelvét nem állítjuk át angolra.

Alkalmazások

Szerencsére azok az idők már rég elmúltak, amikor a Samsung arról volt híres, hogy mobiljait telepakolta mindenféle extra szoftverrel. Az S6 széria óta nemcsak az interfész, hanem a programválaszték is letisztult, a koreai gyártó a lehető legkevesebb alkalmazást „nyomja” csak. Akinek kell a csinnadratta, az persze megtalálja a korábbi appokat is, amelyeket a Samsung saját alkalmazásboltján keresztül lehet telepíteni. Újdonság, hogy a készülék mellé jár 15 GB-nyi tárhely a Samsung Cloudon. A gyári szoftverek teljes listát ezúttal is táblázatos formában tesszük közzé:

Gyári szoftverek
Alapprogramok
Beállítások
Biztonságos mappa
Fényképező
Galéria
Naptár
Névjegyzék
Óra
Play Zene
Számológép
Telefon
Üzenetek
Google
Chrome
Drive
Duo
Fotók
Gmail
Google
Play Áruház
Play-filmek
Térkép
YouTube
Samsung
E-mail
Galaxy Apps
Hangrözgítő
Internet
Saját fájlok
Samsung Gear
Samsung Health
Samsung Members
Samsung Notes
Samsung Themes
Smart Things
Egyéb
Excel
Facebook
LinkedIn
OneDrive
PowerPoint
Word

DeX Pad

Szintén tavalyi fejlesztés a DeX, amely kvázi asztali géppé változtatja a telefont. A koncepció nem rossz, de továbbra is vannak vele fenntartásaink: ha valóban számítógépként szeretnénk használni a telefont, akkor kell hozzá rendes billentyűzet mindenképpen, és egy egér is ajánlott. Még akkor is, ha utóbbi most már helyettesíthető akár a telefonnal is (ami azért nem ugyanaz), amely a dokkolóban egérré változik.

Munkára fényévekkel jobb egy notebook, arra viszont tökéletesen alkalmas a DeX, hogy multimédiás feladatokat végezzünk rajta vagy ellenőrizzük a leveleket. A HDMI mellett két USB csatlakozót és egy USB-C portot tartalmaz. A megújult (kisebb, de olcsóbbnak is ható) dokkolót külön kell megvásárolni, ára 30 ezer forint – ez nem olyan sok, de az is biztos, hogy nem fog belőle százezer számra értékesíteni a Samsung idehaza.

Fényképező

Tavaly a Galaxy S8+/S8 páros esetében a legnagyobb gondunk talán az volt, hogy a Samsung a fényképezőhöz alig nyúlt. A mérnökök szinte csak a szoftvert fejlesztették, a legnagyobb csalódás pedig az lehetett, hogy a koreai gyártó nem állt át a dupla objektíves megoldásra. Nos, idén megkaptuk az elmaradt kamera fejlesztéseket – legalábbis részben. A Samsung ugyanis valamiért úgy döntött, hogy csak az S9+ kap dupla kamerát, az S9 tulajdonosoknak továbbra is egyetlen objektívvel kell beérnie. Nem túl elegáns húzás! Szerencsére ez azért még nem jelenti azt, hogy az S9 kamerája ne fejlődött volna!

Az S9+ mindkét érzékelője 12 MP-es, és logikus módon az S9 egyetlen kamerája is ilyen részletességre képes. A 16:9-es képarányt kedvelők számára rossz hír, hogy a mobilok szenzora 4:3-as. Az S9-nél az objektívek között átfogásban van különbség, a másodlagos kamera 2×-es nagyítást használ (éppen úgy, mint a tavaly ősszel megjelent Note 8). A legjobb viszont az, hogy az elsődleges objektív változtatható rekesszel működik; F2,4 vagy F/1,5-ös állásban használható (köztes lépcsők nincsenek). Ennek több előnye is van. Egyrészt nappal, amikor sok a fény, a kisebb fényerő szebb (élesebb) rajzolatot eredményez, ugyanakkor este, gyenge megvilágítás mellett több fény jut a kamerába, amivel csökken a zajszint. Emellett a bokeh hatás is látványosabb – bár az objektív mérete miatt még mindig erős szoftveres rásegítés kell. A váltás alapvetően automatikus, de bele lehet nyúlni a dologba kézzel is, ha például éjszakai fotókat lőnénk állványról. Az S9+ másodlagos kamerája a fix, nagyobb rekeszértékkel működik.

A fókuszállítás PDAF-fel villámgyors, és mivel a kamera is pillanatok alatt indítható a bekapcsoló gomb kétszeri megnyomásával, szinte biztos, hogy egyetlen fotóról sem fogunk lemaradni. Opciókból nincs hiány, az igazán profik pedig RAW módban is fotózhatnak – ha nem bánják, hogy ebben az esetben a képeket utólag kell szerkeszteni.




bokeh (balra) és 2× nagyítás (középes és jobbra)

A képminőséghez nagyon nincs mit hozzátenni: a fotók szépek, az S9+ az egyik, ha nem a legjobb telefon jelenleg fotózáshoz. A dinamikatartomány alapból sem rossz, de a HDR (automatikus módban) sokat dob rajta. A vonalélességgel sosem volt gondja a Samsungnak, és a fehéregyensúlyt is szinte mindig tökéletesen eltalálja a készülék.

Videók és előlapi kamera

Videók esetében a 4K-s felbontás vagy a 960 fps jelenti a plafont, attól függően, hogy mit preferálunk: 4K-ban a telefon legfeljebb 60 fps-t tud, ha viszont lassított felvételt szeretnénk készíteni, akkor be kell érnünk 720p-s részletességgel. És 0,2 másodperccel – ami csak azért nem használhatatlanul kevés, mert a telefon elég jól felismeri magától, hogy mikor kell a szuperlassítást bekapcsolni.

Az előlapi kamera 8 MP-es (videóknál pedig QHD részletességet kérhetünk legfeljebb), vele kapcsolatban az animált emojik megjelenése a legfontosabb újdonság, ami a Samsungnál AR-emoji néven fut. A funkciót a bemutatón már kipróbáltuk; pár percig tényleg jól el lehet vele szórakozni, de ennél sokkal több nincs azért benne.

»2 - Használat közben, fényképező
Címkék
Hozzászólások