Skip to main content

Honor Play okostelefon teszt

FacebookFacebookFacebookFacebook
Jobb bizonyíték nem is kell ahhoz, hogy kiderüljön: a neves gyártók is tudnak olcsón csúcstelefont gyártani.

Hirdetés
Pages1/2/3

Használat közben

Fontosabb UI tulajdonságok
Kezdőképernyők száma: 18
Rácsszerkezet: 4×6, 5×5, 5×6
Fix ikonok: 4 vagy 5 darab
Mappák kezdőképernyőn: igen
Mappák programválasztóban:nem
Egykezes mód: igen
Többablakos mód: igen
Lebegő alkalmazások: nem
Összes alkalmazás bezárása: igen
Privát mód: igen

A Honor Playre az Android 8.1-es változata került, amely mellé megkapjuk a Huawei/Honor telefonoknál megszokott, és ezúttal természetesen teljes értékű EMUI felületet (a 8.2-es változatot). Az EMUI-val, mint mindig, most is az alapfelállás, hogy az Android gyári felületét néhány helyen újrarajzolták a mérnökök, máshol viszont nem nyúltak a Google-féle dizájnhoz.


Programválasztó alapból nincsen, de ezt bekapcsolhatjuk, ha szeretnénk. Az ikonok rendezgetését a kezdőképernyőkön mappák segítik, ha szükséges. Az interfész nagyon jól testreszabható (vannak témák, de állítható a felbontás és a betűméret, variálhatók a szoftveres gombok, állítható a színhőmérséklet, eltüntethető a notch stb.).

Az ikonok a belógó szenzorsáv két oldalán jelennek meg, ami kissé furán hat, nekünk egy hét alatt sem sikerült teljesen megszokni. Az alkalmazásokat a telefon jól kezeli: első indításnál kiválaszthatjuk, hogy 16:9-es vagy 19,5:9-es méretben szeretnénk-e futtatni az adott appot, a választ pedig a mobil eltárolja, és legközelebb már a kérésünknek megfelelően indítja el a szoftvert.

Gépeléshez a SwiftKey-t kapjuk, a mindennapi használatot pedig az EMUI szokásos trükkjei segítik: van például szemkímélő üzemmód olvasáshoz (akár időzítővel), a gombsor simításával aktiválható egykezes üzemmód, iker-alkalmazások (Facebook, pl.), gesztusok és feloldás képernyőre rajzolással is. A Lebegő gomb helyett az EMUI 8.1-ban Navigációs dokk van, ez a vissza, feladatkezelő valamint Home funkciókat látja el, és ugyanúgy a képernyő tetszőleges részére mozgatható. A programok ikonjait hosszan megérintve egy helyi menü ugrik fel (már ha van létjogosultsága ennek), amivel célzottan indíthatjuk el az alkalmazásokat: a fényképező ikonját megérintve például a fő kamera indul el, de ha „nyomva tartjuk” az ikont, akkor indíthatjuk a kamerát rögtön video vagy szelfi módban is. Az óránál pedig egyszerűbb így egy új ébresztést beállítani.

A lezáró képernyő alsó részéről behúzható kezelőpanellel a folyamatosan változó háttérképeket menedzselhetjük, valamint feloldás nélkül is használhatjuk a hangrögzítőt, a számológépet, a lámpát, a stoppert és a kódleolvasót.

Biztonság

Az ujjlenyomat-olvasó a hátlapon van, és a gyártó jó szokása szerint nemcsak a telefon feloldására jó, hanem egyéb trükköket is tud. De először nézzük a feloldást: ha beállítottuk az ujjlenyomatot, akkor a telefon feloldásához nem kell megnyomni a bekapcsoló gombot sem, elég csak megérinteni a szenzort, és a mobil máris bekapcsol és felold. A extra funkciók közé az alábbiak tartoznak:
• fotók, videók készítése
• hívások fogadása
• ébresztés leállítása
• értesítési panel megjelenítése
• fotók léptetése
• széf (biztonságos tárhely)
• alkalmazások lezárása
Ezeket a funkciókat akár egyesével is engedélyezhetjük, ha csak néhányat szeretnénk közülük használni. Érdekes, hogy még mindig a Huawei az egyetlen gyártó, amely a szenzort nemcsak azonosításra használja.

Alkalmazások

Az alkalmazásokban nincsen érdemi meglepetés, a Huawei pár éve összerakott magának egy jó kis csomagot, és a Honor készülékeknél is ezt használja. Az EMUI az alapprogramokat csak minimális mértékben rajzolja át, a funkcionalitás viszont ugyanaz, mint az androidos gyári megoldások esetében. A telefonon lévő alkalmazások közül tulajdonképpen csak a Biztonsági mentések és a Telefonkezelő szorulnak némi magyarázatra: előbbivel akár PC-re vagy csatlakoztatott adattárolóra is készíthetünk mentéseket a névjegyekről, üzenetekről, multimédiás fájlokról és alkalmazásokról, utóbbi pedig a memória (RAM és ROM) karbantartásáról valamint a teljesítmény megőrzéséről és víruskeresésről gondoskodik. A Huawei telefonokon lévő applikációkról részletesen ebben a cikkünkben írtunk. (Van köztük azért pár olyan, amire sokaknak nem biztos, hogy szüksége lesz.)

A játékokkal kapcsolatban azt viszont mindenképpen meg kell említeni, hogy a mobil támogatja a GPU Turbo technológiát, amely egyszerre ígér nagyobb teljesítményt és alacsonyabb fogyasztást valamint stabilabb játékmenetet. A Huawei hardveres és szoftveres trükkökkel valamint mesterséges intelligencia segítségével optimalizálja a rendszer működését – bár itt inkább a szoftver az, ami számít, mert az ígéretek szerint ez a funkció a gyártó korábban kiadott telefonjaira is elérhető lesz.

Szintén a játékokhoz kapcsolódik az intelligens vibra motor, amely 10 féle rezgéssel összesen 30 féle különböző effektet tud imitálni; így pedig a játékoknál más és más visszajelzés érkezhet attól függően például, hogy pisztolyt, rakétavetőt vagy bombát használunk.

Gyári szoftverek
Alapprogramok
Beállítások
Biztonsági Mentés
Fájlok
Galéria
Game Suite
Hangrögzítő
Időjárás
Iránytű
Jegyzettömb
Kamera
Letöltések
Névjegyzék
Óra
Phone Clone
SIM eszközök
Számológép
Telefon
Tükör
Üzenetek
Videó
Zene
Zseblámpa
Google
Chrome
Diák
Dokumentumok
Drive
Duo
Fotók
Gmail
Google
Play Áruház
Play-filmek
Play Zene
Táblázatok
Térkép
YouTube
Huawei
App Gallery
Egészség
Honor
Party mód
Telefonkezelő
Témák
Tippek
Wallet
Egyéb
Booking.com
ebay
Facebook
Microsoft Translator
Netflix
Quik

Asphalt Nitro
Assassin’s Creed Unity: Arno’s Chronicles
Dragon Mania
Kingdoms
Puzzle Pets
Spider-Man: Ultimate Power

Fényképező

A P20 szériával való hasonlóság nem ért véget a rendszerchipnél és a memóriánál, a kamera azonban már nem a P20 Próból érkezik, hanem a P20 lite-ból. Mondhatjuk erre, hogy sajnos, de azért azt is be kell látni, hogy valahol spórolni is kell; egy játékra szánt mobilnál pedig a kamera kézenfekvő megoldásnak tűnik. Habár dupla objektíves fényképezőről van szó, igazából csak egy használható kamerát kapunk: az elsődleges, 16 MP-es kamera mellé a második modul 2 MP-es részletességgel csak azért száll be, hogy a mélységélességet a mobil minél jobban tudja szimulálni. Az elsődleges objektív fényerőben sem csap oda a konkurenseknek; a lencse f/2,2-es értéke azt jelenti, hogy amikor a fényviszonyok nem optimálisak, a képzaj gyorsan megjelenik a fotókon. A szenzor 4:3-as; ha ettől el szeretnénk térni, akkor az 1:1 és a 18,5:9 a két lehetséges opció. A fókuszállítás PDAF módszerrel, gyorsan történik.


A kamera szoftvere a Huawei és Honor telefonoknál megszokott képességekkel rendelkezik; a mobil az NPU segítéségével automatikus módban rengeteg témát képes felismerni, a működési paramétereket pedig ennek megfelelően optimalizálni. Pro módban rengeteg a beállítási lehetőség, és ha úgy tetszik, akár még RAW-ban is fotózhatunk. Profi módban a fénymérés módja, a fókuszmód, az ISO, a zársebesség, az EV és a fehéregyensúly állítható, az alapvető képjellemzők sajnos nem. A hangerőszabályzót kétszer megnyomva az alvó állapotban lévő telefon 1 másodpercen belül feloldja magát fókuszál és egy képet is lő.

A teljesen automatikus és a manuális mód mellett további üzemmódok közül is választhatunk, amelyek közül a leghasznosabb a HDR (persze még jobb lenne, ha a HDR-t bármikor ki lehetne választani), a panoráma és az éjjeli felvétel. A Honor Play egyébként sötétben is elég jó fotókat tud lőni akkor, ha nem kézből használjuk, hanem le tudjuk támasztani (a kézből való fotózáshoz az OIS nagyon hiányzik).




HDR bekapcsolva (balra) és kikapcsolva (jobbra)

A fotók képminősége ha csak egy picivel is, de jobb az átlagosnál; a vonalélesség és a részletesség nem rossz, azonban az összképet lerontja, hogy a dinamikatartomány szűk. Nagyon könnyű olyan fotót készíteni, ami beég vagy alulexponált; a HDR segít (de meg azért nem oldja a problémát), viszont kényelmetlen, hogy külön üzemmódban használható csak, nincs automatikus verziója.

Videók és előlapi kamera

Habár a szenzor ugyanaz, mint a P20 lite esetében, a rendszerchip sokkal erősebb, így a telefon nemcsak Full HD-ben, hanem akár 4K-ban is tud rögzíteni. Van lassított felvétel is, azonban a Honor Play legfeljebb 120 fps-es képsebességre képes – igaz, ezt Full HD felbontás mellett nyújtja. A minőség nem rossz, de itt is nagyon kell, hogy a fényviszonyok megfelelőek legyenek – sötétben főleg a fókuszállítás sebességével illetve pontosságával lehet gond, ami egy videónál nem túl előnyös dolog.

Az előlapi kamera szintén 16 MP-es fotókat lő, egész jó minőségben. Kérésre a szelfiket meg is tudja „szépíteni”, bár az eredmény nem biztos, hogy jobb lesz, mint az eredeti fotó lenne – ezt mondjuk embere válogatja.

Kamera tulajdonságok
Felbontás: 16 MP (4:3) + 2 MP
OIS: nem
Exponálás: érintés, hangerőszabályzó, hang, mosoly
Felvételi módok: automatikus, profi, AR lencse, HDR, éjjeli felvétel, panoráma, fénnyel festés, time-lapse, lassított mozás, szűrő, vízjel, dokumentum beolvasás
Alapvető képjellemzők: -
Manuális beállítások: fénymérés, ISO, zársebesség, EV, fókuszállítás, fehéregyensúly
Előlapi kamera: 16 MP
Előlapi kamera extrái: automatikus, panoráma, AR lencse, time-lapse, szűrő, vízjel, tökéletes szelfi
Video felbontás: Full HD, 720p
Video felvételi módok: Normál, lassított
Use the pager below
//
Pages1/2/3
//
2. / Használat közben, fényképező