- 2018. október 9., 08:00
Az U11/U11+ után joggal gondolhattuk, hogy a HTC jó irányba halad: sokan várták is az U12+-t. Megnéztük, milyen lett.
Hirdetés

Értékelés

HTC U12+
Előnyök

• remek kijelző
• gyors hardver
• kiváló kamera
• remek hang

Hátrányok

• digitális gombok oldalt
• kamera zoom nem mindig optikai
• kevés újdonság a Sense UI-ban
• melegszik

A helyzet úgy fest, hogy a HTC csinált egy egyébként remek mobilt, de a tervezés során valaki valamikor úgy gondolta, hogy jó ötlet lenne, ha a normál oldalsó gombok helyett is érintésérzékeny kezelőket kapna a telefon. Ez az ötlet annyira rosszul sült el, hogy hiába a remek dizájn, a villámgyors vas, a jó kamera és a Sense UI, az U12+ sem az a mobil, amelynek lenne esélye visszatenni végre a HTC-t a térképre: a napi használat során ugyanis az oldalsó gombokból, és így jó eséllyel a telefonból, nagyjából 10 perc után lesz elege mindenkinek.

Kissé talány, hogy a HTC hogyan létezhet még mindig; az egykoron szebb napokat megélt gyártó részben az Apple, a Samsung és a Huawei térnyerése miatt, részben hibás stratégiai döntések sora miatt ma már csak árnyéka önmagának. Pedig a tajvani gyártó termékpalettája egyáltalán nem rossz; csak éppen a marketing gőzhenger a főbb versenytársaknál nagyon működik, a második sorból pedig elég nehéz versenyezni bárkivel is. A HTC U11 és U11+ viszont tényleg remekül sikerültek, így a márka rajongótábora joggal bízott abban, hogy az U12-es széria is remek lesz. Most az U12+ járt nálunk, amely részben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de sajnos a mobilnak van néhány érthetetlen hibája is.

Külső

A HTC U12+ az egyik legszebb telefon, amely mostanában nálunk járt. Persze ez meglehetősen szubjektív kérdés, de tény, hogy a mérnökök nagyon odatették magukat, és nemcsak minőségi anyaghasználat, hanem tökéletes megépítés is jellemzi a mobilt. A telefon elöl-hátul üvegből van, oldalsó kerete pedig fémből készült – ezt szokás szerint a sarkok közelében műanyag betét szakítja meg, hogy az antennáknak jobb kilátása legyen a külvilágra.

A HTC régóta nem használ fizikai gombokat, így nem lehet meglepetés, hogy az U12+-ra sem kerültek megnyomható gombok. A kijelző 18:9-es képarányú, alatta és felette pedig egyenlő vastagságú káva húzódik. Mivel lent semmi nincs, a „kinyúlás” akár még feleslegesnek is nevezhető; fent pedig a szenzorok elhelyezkedése a klasszikus irányvonalat követi, nem pedig a divatos notch megoldást. Ez a két dolog együttesen azt eredményezi, hogy az U12+ elég magas; a Samsung Galaxy S9+ például csak 1,5 mm-rel magasabb, noha abba a mobilba 0,2 collal, tehát bő 5 mm-rel nagyobb képátlójú kijelző került.

Elöl érdekesség, hogy a HTC dupla kamerát használ; ezek mellett beszédhangszórót, mikrofont, közelség- és fényérzékelőt valamint a visszajelző LED-et találunk még a mobilon az LCD felett. Az oldalsó részeknél is akad érdekesség; no nem a fent lévő másodlagos mikrofonra vagy a bal oldalt lévő SIM-tálcára gondolunk. Egyrészt az alsó fertály érdekes, mivel az USB-C csatoló és a mikrofon-hangszóró páros mellől a jack dugó lemaradt, noha hely nyilvánvalóan lett volna számára.

Még érdekesebb viszont a jobb oldal, ahol a bekapcsoló gombot és a hangerőszabályzót találjuk. Ezek ugyanis nem benyomható gombok, hanem érintésérzékenyek, amelyeknél a véletlenszerű megnyomást az gátolja meg, hogy egyben a nyomás erősségét is képesek érzékelni.

Vagyis nem elég megérinteni őket, hanem úgy kell csinálni, mintha meg is nyomnánk őket. Az igazat megvallva nekünk ez a kombó annyira nem jött be (és akkor még finoman fogalmaztunk); habár a nyomás erősségének tartománya állítható, és van haptikus visszajelzés is, egy sima gomb klasszisokkal jobb visszajelzést ad. Ezt a verziót a tesztidőszak alatt nem sikerült megszoknunk – ez pedig nem sok jót jelent. A dolog nem tévesztendő össze az Edge Sense-szel, ami természetesen szintén benne van a telefonban, és továbbra is remekül működik.

Nemcsak az előlap, hanem a hátlap is üveg, ettől eltekintve azonban a HTC telefonja a kötelezőt hozza: dupla objektíves kamerát, LED-es segédfényt és ujjlenyomat-olvasót helyeztek el itt a mérnökök. Illetve két további mikrofont, így a telefonra ebből a részegységből összesen öt darab került. Már esett szó arról, hogy a telefon nem kicsi; a pontos mérete 156,6×73,9×8,7 mm, 188 grammos tömeg mellett. A ház nemcsak remekül néz ki, hanem funkcionálisan is tud mindent: az IP68-as szabványnak megfelelően víz- és porálló is.

Hardver

Teszteredmények
Teljesítmény
AnTuTu 7: 255779
Geekbench (s): 2399
Geekbench (m): 8947
GFXBench 3 (M, on): 51 fps
GFXBench 3 (M, off): 81 fps
GFXBench 3 (T, on): 67 fps
GFXBench 3 (T, off): 93 fps
Kijelző
Maximális fényerő: 434 nit;
Kontraszt: 2055:1
Színhőmérséklet: 7400 K
Egyéb
Töltési idő (10-100%): 109 perc
Üzemidő (normál VAGY net): 9 óra
Üzemidő (video): 9 óra
Szabad kapacitás: 49,8 GB

A HTC U12+ a csúcskategóriában indul, a hardvere természetesen ennek megfelelően topligás: Snapdragon 845-ös rendszerchipet (4 darab 2,8 GHz-es Kryo 385 Gold és 4 darab 1,7 GHz-es Kryo 385 Silver mag), Adreno 630-as GPU-t, 6 GB RAM-ot és 64 vagy 128 GB-os belső tárhelyet kapunk. A SIM-tálca két nano méretű SIM-et vagy egy SIM-et és egy microSD-kártyát tud fogadni, vagyis igény esetén a belső tárhely bővíthető. Kommunikációs fronton a mobil szintén a legjobbat nyújtja: 1,2 Gbps-os letöltési sebességre képes LTE-adapter, ac-s WiFi és 5.0-s Bluetooth került bele – utóbbi az A2DP, aptX HD és LE megoldásokat egyaránt támogatja. A gyors helyzetmeghatározást az A-GPS mellett GLONASS, BDS és GALILEO is segíti. A telefonban NFC is található, az FM-rádió viszont kimaradt. Töltéshez és adatátvitelhez az USB-C csatolót használhatjuk, amely a 3.1-es szabványt támogatja, emellett videokimenetként és OTG portként is funkcionál.

Kijelző

A HTC részéről tudatos döntés, hogy a mobilokban OLED helyett LCD működik, a hivatalos verzió szerint azért, mert az LCD-k színkezelése jobban menedzselhető. Nekünk inkább az az érzésünk, hogy az OLED vagy túl drága lenne a tajvani gyártónak, vagy esetleg nem tud megfelelő minőségű panelt szerezni; de végül is kár ezen keseregni, mert az U12+-ban lévő 6 colos, 1440×2880 pixeles LCD tényleg remek minőséget nyújt.

A színek rendben vannak, a színhőmérséklet és a kontraszt is jó, egyedül a maximális fényerő az, amibe bele lehet kötni, ez ugyanis csak 434 nit, ami ahhoz azért nem feltétlenül elég, hogy a kijelző tartalmát kültéren is mindig tökéletesen lássuk. Cserébe részben kárpótol a DCI-P3 színtér- lefedettség és az, hogy a mobil támogatja a HDR10-et is.

Akkumulátor

Szerencsére a mobil nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is támogatja a gyorstöltést, a hozzá mellékelt töltő ugyanis QC 3.0 szabványú töltést is lehetővé tesz; a 3500 mAh-s akkut kb. 75 perc alatt lehet feltölteni (10-100%-ig). Ha viszont hirtelen kell az energia, akkor 35 perc alatt 0-ról 50 százalékra ránthatjuk fel a töltöttségi szintet. Az üveg hátlap arra engedne következtetni, hogy a telefon a vezeték nélküli töltést is támogatja, azonban sajnos a szomorú igazság az, hogy a HTC ezt az opciót kispórolta a telefonból.

Az akku kapacitásából pedig arra következtethetnénk, hogy a telefonnal akár a kétnapos használattal is lehet kacérkodni, de a valóságban az egynapos rendelkezésre állás az elvárható – ezt viszont szinte minden körülmények között hozza a HTC U12+.

»1 - Külső, hardver, üzemidő
Címkék

Ezek is érdekelhetnek

2011. december 18., 12:00
2012. június 18., 12:00
2015. július 13., 09:00
2012. augusztus 14., 12:00
2012. július 2., 12:00
2010. október 29., 15:00
Hozzászólások