- 2020. április 27., 18:00
A Huawei P40 Pro a Google támogatása nélkül sem rossz készülék, de lehetetlen küldetést kapott.
Hirdetés

Használat közben

Fontosabb UI tulajdonságok
Kezdőképernyők száma: 18
Rácsszerkezet: 4×6, 5×5, 5×6
Fix ikonok: 4 vagy 5 darab
Mappák kezdőképernyőn: igen
Mappák programválasztóban:nem
Egykezes mód: igen
Többablakos mód: igen
Lebegő alkalmazások: nem
Összes alkalmazás bezárása: igen
Privát mód: igen

A bevezetőben már említettük, hogy a telefon Androiddal, de a Google szolgáltatásai nélkül érkezik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy AOSP Androidot kapunk (10.0-s változatot), rajta az EMUI-val (10.1). Ebből adódóan a telefon hozza a Huawei élményt, de teljesen Google-mentes. Az AOSP-EMUI kombóról és a Huawei élményről bővebben írtunk a Mate 30 Pro tesztnél, de tényleg nem kell nagy dolgokra gondolni – a menüben a funkciók többsége ott van és úgy működik, mint korábban. Egy fontos kivétel van: a gombsor helyett alapértelemzéskén a kijelző széleiről illetve lentről indított gesztusokat használhatunk. Ez elsőre szokatlan, de pár perc és az addig megszokott gombok tűnnek teljesen feleslegesnek. Nyilván használat közben azért derülnek ki eltérések; a telefon beüzemelésekor például Google-ös e-mail cím helyett Huawei ID-t kér a rendszer. De a beállítások és a működés nem tér el jelentősen attól, mint amit korábban megszoktunk a Huaweitől, vagy mint amit más gyártók is – többé-kevésbé – azonos módon kínálnak. Gond a sebességgel sincs, a Kirin 990 villámgyors, és az EMUI-t is sikerült nagyon jól optimalizálni. Az animációk 90 Hz-en tényleg látványosabbak, de nyilván több előnyét lehet venni a dolognak játékok közben. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a 90 Hz-es képfrissítés igazából csak annak előnyös, aki játszik a telefonon.

A szoftverrel kapcsolatban a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy mit tartogat a jövő; jelen állás szerint a Huawei telefonoknak nincs hozzáférése a Google ökoszisztémájához, így a keresőóriás szolgáltatásai és alkalmazásai nem vagy nem teljes funkcionalitással működnek. Az A terv tehát jelenleg a GMS a HMS építése gőzerővel – vagyis a Huawei örült tempóval igyekszik felhúzni egy saját környezetet és szolgáltatáscsomagot a mobiljai köré. Vannak könnyen és vannak nehezen pótolható elemek: a felhő alapú tárhely biztosítása például már megoldott, de a térkép szolgáltatás globális léptékben egyelőre nagy hiányosság a HSM-ben. A B terv ugyanakkor az, hogy ha valahogyan sikerülne elsimítani a dolgot Amerikával, akkor azonnal jöhetnének a Google appok a telefonra. (Csendben jegyezzük meg, hogy a B terv persze nem is igazán B terv, hanem inkább titkos favorit.)

A Google-mentesség azt jelenti tehát, hogy nincsenek Google alkalmazások és szolgáltatások: nincs Play Store, Play Services, nincs Drive, YouTube, Chrome, Maps, Photos, Play Music, stb. Az alkalmazások többsége böngészőből letölthető és telepíthető, de van ami egyáltalán nem indul el, van ami pedig csak részben működik. Előbbi csoportba tartozik a Drive és a YouTube, utóbbi táborba pedig a Maps és a Chrome. Amelyik program elindul és használható, ott az jelent korlátozást, hogy a Google-fiókba nem lehet bejelentkezni, így a mentett személyes adatokhoz (mentett helyek, könyvjelzők, stb.) nem férünk hozzá. A Play Store hiányának jelentőségét nem kell különösebben magyarázni, a Play Services pedig elsősorban azért lenne fontos, mert sok más app van, amely nélküle nem fut. Például minden olyan program elhasal, amelyik a Maps API-t használná, és rengeteg játék sem indul el – vagy ha igen, akkor a korábbi mobilon meglévő játékállás folytatásának lehetősége nélkül.

Az alkalmazások beszerzésének elsődleges forrása a Huawei App Gallery, amelynek kínálata rohamtempóban fejlődik – de messze nem járunk még ott, hogy az átállást egy átlagos felhasználó zökkenőmentesen tudja megoldani. A gond az, hogy mivel a rendszer Android, a legtöbb app fut, de szinte biztos, hogy mindenki találni fog saját programjai között jó néhányat, amit alkalmazásboltból nem, csak APK fájlból lehet feltelepíteni, és pár olyat is, amit jelenleg sehogyan sem lehet HSM alatt működésre bírni. Az elmúlt hetekben lett például Index app, Tesco app, Erste Mobilbank és Netpincér is.

Az viszont tény, hogy a kínálat gyorsan bővül, és az App Gallery keresője már nemcsak a feltöltött appok között keres, hanem adott esetben külső linkeket is feldob találatként. A Facebookra keresve például az első találat a hivatalos letöltési oldal, és több olyan Google szolgálatás is van, amire ha keresünk, akkor a netes linket dobja ki a kereső (böngészőből elérhető a Keep, YouTube, a Maps, egyes fájlkezelők hozzáférek a Drive fiókhoz is, stb. Illetve jó trükk még az, hogy az alkalmazásokat át lehet hozni az előző telefonról is. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy további alternatív alkalmazásboltok is vannak, akkor a helyzet nem is olyan rossz. Érdekesség egyébként, hogy (legalábbis jelenleg) a Microsoft minden további nélkül együttműködhet a Huaweijel, tehát aki alapvetően Microsoft szolgáltatásokat használ a mobilján, annak nem lesz gondja.

Alternatív app beszerzési helyből tehát többféle is van, így aki elszánt, annak ha nem is minden szoftver, de az appok nagy része beszerezhető. Mindezzel két gond van. Az egyik az, hogy az átlagfelhasználó nem elszánt, tehát nem fog appok után vadászni. A másik pedig az, hogy ha mégis, akkor pedig a külső forrásból telepített programokkal később is foglalkozni kell, ugyanis nem frissülnek automatikusan.

Biztonság

Az előző oldalon már említettük a kijelző bal felső sarkában lévő kapszulát, amely a 3D arcfelismeréshez szükséges hardvereket tartalmazza. Ez a fajta azonosítás is jó működik, de azért a klasszikus ujjlenyomat-olvasó gyorsabb és biztonságosabb is – a még mindig optikai elven működő szenzor természetesen a kijelző alá került. A tesztek alapján a modul tényleg gyors, a Note 10 sorozat érzékelőjére például köröket ver sebességben. Az ujjlenyomat-olvasóval a telefonon lévő érzékeny adatokat is biztonságba helyezhetjük (virtuális széf).

Alkalmazások

Nem túl meglepő módon a Google alkalmazások hiányoznak, de az alapkészlet így sem rossz; a Huawei szinte minden funkciót pótolt valamilyen módon. Az egyedüli kivétel a térkép, itt nekünk kell appot választani és telepíteni (manuálisan persze). A utilityk többsége a Huawei korábbi telefonjairól ismerős lesz; amit érdemes megemlíteni az az Távirányító app, a rendszer optimalizáló és a főleg Huawei kütyükre optimalizált Egészség alkalmazás.

Gyári szoftverek
Alapprogramok
AR mérés
Beállítások
Böngésző
E-mail
Fájlok
Galéria
Hangrögzítő
Időjárás
Iránytű
Jegyzettömb
Kamera
Naptár
Okos vezérlő
Óra
SIM eszközök
Számológép
Telefon
Témák
Tükör
Üzenetek
Videó
Zene
Huawei
AppGallery
Egészség
HiCare
Optimalizáló
Phone Clone
Tippek
Egyéb
3BMeteo
Booking.com
DU Recorder
Joom
the Weather
TikTok
Viber
Wego Flights
WPS Office

Fényképező

Ahogyan az előző években is mindig, a P40 Pro elsősorban fotózás terén hozott újdonságokat. Nem is keveset. A P30 Pro 40 MP-es, RYYB szűrős elsődleges kamerája után a P40 Pro 50 MP-es elsődleges szenzort kapott, a zoom kamera 12 MP-es, a nagylátószögű kamera pedig 40 MP-es. (Az elődnél a zoom 8, a nagylátószögű kamera pedig 16 MP-es volt.) A zoom átfogás 5,4×-es értékre nőtt, és ez a kamera is RYYB szenzort kapott. A nagylátószögű kamera viszont szűkebb tartományt fed le, mint a Samsung vagy az Apple telefonjai – de cserébe legalább a minősége is hatalmasat javult. A P40 Pro tehát az alábbi kamerákkal rendelkezik:
• 50 MP-es normál kamera (23 mm), RYYB szűrővel, f/1,9-es rekesszel és 1/1,28”-os érzékelővel (4:3)
• 12 MP-es zoom kamera (125 mm), RYYB szűrővel, f/3,4-es rekesszel és 1/1,3,56”-os érzékelővel (4:3)
• 40 MP-es nagylátószögű kamera (18 mm), RGGB szűrővel, f/1,8-as rekesszel és 1/1,54”-os érzékelővel (3:2)
• VGA felbontású ToF kamera mélység érzékeléshez
A normál kamera és a nagylátószögű kamera a pixeleket 2×2-es csoportba rendezve használja, így 12,5 valamint 12 MP-es fotókat lehet velük készíteni, de manuális módban a teljes felbontás is használható.

Az „optikai” zoom tartomány 0,77 és 5,4× érték között mozog, de ez nyilván barokkos túlzás, hiszen tisztán optikai nagyítással készült képet csak 1×-es állásban és a „végeken” kapunk, minden más esetben a szoftver bűvészkedik a pixelekkel. A szenzorok felbontása közelebb került egymáshoz, így felemás eredményt nem kapunk (a P30 Pró készít képeket úgy is, hogy nagyon látszik, hogy a belső és külső részt más kamera képéből rakta össze). Ezzel együtt igazán jó eredményt 0,77-2×-es tartományban illetve 5× zoommal kapunk, érdemes tehát úgy megválasztani a fényképezési távolságot, hogy ezeket az értékeket tartani tudjuk.



Normál fotók

Általánosságban mindhárom kamera remek képeke készít, a részletesség, a vonalélesség és a dinamikatartomány is rendben van – utóbbi azért fontos, mert a Huaweinél a HDR mindig is külön üzemmódot jelentett, viszont jó dinamika mellett erre nincs igazán szükség. Egy valamit nem sikerült jól belőni, ez pedig a fehéregyensúly: összességében a kamera jól dolgozik, de ha ugyanazt a témát mindhárom kamerával megörökítjük, akkor észrevehető a különbség az objektívek között.



Zoom


Széles látószög

A Huawei a P40 Próval továbbra is az éjszaka királya; bár tény, hogy ilyenkor leginkább a normál és a széles látószögű kamera teljesítenek jól. Használható a zoom kamera is, de ez nem tudja úgy lelépni a mezőnyt kevés fényben, mint a másik két modul. A részletek viszont tényleg remekül látszanak, de a legjobb az, hogy a fotózáshoz még állvány sem kell, az AI annyira hatékony, hogy kézben is simán megtartható a telefon.

A szoftveren a Huawei nem sokat módosított, így az a korábban megszokott séma szerint, a fontosabb funkcióknak gyorsgombot is mutatva működik.

Videók és előlapi kamera

Előlapi kamerából kettő is van, ami nemcsak a beléptetésnél előnyös, hanem akkor is, ha bokeh effektre lenne szükség. A 32 MP-es felbontás indokolatlan, de legalább a fotók minősége így is vállalható.

Videózni elöl és hátul is max 4K-ban lehet; a hardver bírta volna a 8K-t is, de a Huaweinél teljesen feleslegesnek vélték. Nagy tévedés ebben a dologban biztosan nincs. A felvételek minősége rendben van, ezen kár is bármit ragozni.

A kamera érdekes extrája a 256×-os (7680fps@720p) szuperlassítás, ami egyetlen másodpercnyi videót (elvben legalábbis) négy percre tud széthúzni. A dolog persze automatikusan működik, az MI dönti el, hogy mikor kell lassításra váltani. Ez több-kevesebb sikerrel működik is, de nem mindig sajnos.

Kamera tulajdonságok
Felbontás: 50+12+40 MP (4:3+4:3+3:2) + TOF
OIS: igen (50+12 MP)
Exponálás: érintés, hangerőszabályzó
Felvételi módok: fotó (automatikus), rekeszérték, este, portré, profi (manuális), lassított mozgás, panoráma, monokróm, AR lencse, fénnyel festés, HDR, time-lapse, mozgókép, szűrő, matricák, dokumentumok, víz alatt, szuper lencse
Alapvető képjellemzők: normál/élénk/lágy
Manuális beállítások: fénymérés, ISO, zársebesség, EV, fókuszállítás, fehéregyensúly
Előlapi kamera: 2×32 MP
Előlapi kamera extrái: automatikus, panoráma, AR lencse, time-lapse, szűrő, vízjel, tökéletes szelfi
Video felbontás: 4K, Full HD, 720p
Video felvételi módok: Normál, lassított
»2 - Használat közben, fényképező
Címkék
Hozzászólások