Használat közben
A telefon iOS 17-tel érkezett, amit elsősorban nem az Androiddal összevetve, hanem a korábbi iOS változatokkal összemérve érdemes csekkolni. Egész egyszerűen azért, mert az Android és az iOS felépítése oly mértékben eltér egymástól, hogy az androidos logikához szokott kéz nettó egy perc alatt eljut oda, hogy a telefont legszívesebben egy laza mozdulattal kihajítaná az ablakon.
Ez nem jelenti azt, hogy az iOS-sel bármi probléma lenne, és azt sem, hogy az Android egyértelműen jobb – csak azt, hogy az iOS és az Android más. A cikkben az S23 Ultra, mint összehasonlítási alap többször is megjelent már, és ez nem véletlen; alapesetben ilyen telefont használok. Éppen ezért nehéz elvonatkoztatni olyan dolgoktól, amiket adott esetben napi szinten használok, de az iOS-ből hiányzik, kéthétnyi használat pedig messze nem volt elég ahhoz, hogy igényt érezzek olyan funkció iránt, amik pedig az iOS-ben vannak meg, de az Androidból hiányoznak. De az is tiszta sor, hogy az iPhone 15 Pro és az iOS 17 párosa olyan gördülékeny használatot tesz lehetővé, amire egy Android sosem lesz képes. A Samsung S32 Ultrára például időközben megérkezett az Android 14, és a mobil rögtön döcögősebben tevékenykedik – Apple telefonnál ilyen dolog nem igazán fordulhat elő. És ha már szoftverfrissítés, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy aki iPhone-t vesz, abban is teljesen biztos lehet, hogy a szoftverfrissítések menetrendszerűen érkeznek majd, és nemcsak pár évig, hanem elég sokáig.
És persze ott van az is, hogy az Apple nagyban gondolkodik, és az iOS-t, mint ahogyan az összes többi operációs rendszerét és termékét is, úgy fejleszti, hogy ökoszisztémán belül maradva minden a lehető legkényelmesebben működjék. Cserébe, ha akár csak egy eleme a rendszernek máshonnan érkezik, gyorsan korlátokba lehet ütközni – a fotóknál használt HEIF formátumot például már iszonyatosan régóta használják az iPhone-ok, a windowsos programok körében mégis kritikán aluli a támogatása.
Vitathatatlan az is, hogy vannak remek dolgok az iOS-ben, a dinamikus kamerasziget vagy a más almás termékekkel flottul működő AirDrop például ilyen, de plusz pont jár az Apple-nek azért is, mert a Safari elég jól védi a privát szférát netezés közben. Megaztán ott van rengeteg mástól ellesett funkció, mint például az AOD, a gesztusok kezelése és így tovább.
Kamerarendszer
Az iPhone 15 Pro és Pro Max között nemcsak a kijelző méretében van különbség, hanem eltérő a kamerarendszer is. Habár mind a két telefon hátlapjára három kamera került, és a sztenderd, valamint a nagy látószögű kamerák egyeznek, a zoom objektív és szenzor eltérő. A kevesebb pedig néha több, és az a helyzet, hogy az iPhone 15 Pro zoom kamerája a 3×-os nagyítással sokkal jobban használható, mint a Pro Max 5×-ös trükkös tükrös megoldása.
A fő kamera 48 MP-es (24mm ekvivalens, F1.8, PDAF, OIS), vele alapesetben 24 MP-es fotók készülnek úgy, hogy a rendszer 12 MP-es és 48 MP-es fotókat fésül össze. A nagy látószögű objektív (13 mm, 120 fok, PDAF) és a zoom objektív (77mm, F2.8, PDAF, OIS) mögött 12 MP-es szenzorok csücsülnek (de nem ugyanarról az érzékelőről van szó). A rendszert egy TOF érzékelő egészíti ki, amely a mélység feltérképezésében segít, és van természetesen LED-es villanó is, amely kéttónusú.
A kamerarendszert alapvetően úgy tervezték, hogy csak használni kelljen; manuális mód így nincsen (de nyilván App Store-ból letölthető alkalmazással pótolható ez), mindössze néhány opció van csupán, amit állíthatsz; úgy mint képformátum, vaku, élő mód, képarány és zoom. Van viszont RAW mód, igaz a képek nem teljesen nyersek. Noha csak három objektív van, veszteségmentesen 0,5×, 1×, 2× és 3× nagyítás is kiválasztható, a kétszeres zoom esetén a fő szenzor adataiból dolgozik a rendszer.
A 24 MP-es (vagy akár a 48 MP-es) felbontás messze nem a legnagyobb a mobilos világban, de a helyzet az, hogy egy átlagos felhasználó számára nincs szükség nagyobb részletességre, így legalább a fájlméret sem száll el túlságosan. Meg aztán a szenzor méretéből adódó határokat is csak egy bizonyos mértékig lehet kompenzálni szoftveres trükkökkel. A képminőség messze átlag feletti, az iPhone 15 Pro a fő kamerával normál és gyenge fényviszonyok között is jó minőséget produkál, valós színekkel, jó vonalélességgel és sok részlettel. Az éjszakai mód esetén viszont a fotók 12 MP-esek. A zoom kamera és a nagy látószögű kamera használatakor már egyértelműen gyengébb a minőség, ha a fényviszonyok nem megfelelőek, itt a részletek már a kelleténél gyakrabban esnek áldozatul a zajszűrésnek és adott esetben az erre még ráhúzott képélesítésnek. Nagyítás tekintetében 15× értékig lehet elmenni, de mivel ilyenkor már a szoftver dolgozik, a minőség – mondjuk úgy – nem túl vállalható.
Az iPhone 15 Pro erőssége abban rejlik, hogy a telefon mind a három kamerával konzisztens minőséget nyújt, már ami a színeket és a fehéregyensúlyt rejti. Valamint rettenetesen gyors is. Ha a kamerákat egyesével nézzük, akkor minden területen van nála jobb, de olyan, amelyik összességében is jobb minőséget tud nyújtani, aligha akad.
A szelfikamera 12 MP-es fotókat készít bőven elég jó minőségben ahhoz, hogy a fotók Instagramra kerüljenek, de nincs gond videotelefonálásnál sem. Nem ezzel a kamerával fogod lőni a világ legjobb fotóit, de nem is erre tervezték. Tartozik portré mód is hozzá, ha pedig videókat szeretnél lőni azt ugyanúgy megteheted 4K-ban is, mint a hátsó kamerákkal.
