- 2011. április 7., 11:16
Beleerősít a Toshiba: az aktív szemüveges tévék mellé polarizációs elven működők is érkeznek.
Hirdetés


some text

A Toshiba első 3D tévéi aktív shutteres szemüveggel működtek, a vállalat emellett elsőként lépett piacra szemüveg nélküli megoldással, tavaly év évégén. A Toshiba World 2011-en tett bejelentéssel pedig a japán gyártó az egyetlen a világon, amely mindhárom jelenleg elérhető technológiára épít 3D tévét: a VL863-as sorozat, amelynek 42 és 47 colos tagja lesz, passzív szemüveggel működik.

A tápláléklánc erősebbik fele (Toshiba okostévék 2011-ben)

Ez a megoldás a mozikban már bizonyított, a tévékben azonban csak ebben az évben kezdték használni a gyártók, mert számos előnye mellett egy nagy hátránnyal is jár alkalmazása: az effektív felbontás 3D módban feleződik. A Toshibán kívül jelenleg az LG, a Philips illetve a VIZIO használ polarizációs 3D-t (a panelt egyébként mindenkinek az LG Display gyártja), de arra számítunk, hogy jövőre már nem lesz olyan gyártó, aki ne venné fel a termékpalettára a passzív szemüveges technológiát.

VL863 – polarizációs 3D

A polarizációs (passzív) 3D legnagyobb előnye az, hogy nincs szükség az aktív záras szemüvegre, amely a fényerő akár 60%-át is képes „blokkolni”. Az aktív szemüveg emellett negatívan hat a színhelyességre fárasztó vele a tévézés. A Toshiba új megoldása viszont polarizációs elven választja szét a bal és a jobb szem számára készített képet (amelyeket a tévé egyszerre jelenít meg, minden első sor a bal szemhez, minden második a jobb szemhez „tartozik”), és nincs benne elektronika sem. Vagyis a szemüveg könnyebb, nem merül le és sokkal olcsóbb is. Viselése pedig, nem utolsó sorban, hosszú távon sem kényelmetlen.

Toshiba VL863

A polarizáció további, nagyon fontos előnye, hogy segítségével a crosstalk szinte teljesen eltűntethető – ezt egy korábbi tesztünkben már igazoltuk is. A Toshiba négy szemüveget mellékel majd a VL863-as tévék mellé, és a további extra szemüvegek is néhány euróért lesznek megvásárolhatók, így aki baráti összejövetelt tartana, annak sem kell őrült költségekre számítania. A Toshiba egyébként ugyanazokat a RealD szemüvegeket használja, mint amiket a mozikban kapunk, az új tévék ezekkel is gond nélkül működnek.

A VL863-asok megkapták a Resolution+ technológiát, a tévék képfrissítése pedig 200 Hz lesz – ezt a scanning backlighttal (sötét képkockák beillesztése) megduplázza a Toshiba. A tévék emellett hozzáférnek majd a Tohisba Places szolgáltatásaihoz, és egy külön megvásárolható adapterrel WLAN hálózatokhoz is lehet velük kapcsolódni.

WL863, YL863 – aktív 3D

A képméretből azért látszik, hogy szemben a VIZIOVAL és az LG-vel, a Toshiba egyelőre az aktív szemüveges rendszereket értékeli többre, ugyanis a termékpalettán nemcsak a korábbi cikkünkben említett ZL1, hanem a szintén CEVO ENGINE-nel szerelt WL863 és YL863 széria is előkelőbb helyet foglal el – mindjárom széria az aktív megoldást használja 3D módban a bal és a jobb szem számára vetített kép szétválasztására.

Toshiba WL863

A ZL1-ről tegnap már megírtuk, hogy 55 colos méretben érkezik,az YL és WL szériában pedig 42, 46 és 55 colos modellek lesznek. További különbség, hogy a passzív és aktív 3D-t használó szériák között, hogy utóbbiakat a Toshiba 2D-3D konverziós képességgel is felvértezte, valamint az alkalmazott 3D technológiából adódóan a ZL1, YL863 és WL863 szériák 400 Hz + scanning backlighttal másodpercenként 800 képváltásra képesek. Az aktív rendszereknél előnyt jelent a Toshiba számára, hogy a tévék a LED-ekkel is hatalmas, 1000 cd/²-es fényerőt tudnak nyújtani az általános 500 cd/² helyett, így az aktív szemüveggel hosszabb ideig kitakarható a szem; ez, valamint az 1 ms körüli válaszidő pedig azt eredményezi, hogy a crosstalkot a Toshiba jelentősen tudta csökkenteni az előző generációhoz képest.

GL1 – 3D szemüveg nélkül

A Toshiba egyelőre sem Amerikában sem Európában nem vezeti be a GL1-es sorozatot, de Rómába azért elhozta a Japánban már kapható 12 és 20 colos változatot, valamint az 56 colos prototípust – ezeket a CETAEC 2010-en és a CES 2011-en is láttunk már. Ez azt jelenti, hogy aki szemüveg nélkül akar 3D-t nézni, annak az év végéig biztosan várnia kell. A 12 és 20 colos GL1-ből hónapok alatt mindössze párezer fogyott, de a Toshiba arra számít, hogy az 56 colos képméretben megjelenő utód esetében nagyobb lesz az érdeklődés. A 4K-s panellel (3840×2160 pixeles) működő prototípus 9 nézőpontot tud kiszolgálni, és ezek mindegyikéhez HD felbontású (1280×720) pixeles képet tud eljuttatni . A felbontás és a nézőpontok száma között természetesen átváltás van, és a Toshiba egyelőre azon dolgozik, hogy megtalálja az optimális arányt – ha ez megvan, akkor utána elvileg indulhat a sorozatgyártás.

A tévét saját fejlesztésű szoftver hajtja majd meg, ami amellett, hogy a 2D-s anyagokból is tud 3D-set csinálni, a 3D-s Blu-ray lemezeket is át fogja tudni alakítani. Az egyelőre nem eldöntött, hogy 2D-ben a tévé mekkora részletessége nyújt majd; két verzió lehetséges, vagy marad a 3D-ben is elérhető 1280×720 pixel, vagy elképzelhető az is, hogy a fénytörési tulajdonságot változtatni képes réteggel a Toshiba megoldja, hogy 2D-ben a teljes részletesség kihasználható legyen.

Melyik a jobb?

Rövid ideig teszteli is tudtuk az új tévéket. A Toshiba nagyon sokat javított az aktív szemüveges rendszeren, a crosstalk az előző modellekhez képest valóban csökkent, és nem is kicsit. A mélységérzettel már eddig sem volt gondunk, a 2D-3D konverzióról pedig ezúttal is csak azt tudjuk mondani, hogy ér valamit, de a valódi tartalmat semmiképpen sem tudja pótolni. A passzív rendszer viszont szerintünk még az aktívnál is jobban sikerült, bár az igaz, hogy azonos távolságból nézve, főleg akkor, ha side-by-side tartalmat jelenítünk meg a tévén, a részletesség csökken valamelyest. De a helyzet nem vészes, mert a 3D megjelenítés miatt az agyunk úgyis azzal van elfoglalva, hogy a bal és a jobb szem képét összedolgozza. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a gyártó hamarosan nagyobb felbontású panelt is kapjon az LG-től, így ez a gond teljesen kiküszöbölhető lehet, akár már jövőre is. Sascha Lange, a Toshiba Europe szórakoztatóelektronikai részlegének marketingvezetője kérdésünkre utalt arra, hogy a felbontás növelése a passzív tévéknél egyedül pénzkérdés – a Toshiba egyelőre örül annak, hogy az LG megtalálta a módját annak, hogy a 42 és 47 colos paneleket költséghatékonyan gyártsa, mert az árazás a technológia jelenlegi pozícionálása miatt kulcsfontosságú kérdés. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a 4K-s passzív panel előállítása valószínűleg tényleg jóval drágább, mert az apró pixelek miatt a polarizációs szűrőt sokkal precízebben kell elhelyezni az LCD-panel előtt.

Pplarizációs szemüvegen keresztül csak minden második sor látszódik (szemenként)

4K-s panellel egyértelműen a polarizációs 3D rendszert mondanánk jobbnak, és bár most is afelé hajlunk, hogy a passzív tévék jelentik a jobb választást (főleg az olcsóbb szemüvegek, a kisebb crosstalk és a kevésbé megterhelő tévézési élmény miatt), a Full HD felbontás miatt az aktív rendszereknek is van létjogosultsága.

A szemüveg nélküli tévével kapcsolatban ugyanakkor továbbra is fenntartjuk, hogy nem piacérett a megoldás – és emellett nagyon drága is. Bár hivatalos árak nincsenek, a 12 és 20 colos modellek árából kiindulva egy 56 colos verzió aranyárban lesz kapható, a 4K-s panel és a tökéletes precizitást megkövetelő előlapi szűrő miatt a horribilis ár garantált. De pálcát semmiképp sem akarunk törni a GL1 széria felett, a piac úgyis eldönti helyettünk, hogy a Toshiba elsiette-e a piacra lépést vagy sem. A korai start legrosszabb esetben is rengeteg tapasztalatot adhat a gyártónak, ami később még nagyon hasznos lehet.