A Google végre meglépte azt, amire az egész iparág már régóta várt: kihúzta a talajt a Google TV alól. Az eredetileg a multimédiás tartalmak elérésre kihegyezett eszköz 2010 októberében jelent meg, a Sony ekkor mutatta be első Google TV készülékét. Hamarosan a Logitech is új eszközzel jelentkezett, a svájci vállalat set-top-boxának segítségével minden tévét át lehetett alakítani Google TV-vé. A kezdeti lelkesedést azonban gyorsan letörte, amikor az amerikai tévés társaságok letiltották a streamelhető videókat az összes Google TV eszközön, így a rendszer értékelhető tartalom nélkül maradt. A platform vesztét is végső soron az okozta, hogy a Google nem tudott megállapodni az amerikai tévés társaságokkal, mert előbbiek – teljesen jogosan – attól tartottak, hogy a Google TV segítségével a keresőóriás el fogja szipkázni a hirdetési bevételeket. Bár a hírek szerint a Google többször is leült tárgyalni a jogtulajdonosokkal, egy közös, jövőbemutató megoldás helyett minden maradt a régiben, a Google TV sosem tudta megmutatni, mire is lenne képes. Legnagyobb részben ezért nem mutatta be például a Samsung soha saját Google TV eszközeinek nagy részét – pedig voltak neki, a korai vállalat nemcsak saját Google TV-t, hanem set-top-boxot is fejlesztett, sőt, a platformot még Blu-ray lejátszóba is belepakolta. Bár időközben a Google frissítette a platformot, amelynek hatására az LG kiadott két Google TV-t is, és a Sony is frissítette saját modelljét, a rendszer a tartalom hiánya miatt mindvégig halálra volt ítélve. A Logitech is hamar felismerte ezt, és a gyenge eladási adatokra hivatkozva ki is szállt a bizniszből.
Abba most nem mennénk bele, hogy az amerikai tévés társaságok azzal együtt, hogy hirdetési bevételeiket jogosan féltik a Google-től, hatalmas bakit követnek el azzal, hogy gyakorlatilag egyetlen lépést sem hajlandóak elmozdulni a klasszikus, lineáris tévéadás koncepciója mellől – ezzel középtávon nagyon váratlanul fogja érni őket, ha a tévézési szokásos egyik pillanatról a másikra drasztikusan megváltoznak. Azt viszont tudjuk, hogy amit a Google akar (jelen esetben a hirdetési bevételeket), azt előbb vagy utóbb, de meg is szerzi. Miután a Google TV nem jött be, a vállalat kiadta a Chrome Cast nevű kütyüt, ami olcsósága miatt egyelőre nagy sikernek számít az USA-ban – annak ellenére, hogy tartalom egyelőre erre a készülékre is nagyon kevés van. Már ekkor sejteni lehetett, hogy a Google TV nem fogja sokáig húzni – így a keresőóriás múlt heti bejelentése tulajdonképpen nem volt váratlan.
A kérdés csupán az volt, hogy a vállalat keres-e valamilyen más módot arra, hogy a tévékből is hasznos húzzon. Úgy tűnik, hogy igen, mert a Google TV helyett lesz egy másik platform, amely már nem a tartalomfogyasztásra, hanem az alkalmazásokra lesz kihegyezve. Egyelőre nem tudni, hogy a rendszernek mi lesz a neve, bár az Android TV adja magát, nem biztos, hogy a Google végül emellett dönt. A Google ugyanazt szeretné megcsinálni a tévéknél, mint az okostelefonoknál, azaz egy olyan kulcsrakész rendszert adna a tévégyártók kezébe, amelyet ingyen használhatnának – sőt, még pénzt is kereshetnének vele, mert a Google a fizetős alkalmazások eladásából illetve a hirdetések értékesítéséből származó bevételeket kénytelen lesz megosztani a készülékgyártókkal.
Bár minden nagy tévégyártó saját platformmal rendelkezik, egy esetleges váltás az Androidra nem tűnik rossz választásnak, mert ha idővel ugyanaz a rendszer jelenik meg az összes tévén, akkor arra sokkal könnyebb lesz alkalmazást fejleszteni, ami a kínálat bővülésével és ezzel együtt a bevételek növekedésével is járhat. Igaz persze, hogy a gyártók a saját platform feladásával az alkalmazások eladásából származó bevételről is lemondanak, de ezt valószínűleg bőven kompenzálná, hogy a jobb használhatóság miatt többen használnák ki az okostévé funkciókban rejlő lehetőségeket – és nem utolsó sorban az is, hogy a szolgáltatások nagyobb részének elérése régiótól független lehetne. A gyártók ezzel együtt nyilván megtarthatják annak lehetőségét, hogy akár az UI-t testreszabják, akár egyedi (exkluzív) alkalmazásokat telepítsenek a tévéikre, tehát attól azért nem kellene tartani, hogy minden okostévé pontosan ugyanolyan lenne kívül-belül.
Nyilván az okostelefonoktól ellesett modell nemcsak előnyöket, hanem hátrányokat is magával hozhat, és itt elsősorban arra gondolunk, hogy a gyártók az Android frissítést nem vagy csak igen lassan követik. Ugyanakkor a Google talán tanult a hibájából, ezért a tévére optimalizált változat már olyan formában jelenhet még, és olyan feltételekkel kerülhet a gyártókhoz, hogy azok rendszeresen követik a fejlesztéseket. Valószínűleg gondot okozhat majd középtávon az is, hogy az alkalmazáskínálat, bár nagy lesz, egyben fel is hígul – viszont azt látni kell, hogy jelenleg még a legtöbb appot kínáló okostévé platform is csak 1000 körüli alkalmazást kínál, ami nem túl sok az okostelefonokhoz kapcsolódó alkalmazásboltok kínálatát figyelembe véve. Az Android, ha tényleg meg tudja vetni a lábát a tévék piacán is, akkor egyébként a tévék szerepét is nagymértékben átalakíthatja, hiszen a háttérben futó android egy sor, az okostelefonokban használt funkciót is átvehet.
Azt egyelőre megjósolni sem lehet, hogy a Google mikor készül el a rendszerrel, de azt figyelembe véve, hogy fejlesztési kapacitással rendelkezik a vállalat, mi arra számítunk, hogy egy-két Android OS-t futtató tévé akár már a januári CES-en is megjelenhet. (Igen, tudjuk, hogy az Androidot már több gyártó is beépítette tévéjébe, de ezek kisebb cégek, amelyek az iparági trendeket nem tudják befolyásolni.)
