- 2014. szeptember 23., 10:19
2017-re privát vállalatok küldenek önerőből asztronautát az ISS-re, a NASA csak fizet. Így kell versenyeztetni!
Hirdetés

Szakértők szerint éppen a legjobbkor sikerült kiváltani az űrrepülőgépet más megoldásokkal, mert az Oroszok már a spájzban vannak. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben szoros együttműködés folyt az amerikaiak és oroszok között az űrkutatás terén, sok esetben egymást segítve, például a Nemzetközi Űrállomás (ISS) használatában és elérésében. A NASA kedden jelentette be „Launch America” programját, amelyben a privát szektorral közösen váltják ki a 2011 közepén visszavonult űrrepülőgépek feladatát más járművekkel. Eredetileg ezt a NASA saját házán belül oldotta volna meg az Ares I rakéta és az Orion kapszula párosításával, de a terveket kukázták; amint kiderült, nem lesz rá pénz. Az először 2011-re kiírt magánfinanszírozású programot 2015-re, később 2017-re tolták, eddig kell a vállalkozóknak legalább egy embert épségben eljuttatniuk az űrállomásra, majd vissza. A cél természetesen az, hogy a „fokozódó nemzetközi helyzetben” az orosz Szojuz kapszulákat ki tudják váltani, valamint az összes eszközt, a rakétáktól kezdve az utolsó csavarig amerikaiak készítsék és felügyeljék.

A NASA pályázatára többen is jelentkeztek, közöttük az Elon Musk nevével fémjelzett SpaceX az egyik legesélyesebb, hiszen ez a cég teherszállító űrhajójával már bizonyított. A támogatásból most tovább fejleszti a DragonX V2 (más néven Crew Dragon) kapszulá, ami a tervek szerint 2017-ben már 7 utast fog tudni az űrbe juttatni. A SpaceX legfeljebb 2,6 milliárd dollárnyi keretet vehet igénybe a roppant fantáziadús nevű Üzleti Legénységszállítási Képesség (Commercial Crew Transportation Capability, CCtCap) programon belül.

A második szerződést a NASA a Boeinggal kötötte, amely nemrég társult a Blue Origin LLC-vel. Erről azt kell tudni, hogy az Amazon igazgatója és alapítója, Jeff Bezos projektje, és a The Wall Street Journal nem hivatalos információja szerint a Boeing számára fogja megépíteni a rakétát. Eleinte titokban tartották, majd kiszivárgott, hogy az embereket a holdra vivő Apollo 11 rakétájának, az F-1-nek a terveit nézegetik, végül 2013 decemberében bemutatkozott a saját tervezésű BE-3 folyékony hidrogén-hajtású rakétamotor. A cél a Boeing CST-100 (Crew Space Transportation) kapszulájának pályára állítása az erőforrás segítségével. Ami a számokat illeti, a Boeing legfeljebb 4,2 milliárd dollárral számolhat. A kapszula fejlesztésére egyébként állítólag 18 millió dollárba kerül.

A CST-100 alapját egy startup, a Bigelow Aerospace fejlesztette, ez a cég a felfújható kapszulákból létrehozott űrhotelt szeretné megvalósítani. Noha ez a kapszula jobban hasonlít az Orionra, mint a DragonX, valójában nincsen hozzá semmi köze. Elég praktikus szerkezet, akár két hónapot is repülhet földkörüli pályán, vagy hetet dokkolva tölthet az űrállomáson. Átmérője 4,56 méter, hossza a mögé kapcsolt szervizmodullal együtt nagyjából 5 méter, és maximum tíz repülésre használható. A Crew Dragon is alig nagyobb egy autónál: 6,1 méteres, az átmérője viszont kisebb, 3,7 méter. Ez tíz repülés után felújítható lesz.


A pályázat kihirdetése után Elon Musk nem tudta magát türtőztetni, máris twittelt, és megköszönte a NASA-nak a lehetőséget és a bizalmat, hogy ő küldhet embert a világűrbe. Persze gratulált a szintén nyertes Boeingnak is, amelynek elnöke, John Elbon csak annyit közölt hagyományosabb csatornákon, hogy a Boeing már eddig is ott volt az összes emberes repülésnél, és örül, hogy folytatódik ez a hagyomány. A CST-100 pedig a NASA leghatékonyabb, legbiztonságosabb és leginnovatívabb megoldása lesz, amivel embert tud küldeni földkörüli pályára.

Hozzászólások