A lapkiadók azért fordultak a Hamburgi Bírósághoz, mert szerintük az Adblock Plus tevékenységével versenyhátrányt, így anyagi kárt okoz. A bíróság ítélete azért fontos, mert (ott) precedens értékű, és megfogalmazódott benne az, hogy az emberek önrendelkezési joga (a reklámok blokkolása) nem sérülhet. Tehát, ha kedvünk van, letilthatjuk bármelyik reklámot. A felperesek azért érezték előnyüket, mert a reklámszűrő szerintük sérti a szabad sajtó elvét. Az is zavarta őket, hogy az Adblock Plusban van egy fehérlista, amelyen több oldal is szerepel, amelynek egyetlen hirdetését sem blokkolja a program. A Zeit Online, a Handelsblatt és a Wirtschafts Woche nem volt köztük.
A fehér listára való felkerülésre van lehetőség, viszont csak olyan cég hirdetései kerülhetnek rá, amelyekben nincs animáció, nem adnak hangot és felugró ablakot sem mutatnak. A Financial Times februári számában egy név nélkül nyilatkozó médiatársaság azt állította, hogy a reklámbevételek 30 százalékának leadásával lehetett a fehér listára felkerülni, az Adblock Plus készítői szerint viszont mindez csak vád. A felhasználók egyébként szabadon törölhetik még a fehérlista tartalmát is, így az ide való bekerülés semmilyen előnyt nem jelent. A Hamburgi Bíróság jogerős döntése annyiban precedens értékű, hogy nagy valószínűséggel ez után az összes EU-tagállamban is hasonlóan döntenek a bíróságok.
