A VP9-et széles körben használják, vele nagy mennyiségű képi adatot lehet az interneten streamelni. A VP10 hozzá képest nem csak élesebb képet, hanem gazdagabb színeket és jobb képi dinamikát fog biztosítani. A Google által használt VP9 a H.264 szabvánnyal elérhető adatmennyiségnek csupán a felét igényli azonos képminőség mellett, a VP10 még ezt fogja tovább felezni. A HEVC (H.265) szabvány is jó alternatíva, a Blu-ray kódolását a Cisco Systems és a Mozilla (Firefox) is használja a Google megoldása helyett. A Google ezért is dolgozik gyorsan, hogy már ez év végére elkészüljön a teljes szabvánnyal, és a VP10-et is támogassák a jövőre megjelenő hardverek, mobilok.
Az újfajta megjelenítők 4K felbontással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy egy mai Full HD felbontáshoz tartozó adatmennyiségnél háromszor-négyszer több adatot kell a hálózaton átpréselni. A VP9 és a HEVC/H.265 közel kétszeres hatékonysága miatt a várható adatmennyiség így is duplázódik. A VP10 az adatokat is másképpen tárolja, nagyobb színmélység, HDR képek és még magasabb számú képkocka vihető át vele (nagyobb fps a játékokhoz). Ha a 3D népszerű lesz végre, annak az átvitele sem okoz majd gondot. A nagyobb tömörítésnek persze ára van: a VP10 40 százalékkal nagyobb processzorteljesítményt igényel a VP9-nél, ezért a közvetlen hardveres támogatás sokat fog segíteni.
Mivel a HEVC/H.265 kifejlesztőit jelenleg az érte kérhető pénz érdekli, felhasználói, a Sony, Philips, Aple, Dolby és például a Samsung, a Google VP technológiájával is szemeznek. A H.265 kezd nagyon népszerű lenni, de egy csoport, a HEVC Advance (a Philips, Dolby, Technicolor és a General Electric is támogatja) magasabb jogdíjat kér a vele kódolt videókból származó bevétel után, mint az MPEG LA-val kódolt filmek után. Még a hardveres támogatással bíró eszközök után is fizetni kell, MPEG LA-ért 20 centet, HEVC Advance-ért 80 centet mobilonként, és 1,5 dollárt tévénként. A streaming szolgáltatók (pl. Netflix) is fizetnek, illetve behajtják az előfizetési díjban, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Sony, Panasonic, Sharp, Toshiba, LG és Microsoft is rendelkezik saját, ettől független tömörítő algoritmusokkal. Pontosan ezért vette meg a Google az On2 Technologies-t 2010-ben, és vele együtt a VPx technológiát.
Amint említettük, a Cisco és a Mozilla sem szeretné a Google szekerét tolni. Előbbi a videokonferencia-rendszereihez WebEx és Spark alapokon fejleszt, Thor projektje a NetVC tömörítést használja, amelyet a Mozilla is átvesz (Daala projekt). A nyílt, több cégre támaszkodó szabvány valószínűleg 2017-ben lesz kész, de addig is a bőség zavarával kell majd megküzdeni a videotömörítési technológiák terén.
