Az információs rendszerek napjainkban egyre fontosabb szerepet kapnak az élet minden területén. Habár sokan idegenkednek tőlük, azt be kell látni, hogy a digitális megoldásoknak számos előnye van. Hosszabb távon költségtakarékosabbak, de ennél is fontosabb, hogy a rendszerek nagy információs bázisból dolgoznak, így könnyen lehet a mutatott infókat az egyéni preferenciákhoz igazítani. A múzeumba látogató emberek például nem egyformák: van, akik sokkal jobban érdekelnek a kiállított tárgyak történelmi vonatkozásai, mások inkább azt olvasnák el szívesen, hogy egy-egy dolog hogyan készült. A Pimp My Museum erre és még sok minden másra ad majd lehetőséget – feltéve, hogy a fejlesztőnek sikerül befektetőt találnia. Egy startupról van szó, tehát menjen Kickstarterre, gondolhatnánk – azonban ez az út nem működik, ha olyan termékről van szó, ami nem a végfelhasználóknak készült.
Jelenleg egy működő prototípus és egy látványterv van készen; előbbi tökéletesen demonstrálja, hogy milyen funkciókat várhatunk majd a készüléktől, utóbbi pedig azt mutatja, hogyan néz majd ki a termék, ha egyszer elkészül. A fejlesztő egyébként úgy számol, hogy ha sikerül befektetőt találni, akkor nagyjából hat hónap alatt lesz gyártásra kész a termék, ami nem sok.
A prototípus egy Arduino alapú számítógép, de nyilván a program a lényeg, nem pedig az, hogy min fut a szoftver. A vas csak annyiból számít, hogy érintőképernyővel kezelhető, a központi rendszerrel a kommunikáció WiFi és Bluetooth kapcsolaton keresztül is történhet, emellett a kütyü egy RFID olvasót is tartalmaz, amire azért van szükség, mert a másik két kommunikációs forma a helyzet pontos meghatározására nem alkalmas – márpedig egy múzeumban nagyon nem mindegy, hogy melyik festmény előtt állunk.
Ahogyan korábban már említettük, a szoftver a látogatók szemszögéből arra jó, hogy mindig aktuális, akár személyre szabott információt mutat, amely mindig kéznél van – és mivel a kütyüt a csulóra kell tenni, ezt akár szó szerint is érthetjük. Az üzemeltetőknek ugyanakkor azon túl is lehet haszna, hogy kiváló kényelmi szolgáltatás adnak: az apróság képes nyomon követni a látogatók mozgását, így tudni lehet, hogy hol időznek többet, hol kevesebbet. Ha szükséges, ezen információk alapján át lehet tervezni akár a termet is, ha a meglévő kialakítás nem bizonyul hatékonynak, vagy valahol rendszeresen tumultus alakul ki.
A munkanév ellenére a múzeum természetesen csak az egyik a lehetséges felhasználási területek közül, a rendszert könnyen át lelehet alakítani úgy is, hogy pincérek, bolti eladók használhassák, és a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt. Tényleg érdekes koncepció, kíváncsian várjuk, hogy lesz-e belőle valami.
