Az Európai Unió döntése értelmében a Google nem tartotta (tartja) be a piaci szabályokat, és visszaélt (visszaél) erőfölényével akkor, amikor a keresőjét árak összehasonlítására használva a Google Shoppingra mutató találatok a konkurensekre mutató linkek elé kerültek (kerülnek). Az Európai Unió Bizottsága megállapította, hogy a Google a konkurens szolgáltatásokat is listázta ugyan, de azokat annyira hátrasorolta, hogy a kereséseknél esélyük sem volt megjelenni az első oldalon – ez pedig gyakorlatilag egyenértékű azzal, mintha az adott találat nem is létezne. Ez persze kissé túlzó, de tény, hogy a kereséseknél a találati lista második oldalát az esetek túlnyomó részében nem nézik meg a felhasználók.
A Google-nek összesen 2,4 milliárd eurós büntetést kell fizetnie, ami az eddigi legnagyobb az EU történetében. Az ilyen jellegű eseteknél egyébként a büntetés maximális mértéke az adott cég előző évi árbevételének 10 százaléka, ami a Google (Alphabet) esetében nagyjából 9 milliárd dollár lett volna. Büntetések terén az eddigi csúcstartó az Intel volt, akinek 1,06 milliárd eurót kellett fizetnie, 2009-ben.
A vizsgálatot még 2010-ben indították, tehát nagyjából hét évig tartott. Ez nem szokatlan, már csak azért sem, mert a digitális világ szép számmal produkál olyan eseteket, amelyekre korábban nem volt példa. A Google-nek most 90 napja van arra, hogy megváltoztassa az ítéletben kifogásolt gyakorlatot – ha ezt nem teszi meg, akkor a vállalat további büntetéseket kockáztat. A Google nyilatkozatban közölte, hogy nem ért egyet a büntetéssel, és a vállalat jogászai a fellebbezés lehetőségét vizsgálják.
Az Európai Unió egyébként két másik vizsgálatot is folytat a keresőóriás ellen, az egyik az AdSense platform működését, a másik pedig az Android operációs rendszerhez kapcsolódó juttatások elosztását vizsgálja.
