Az okostelefonokban és más kütyükben továbbra is szinte kizárólag csak lítium-ion akkumulátorokat használnak a gyártók, mert ez a technológia már bevált, könnyen gyártható és relatív olcsónak is számít. Azonban vannak hibái is: az akkumulátorok például 4-500 töltési ciklus alatt kapacitásuk 50-80 százalékát jellemzően elveszítik, ráadásul az induló kapacitás sem nevezhető éppen a legjobbnak. Hogy csak két példát említsünk: a telefongyártók képtelenek olyan mobilt piacra dobni, amelyik legalább két napig megbízhatóan kibírja, az elektromos autóknál pedig a hatótávval illetve az akkumulátor tömegével játszanak a gyártók, hogy egy jó arányt találjanak.
Nem véletlen, hogy számtalan kutatás célja egy, a lítium-ionos akkunál jobb alternatíva kifejlesztése. Most a Melbournben található Monash Egyetem kutatói álltak elő egy újabb ötlettel: a katód szerepét betöltő fém-oxid elektródát kén alapúra cserélték.
A változtatással az akkumulátor elméleti kapacitása a lítium ionos magoldáshoz képest nyolcszoros, a gyakorlatban pedig nagyjából ötszörös – a különbség abból adódik, hogy a kén elektróda a töltés és kisülés során nagyobb mértékben tágul illetve zsugorodik, ezért több helyre van szüksége, mint egy fém-oxid elektróda esetében. Vagyis azonos méretben „csak” ötszörös kapacitás érhető el, ami persze még mindig figyelemreméltó. Hiszen a dolog azt jelenti hogy egy okostelefon például öt napis is működhet egy töltéssel, az elektromos autók hatótávolsága pedig 1000 kilométer fölé kúszhat úgy, hogy közben az akku tömege több száz kilóval csökken.
Kutatók korábban is kísérleteztek már a kénnel, de akkor nem sikerült áttörést elérni, mert adalék anyagokkal korlátozták a kén tágulását, ami idő előtti elbomláshoz, így a kapacitás gyors csökkenéséhez vezetett. Ezzel szemben a mostani módszerrel az akku tartóssága is kiváló: 200 töltési ciklust követően a kezdeti kapacitás 99 százaléka még mindig elérhető marad. A kén további előnye, hogy sokkal olcsóbb is, mivel jóval nagyobb mennyiségben elérhető, mint a lítium-ionos akkumulátorokban használatos ritkaföldfémek.
A gond az, hogy az új akku technológiákról szóló hírek végére mindig oda kell írnunk, hogy egyelőre csak kísérleti megoldásról van szó; és ez most sincs másképpen. Sajnos nem lehet tudni, hogy a technológia mikor kerülhet kereskedelmi forgalomba, a kutatók csak annyit mondtak, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehetne a megoldást az elkövetkezendő években gyártásba küldeni.
