A biometrikus azonosítók egyre fontosabb szerepet töltenek be életünkben, de egy átlagos felhasználó leginkább akkor találkozik ilyen technológiával, amikor ujjlenyomattal oldja fel a telefont, vagy egy külföldi országba való belépés lőtt ujjlenyomatot kell adnia. Ennek alapján sokan nem is gondolnák, hogy szerte a világban több olyan bank van, amelynél a széfeket például vénaszkennerrel (is) védik. Ezt a fajta azonosítást 2006 óta használják, és a bankok elégedettek vele – oly annyira, hogy az sem lenne ellenükre, ha fizetésnél a bankkártya helyett lehetne a kezünket használni. A vénaszkenner előnye, hogy mivel az érrendszer a bőr alatt fut, és mellesleg elég komplex is, nehéz hamisítani. Megbízható abból a szempontból is, hogy hidegben és melegben is konzisztens a lenyomat, és higiénikus is a használata, mivel az azonosításhoz használt felületet nem szükséges megérinteni sem.
Japánban most több hasonló projekt fut, a külföldiek számára fenntartott ujjlenyomat-azonosítós állami paltformot például ebben a hónapban indítják útjára – sajnos nagyon úgy néz ki, hogy csak a kiállítást követően kerül sor a startra, így nem fogjuk tudni kipróbálni ezt élesben. De visszatérve a vénaszkennerre, elsősorban a technológia ára miatt nem merült még fel, hogy ezt a fajta azonosítást a mindennapokban is használják, a Fujitsu viszont most már versenyképes alternatívával rendelkezik. A vállalat meg is állapodott a JCB kártyakibocsátóval a vénaszkenner használatáról, így most közösen kutatják, hogy mi lenne a legjobb megoldás a piaci bevezetésre. Alapvetően nemcsak fizetési platform, hanem egy digitális tárca kialakítása a cél; a terminálnál a szkennelést követően lehetne megadni, hogy adott helyzetben melyik kártyát szeretnénk használni. A kereskedelmi bevezetésre három éven belül kerülhet sor, a cél pedig az, hogy a fizetési megoldást ne csak Japánban, hanem a japán turisták körében kedvelt ázsiai országokban is használni lehessen.
