A tévék többsége már 4K-s, az LG nyomul az OLED-del, a Google pedig lekéste az okostévé forradalmat.
Az idei CES egyáltalán nem volt unalmas, és ez kiváltképpen igaz akkor, ha valakit a tévék hoznak lázba. Rengeteg új készülék mutatkozott be, és számos trend kibontakozásának, kiteljesedésének vagy éppen kezdetének lehettünk szemtanúi. De haladjunk sorban.
4K – indítsunk azzal, amit mindenki tud. Vagyis, hogy a 4K az új Full HD. Oké, ezt már tavaly is mondtuk, de az idei felhozatal hozta meg az áttörést abból a szempontból, hogy a 4K-s termékpaletta simán az FHD-s termékek választékához mérhető. Sőt, vannak olyan gyártók, amelyeknél a 4K-s modellek vannak már többségben; ezért bár lehet vitatkozni azzal, hogy az UHD felbontásnak van-e értelme, de azt el kell fogadni, hogy a gyártók eldöntötték, ez az irány „kell” nekik. Tartalom persze még nincsen a készülékekre, de ezen segíthet, hogy a Blu-ray szabvány hamarosan a 4K-s filmek tárolását is lehetővé teszi. Ahhoz persze hogy az ilyen lemezeket használni is lehessen majd, a lejátszók új generációjára is szükség van – de a Panasonic már jelezte, hogy van olyan prototípusa, amely kezeli az UHD felbontású filmeket tartalmazó Blu-ray lemezeket is. És nyilván egy sor online szolgáltató is elérhetővé teszi tartalmait a 4K-s tévéken, a Netflix és Amazon például már túl is van ezen a dolgon.
Az OLED felemelkedése is elindult: ugyan a technológia mellett (legalábbis a nagy gyártók közül) továbbra is csak az LG áll ki, a koreai gyártó viszont nagyon komolyan gondolja, és nem kevesebb mint nyolc új szériát jelentett be a technológiára alapozva.
Érdemes megnézni azt is, hogyan képzelik a vállalatok az okostévé platformjukat. A Google feltett szándéka volt, hogy meghódítja a nagy kijelzőt is, de a Google TV mellé ment, az Android TV pedig a jelek szerint elkésett. Az LG a webOS 2.0-t használja és láthatóan boldog vele, a Panasonic most váltott Firefoxra, a Samsung pedig Tizenre – valószínűtlen, hogy ők jövőre visszakoznának. Tehát nagyon úgy fest, hogy a Google ezt a három gyártót bukta. Persze ők csak a teljes piac 30-35 százalékát fedik le, ugyanakkor az okostévé piacon már jelentősebb a részarányuk. De ez végső soron mindegy, a Google-nek arra kell koncentrálnia, hogy a többieket behálózza. A Sony, a Sharp és a Philips a platform mellé álltak, ami nem rossz, de a valódi sikert csak az hozhatja meg, ha mások is felsorakoznak az Andorid TV mögé. Könnyen lehet, hogy a kulcs a kínaiak kezében lesz. Természetesen nem véletlen, hogy a tévék képernyője ennyire fontos prioritás lett a gyártóknál: nemcsak a használhatóságot lehet növelni egy jól eltalált OS-sel, hanem a platformon keresztül extra bevételeket is lehet termelni. Akár fizetős alkalmazásokon keresztül, de akár úgy is, hogy a készüléken az okostévé funkciók előtt/alatt reklámok jelennek meg. Az LG és a Samsung egyelőre jó helyzetben vannak, de a Firefox OS és az Android TV más gyártók készülékein is megjelenhet, így túlnőhetik a piacvezető megoldásokat. Sokkal okosabbak viszont a tekitnetben nem lettünk a CES-en, hogy most akkor melyik is a legjobb platform, mivel teljesen csak az LG-féle webOS-t lehetett kipróbálni, a többieknél korlátozott demó futott csak.
Audio fronton is voltak újdonságok, amelyek közül a Sony új, Hi-Res Audio szabványt támogató Walkman volt a legérdekesebb.
