Ahogy már arról néhány napja beszámoltunk, a brit Dyson bejelentette első porszívó robotját, aminek hivatalos európai sajtótájékoztatójára a a berlini IFA kiállításon került sor. Természetesen ott voltunk, hogy amennyire lehet megnézhessük a Dyson 16 éve készülő büszkeségét.
Nem tévedés a 16 év. A cég ugyanis már 1998-ban elkezdett egy porszívó roboton dolgozni, amit 2001-ben Dyson DC06 néven majdnem piacra is dobtak. A most felemlegetett legenda szerint akkor azt a készüléket nem tartották elég jónak, hogy piacra kerülhessen, így további 13 évig a cég vásárlóinak kézzel kellett tologatniuk a porszívókat. Hogy pontosan min dolgoztak ez idő alatt arról persze nem szól a fáma, de ahogy a képeken is látszik a közel másfél év dizájn és méretcsökkenés tekintetében nem múlt el nyomtalanul.
Az alap elgondolás, amit a Dyson sajátjának vall nem változott. A lehető legjobb szívóerőt kell biztosítani a takarítás teljes időtartama alatt, függetlenül a portartály telítettségétől. Erre a kihívásra fejlesztette ki a cég alapítója, James Dyson a hetvenes években a ciklon rendszert, ami egy kúp szerű csőben megforgatott levegőből a centrifugális erő hatásával választja le a koszt. Így a por és a szemét egy külön porgyűjtő tartályba kerül, a kimeneti szűrőre már szinte pormentes levegő kerül. Így a szűrő apró pórusai nem tömődnek el, a szívóerő pedig folyamatosan nagy maradhat.
A méretcsökkenés egyik nagyon fontos feltétele volt, hogy a nagyméretű szívómotort egy kisebb, de hasonlóan hatékonyra cseréljék. Ehhez fejlesztették ki az alig maréknyi méretű digitális motort.
Persze az elmúlt másfél évtizedben a konkurencia sem állt le a fejlesztéssel, sőt a robotizált porszívózás igazán nagyot fejlődött ezalatt az idő alatt. Néhány éve még elég lett volna, ha a robot szépen takarít, de ma egy csúcskészüléknek már szisztematikusan kell végigjárnia a lakást, hogy kitűnjön a hasonló készülékek sorából. Ezt nyilván a Dysonnál is tudták, ezért a 360 Eye robotporszívóba egy kamera alapú térképező és navigációs rendszert építettek. A robot tetején elhelyezett kamera 360 fokos szögben lát körbe a robot tetejének a síkjától felfelé 45 fokos szögig. Hiába mutat tehát a kamera a plafon felé, azt az esetek jelentős részében nem látja, így csak a körülötte lévő tárgyakra és a falakra koncentrál. A szobában való pozicionáláshoz a robot jól azonosítható, kontrasztos referenciapontokat választ ki a környezetből, amik méretéből és elhelyezkedéséből bármelyik pillanatban ki tudja számolni a helyzetét.
A bejárt területet egy térképen is bejelöli, a falakat és egyéb akadályokat pedig infrás szenzorokkal és ütközéssel azonosítja. Természetesen minden takarítási ciklus elején új térképet kezd, mint minden hasonló robot, így a a lakás átrendezése a robot működését nem befolyásolja. A kamera képe másodpercenként harmincszor frissül, így a robot mozgás közben is nagyon pontos adatokkal rendelkezik a saját pozícióját illetően.
A takarítási minőségen a nagyobb szívóerő mellett a teljes szélességében végigfutó, 31,1 cm hosszú kefés henger dob sokat. Az egyik oldalon a robot alig fél cm-rel a külső burkolat szélétől ér véget, de a másik oldalon is csak egy meghajtószíjnyi szélességben marad érintetlen a padló. A kefés hengeren váltott sorokban kétféle sörte található, melyek közül a szénszálas sort emelték ki többször is, mint ami különösen jó a szőnyegről való por felszedésében. A sajtótájékoztatón rögtönzött bemutatón sütőpor felszívásban kemény padlón látványosan túlteljesítette a konkurens terméknek kiválasztott, néhány generációval ezelőtti LG modellt.
A robot meghajtását kerekek helyett bordás szíjakra bízták, amik tankszerűen mozgatják a készüléket. A látszat ellenére ezek a hernyótalpak inkább a Dyson különcségét, mint a 360 Eye jobb képességet demonstrálják, hiszen a küszöbökön való átkelésnek csupán egy nagyon pici szeletét teszik ki a meghajtó kerekek.
A Dyson 360 Eye egy feltöltéssel kb. 30-40 percig üzemel, de azt a Dyson szakemberei nem árulták el, hogy ezalatt az idő alatt nagyjából mekkora terület feltakarítására képes. Persze ezt nehéz is lett volna megmondani, hiszen a sebesség itt is nagyban függ a terület összetettségétől. Egy üres helyiségben biztosan sokkal jobban halad, mint egy berendezett szobában. Saját becslésünk szerint egy átlagos lakásban félóránként kb. 20-25 m2-nyi lakásterület kitakarítására lehet képes. Szerencsére az akku lemerülésekor automatikusan visszatér a dokkolójára, a 2,5 órát igénylő teljes töltés után pedig ott folytatja a takarítást, ahol abbahagyta. A folytatások számát tekintve nincs korlátozás, de 3 órás ciklusokkal számolva egy munkanapba maximum 3 takarítási menet férhet. A Dyson ugyanis úgy tervezte, hogy a robot akkor takarít, amíg mi dolgozni vagyunk. A lítium-ion akkumulátort akár gyorsabban is feltölthetnék, de a Dysonnál úgy gondolták, hogy pénzpazarlás lenne ennél gyorsabb töltőelektronikát építeni a robotba.
A Dyson 360 Eye Wi-Fi hálózatra is képes csatlakozni, így az egy okostelefonnal vagy tablettel akár távolról is elérhető, ellenőrizhető és vezérelhető. Érdekes különlegesség, hogy a robot a takarítás során rajzolt térképet elmenti, így utólag megnézhető, hogy hol járt és hol nem. A terület lefedése közben mindenhova csak egyszer megy (kivéve mikor másik szobába menet kénytelen átmenni már kitakarított területeken), de a takarítási sávok egymást kissé átfedve kerülnek kijelölésre. A 360 Eye a szoba közepéről indulva négyszögletes spirál alakban fedi le a szobát, de az akadályok kikerülésével kapcsolatban igazi tapasztalatot nem sikerült szereznünk.
A töltéshez használt dokkoló a legelegánsabb, amivel eddig találkoztunk. A töltés érintkezői a padlóra lefektetett talpba vannak beépítve, de a robot navigálását egy függőleges üveglapra ragasztott kockás matricák segítik. Ezeket nyilván a panorámakamera figyeli.
Ahogy korábban is volt róla szó, a robot hivatalos bemutatóját személyesen James Dyson tartotta Japánban, ahol korábban az emberek nem igazán érdeklődtek a porszívó robotok iránt. A háztartási robotok iránti kereslet a Dyson szerint az utóbbi években jelentősen megváltozott, de ez csak részben magyarázat a szokatlan helyszínválasztásra. A legfontosabb faktor valószínűleg az, hogy bő harminc éve a 360 Eye-ban is használt Cyclone rendszer liszenszét James Dyson először a felkelő nap országában tudta értékesíteni, aminek akkor a Dyson vállalat túlélését is köszönhette. A cég termékei a szigetországban azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek, így kerültek a japánok abba a privilegizált helyzetbe, hogy 2015 első felében először ők vásárolhatják meg az Európában 1000 euró környékén megjelenő porszívó robotot.