A HDR technológia egyre több tévében jelenik meg, aminek önmagában mindenképpen örülhetünk, hiszen a 4K felbontáshoz képest sokkal nagyobb minőségbeli ugrást eredményez(het) alkalmazása. Egyelőre csak a csúcskategóriás tévék támogatják, de teljesen nyilvánvaló, hogy egy-két éven belül a felsőkategóriás, aztán pedig a középkategóriás modellek is megkaphatják a HDR-t. Viszont ahogyan az a nagyobb horderejű dolgoknál lenni szokott, a gyártók álláspontja nem teljesen egyezik a tekintetben, hogy a HDR-t mégis milyen módon kellene alkalmazni. Ez pedig csak egyet jelenthet: újra itt a formátumháború. És valóban, a Dolby már évek óta a saját fejlesztésű Dolby Visiont „nyomja”, azonban a technológia kapott egy kihívót is a HDR10 személyében. És a helyzet az, hogy utóbbi gyorsan át is vette a vezető helyet, már ha nem a minőségről, a szabványok nyújtotta előnyökről beszélünk, hanem kizárólag a gyártók, szolgáltatók körében mért támogatottságot vizsgáljuk. Merthogy a helyzet az, hogy a HDR10-et implementálta a tévéibe a Samsung, a Sony, a Hisense, a Sharp, a Philips és az LG, és így tesz majd a Vizio is a jövőben megjelenő szettjeinél. A Sony ráadásul nemcsak a megjelenítőkkel szerepel a tartalékláncban, hanem saját VOD szolgáltatásával is, amely szintén a HDR10-et támogatja. Sőt, az összes eddig megjelent és a jövőben várható 4K-s Blu-ray lemez is HDR10-es.
Nagyon úgy fest tehát, hogy a HDR10-nek áll a zászló, ugyanakkor nem szólt még a finálé: a tartalomszolgáltatók közül a Netflix mindkét formátumot támogatja, a tévégyártók közül pedig elsőként az LG döntött úgy, hogy Dolby Visiont is beépíti készülékeibe – a 2016-os lineup már megjelent OLED-tévéi ennek megfelelően HDR10 és Dolby Vision támogatással egyaránt bírnak. És nem az LG az egyetlen, a Philips 8600-as sorozatba tartozó modelljei is megkapták a Dolby Visiont, csak éppen a Philips nem csinált túl nagy felhajtás az egészből, és a Vizio is erősen gondolkodik azon, hogy ne csak a HDR10-et támogassa.
A valóságban egyébként a HDR10 és a Dolby Vision mellett további megoldások is vannak a nagy dinamikatartományú anyagok kezeléséhez, de az már most teljesen biztosnak látszik, hogy azok sok vizet nem fognak zavarni. Az is világosan látszik, hogy a HDR10 egyelőre jobb pozícióban van, ugyanakkor a Dolbyt sem szabad még leírni, a vállalat a szórakoztatóelektronikai iparban igen fontos szerepet tölt be, és adott esetben igen komoly befolyással tud lenni másokra. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a HDR10 nyílt, szabvány, a Dolby Vision viszont zárt, márpedig a tartalomgyártásnál ez utóbbi előnyt szokott élvezni, mivel a zárt rendszereket megbízhatóbbnak tartják.
Melyiket válaszd?
Ez a millió dolláros kérdés, amire a választ senki sem tudja még. A háború vagy az egyik fél győzelmével vagy békekötéssel zárulhat, ami jelen esetben azt jelenti, hogy vagy felül tud kerekedni egyik formátum a másikon (mint ahogyan a Blu-ray kiütötte a HD DVD-t, vagy megtanulnak szépen egymás mellett létezni (mint ahogyan a Dolby és a DTS különféle hangformátumai). Mivel egyelőre megjósolhatatlan, hogy mi lesz a dolog kimenetele, biztosra csak olyan készülék vásárlásával mehetünk, amely mindkét szabványt támogatja.