Amint arról a múlt héten mi is beszámoltunk, az USA nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak ítélte meg mind a Huawei mind a ZTE jelenlétét az amerikai piacon. Bár a részletes jelentést titkosították, a Reuters belső forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a Kongresszus nem talált egyértelmű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Huawei kémkedett volna a kínai kormány számára. A 18 hónapig tartó vizsgálódás ennek ellenére is kockázatosnak ítéli meg az együttműködést a kínai gyártóval, de teljesen más okok miatt: többek között azért, mert az eszközök szoftverében rengeteg biztonsági rést találtak. Ezek alapján a testület főleg azért nyilvánította kockázatosnak a vállalat termékeit, mert nem lehet tudni, hogy a biztonsági rések nem szándékosan kerültek-e bele a szoftverekbe.
A Reutersnek nyilatkozó, természetesen névtelenséget kérő egyik forrás azt mondta: bár sokan szerették volna, ha sikerül bebizonyítani, hogy a Huawei valóban kémkedett, erre nem került sor. A forrás azt is leszögezte, hogy amennyiben lett volna ilyen tevékenység, azt bizonyosan megtalálják – és ugyanez érvényes a ZTE esetében is. A vizsgálóbizottság aggályai tehát legnagyobb részben nem azon alapultak, hogy a Huawei vagy a ZTE a múltban információszerzésre használta a termékeit, vagy, hogy most arra használná, hanem arra, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy ez a jövőben megtörténjen.
A névtelen források mellett a CIA korábbi elemzője, Chris Johnson is úgy értesült, hogy a vizsgálat nem talált bizonyítékot, és, hogy az USA kormánya elsősorban a kémkedés lehetősége miatt tartja kockázatosnak a gyártók jelenlétét. Johnson szerint, amennyiben a kínai kormány megkeresné akár a Huaweit, akár a ZTE-t, hogy információkat gyűjtsön, nincs oka annak, hogy akár egyik akár másik vállalat nemet mondjon. Az USA ráadásul úgy véli, hogy a kínai kormánynak megvannak az eszközei arra, hogy egy ilyen kérésnek nyomatékot is adjon. Elemzők emellett attól is tartanak, hogy a vállalatok egy konfliktus esetén egy sima, távolról indított szoftverfrissítéssel lekapcsolhatják a telepített berendezéseket, ami teljesen megbéníthatja egy-egy vállalat kommunikációs rendszerét.
Független programozók többsége úgy látja, hogy a firmware-ekben talált biztonsági rések sokkal inkább hanyag programozói munka jellegzetességeit mutatják, mintsem a szándékosságét – és ebben lehet is valami, hiszen aki kémkedni akar, az nyilván megpróbálja ezt a lehető legjobban leplezni. Ennek egy, a kormánynak korábban dolgozó elemző véleménye viszont ellentmond, állítása szerint csapata évekkel korábban talált olyan kiskapukat Huawei szoftverekben, amelyeket „nagy gonddal rejtettek el a kódban”. Könnyen lehet, hogy az igazság sosem fog kiderülni…
A Huawei képviselője korábban a vállalatot ért támadásra válaszul azt mondta, hogy egy évi 32 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító, nemzetközi vállalat nem fogja kockáztatni jó hírnevét azzal, hogy ügyfelei bizalmát szándékosan kijátssza. Ennek ellenére nem Amerika az egyetlen, ahol a Huawei termékeit nem nézik jó szemmel: Ausztráliában és Kanadában sem engedték, hogy a kínai gyártó induljon egy-egy tenderen – az Egyesült Királyságban ugyanakkor a Huawei termékei iránt is teljes a bizalom, a brit kormány nem aggódik amiatt, hogy a termékek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének.
Az ügy érdekessége, hogy a Reuters cikkének megjelenését követően a Fehér Ház szóvivője cáfolta, hogy a titkosított jelentésben olyan információk lennének, amelyek egyértelműen tisztázzák a Huawei és/vagy a ZTE helyzetét – csakhogy ezt a Reutersnek nyilatkozó források sem mondták. Így most már igazán kíváncsiak lennénk rá, hogy mit is tartalmaz pontosan az az 1000 oldal.
