- 2013. március 6., 15:03
Az Európai Unió 561 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte a vállalatot, mert elhagyta a böngészőválasztót.
Hirdetés

Amint arról korábban mi is beszámoltunk, a Microsoft operációs rendszeréből kikerült a böngészőválasztó képernyő. A Microsoft már akkor közölte, hogy csak egy apró hiba miatt történt meg mindez, és nem volt szándékosság; a redmondi vállalat emellett azt is jelezte, hogy vállalja a felelősséget a történtekért.

Az ügy előzménye, hogy az egyik versenytárs, az Opera miatt indított uniós eljárás végén a Microsoft vállalta, hogy az operációs rendszer telepítése után nem lesz alapértelmezett böngésző az Internet Explorer, hanem a felhasználók lehetőséget kapnak arra, hogy saját preferenciáik szerint válasszanak. Bár az ablak méretével és a megjelenő programok helyzetével kapcsolatban még voltak viták, a böngészőválasztó képernyő valóban feltűnt az OS-ben, mindenki örült. Újabb probléma merült azonban fel a Windows 7-hez kiadott első javítócsomag érkezése után; azokból a telepítőkből, amelyekben a frissítés már integráltan megtalálható volt, valamiért újra kimaradt a 2009-ben bevezetett opció. A Microsoft egyszerű hibának minősítette az esetet, amelynek felfedezése után „amilyen gyorsan csak lehetett, ki is javította azt”, ez azonban, úgy tűnik, nem hatotta meg az Európai Unió képviselőit, akik tavaly ősszel megindították az eljárást, lévén, hogy a Microsoft nem tartotta be a korábbi per lezárásakor vállalt kötelezettségét. Az ítélet megszületett, és nyilvánossá is vált: eszerint a Microsoftnak 561 millió eurós bírságot kell megfizetnie (a büntetést a tavalyi árbevétel 1 százalékában állította meg az Európai Bizottság).

A Microsoft egy relatív hosszú sajtóközleményben reagált, amelyből úgy tűnik, hogy a korábbi, felelősségvállalással kapcsolatban tett nyilatkozat nem csak üres ígért volt, a redmondi vállalat ebben ismét elismerte a hibát és azt is, hogy ennek következtében 2011. május 1. és június 15. között 15 millió felhasználóhoz nem jutott el a böngészőválasztó képernyő. A Microsoft nem fellebbez a döntés ellen, hanem elfogadja azt és befizeti a bírságot. Érdekesség, hogy ez volt az első olyan eset, amikor egy vállalatot azért büntetnek meg, mert korábban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A maximális bírság egyébként a döntés időpontját megelőző üzleti év árbevételének 10 százaléka, de minden bizonnyal sokat enyhített a büntetés mértékén az, hogy a Microsoft egy percig sem tagadta a hibát (bár egyszerű technikai malőrnek minősítette), és az eljárás során végig együttműködött a hatóságokkal.