- 2014. március 26., 13:48
Az amerikai NSA többször is megvádolta a Huaweit, hogy az kémkedik – most kiderült, hogy ez fordítva biztosan igaz.
Hirdetés

A hét elején nyilvánosságra került néhány olyan dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az amerikai NSA, amelynek hírnevét a megfigyelési botrány már így is alaposan megtépázta, úgynevezett hátsó bejáratot szeretett volna elhelyezni a Huawei egyes hálózati eszközeinek a szoftverében, hogy ennek segítségével akár folyamatosan is figyelni tudja a Huawei eszközein zajló kommunikációt. A dolog pikantériája az, hogy az NSA nem is olyan régen még a kínai gyártót vádolta, nyilvánosan soha be nem mutatott (egyesek szerint nem is létező) bizonyítékok alapján, hogy különféle kiskapuk segítségével monitorozni tudja az eszközein az adatforgalmat. Az USA korábban egyébként, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, megakadályozta, hogy a Huawei felvásárolja a 3Com-ot, elérte, hogy a vállalat termékeit átmenetileg ne forgalmazhassák az országban, és közbeszerzései tenderen ne indulhasson – mindennek pedig az lett a következménye, hogy a Huawei végül gyakorlatilag kilépett az amerikai piacról.

A most feltárt bizonyítékok alátámasztják, hogy az NSA szakembereinek sikerült behatolniuk a Huawei központjában lévő szerverekre, az viszont már nem világos, hogy sikerült-e rajtuk keresztül a szükséges kiskapukat a vállalat eszközeire telepíteni. Bár a tervezett módosítások segítségével akár kibertámadást is végre lehetett volna hajtani, az elsődleges cél alighanem az volt, hogy Amerika végre konkrét bizonyítékot szerezzen arra vonatkozóan, hogy a Huawei amerikai vállalatokkal kapcsolatos információkat szivárogtat ki a kínai kormány számára.

Az Huawei sajtóközleményben reagált, és úgy fogalmazott, hogy amennyiben a feltárt információk helyesek, úgy az NSA cselekedetét mélységesen elítéli; a kínai kormány pedig szinte rögtön közölte, hogy magyarázatot vár az ügyben Washingtontól. Az NSA-től egészen mostanáig senki sem szólalt meg érdemben, a szervezet szóvivője csupán annyit közölt, hogy minden hírszerzési tevékenység csak és kizárólag olyan nemzetközi célpontok ellen irányult, amelyek a megfigyelésre jóváhagyott célpontok nyilvántartásában szerepelnek, a hírszerzési tevékenység során esetlegesen megszerzett adatokat pedig egyetlen egy esetben sem használták fel arra, hogy amerikai vállalatokat külföldi cégekkel szemben előnyösebb helyzetbe juttassanak.

Ez is érdekelhet
2023. október 2., 17:00
2021. augusztus 9., 08:00
2020. november 25., 16:00