Tegnap helyi idő szerint délelőtt, azaz nálunk kora este kezdetét vette a Google éves gigakonferenciája, a Google I/O. A San Franciscoban tartott rendezvényt óriási várakozás előzte meg, hiszen már jó ideje gyűltek az információk azokról az újdonságokról, amelyeket majd itt mutathat be a technológiai világ egyik, ha nem a legfontosabb cége. A Google nem is okozott csalódást, az autóktól a tévékig hozott mindent, amibe bele szeretne vágni a jövőben, bemutatta az Android következő verzióját és megjelentek az Android Wearre épülő okosórák is.
A számok tükrében
Ahogy az az ilyen eseményeken lenni szokott, a nyitóelőadás a céget fényező számokkal kezdődött: Sundar Pichai elnökhelyettes, aki az Androidért, a Chrome-ért és az alkalmazásokért is felel, gyorsan felsorolta, hogy negyedévente több, mint 300 millió okostelefon talál gazdára, hogy az Androidnak 1 milliárd aktív felhasználója van, akik naponta 100 milliárdszor néznek rá telefonjukra és 20 milliárd szöveges üzenetet küldenek, hogy a táblagépek piacán 62 százalékos az Android részesedése, és hogy (a fene tudja, ez miért érdekes) naponta 93 millió szelfi készül androidos készüléken.
Mindezen lelkesítő adatok után hallhattunk az új Android One platformról, amely egy olcsó androidos referenciaplatform lesz, amelyre a gyártók saját alsó kategóriás modelljeiket alapozhatják. A cégeknek nem lesz más dolguk, mint lemásolni ezt az alaphardvert, rátenni az alap Androidot, és kész – ezzel a frissítések is meg vannak oldva, hiszen a Google teríti majd azokat, a hardver tesztelésére sem kell időt és pénzt szánni, így könnyedén elérhető lesz a 100 dollár alatti árkategória is. Az ősszel Indiában induló programhoz már most csatlakozott pár gyártó, a referenciamodell pedig egyelőre egy 4,5 colos kijelzővel, két SIM foglalattal, SD kártyahellyel és FM rádióval is rendelkező készülék lehet.
Android L
Bár az új felhasználók nagy része az Android One segítségével ismerkedik meg a platformmal, az érdeklődők azért alighanem jobban izgultak az Android következő verziója miatt, amely egyelőre az L nevet kapta. Ez később lehet Lolipop is, most azonban még csak L Developer Preview néven fut. A fejlesztők számára a legfontosabb újdonságot az a nagyjából 5000(!) új API jelenti, amivel az általuk írt program az OS-szel kommunikálhat, míg az átlagfelhasználó számára a nagy mértékben átalakuló kezelőfelület lehet érdekes. Ez az átalakulás nemcsak az egyes elemek kinézetét érinti majd (például kikerekednek az ikonok, megújul a font, stb.), hanem ennél komolyabb újdonságokat is jelent. Például interaktívabbá válik a lezáróképernyő, az értesítési panel megnő és könnyebben kezelhetővé válik, illetve kizárólagos lesz az ART, a Dalvik pedig eltűnik.
Érdekes újítás a több futó program közötti váltást megkönnyítő képernyő, amelyen az egyes Chrome ablakok is külön programként jelennek meg, illetve az újfajta kereső, ami már a telepített appokhoz tartozó dokumentumokat is át tudja nézni.
Az átlagfelhasználók jó része bizonyára lelkesen várja a Project Voltát is, ami hasonlít a Project Butterhez, de a kinézet helyett az üzemidőt hivatott javítani. A megoldás lényege, hogy az OS, az alkalmazások és a felhasználó is sokkal komolyabb hozzáférést kap az energiagazdálkodási lehetőségekhez, illetve lesz egy új energiatakarékos üzemmód is. Mindez összességében a Google ígérete szerint másfél órával tolhatja ki az üzemidőt.
Az L Developer Preview a Nexus 5-re és 7-re a napokban letölthető lesz, a végleges OS pedig majd ősszel jelenik meg.
Material Design
Nemcsak az Android L-hez, hanem a Chrome OS-hez, sőt, az egész internethez kapcsolódik a Material Design nevű új formatervezési nyelv. Az ezzel létrehozható felületek eléggé hasonlítanak a Google Now kártyáihoz, és az alapokat a papírra, tintára épülő valós elemekben kell keresnünk. Ez hétköznapi nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy egyszerűbb színekkel díszített nagyobb felületek, kevesebb csicsa és jobb átláthatóság jellemzi, ami viszont ennél többet jelent, hogy az egyes elemeknél megjelenik a mélység is egy Z koordináta formájában, ami az adott elemnél alkalmazott fényeket és árnyékokat is befolyásolja. Az így létrehozható felület nemcsak az Android L-ben mutatkozhat be, hanem a Chrome OS-ben, illetve a weben is használható lesz.
Android Auto
Még márciusban írtunk a Google „Projected Mode-járól”, amelynek úgy látszik, Android Auto lett a végleges neve. Mondanunk sem kell, hogy az új platform a telefonon, táblagépen megszokott kinézetet és funkciókat nyújtja az autóban is, olyannyira, hogy a rendszer központi eleme bizony a felhasználó mobiltelefonja lesz, annak az autós használatra optimalizált, egyszerűsített képét láthatjuk az autó központi kijelzőjén is.
Ez utóbbin keresztül aztán elérhetjük a legfontosabb autós funkciókat, mint a navigáció, de hozzáférhetünk a fedélzeti számítógéphez, használhatjuk a hangutasításokat, hallgatunk zenét a helyi és az interneten elérhető forrásokból, és így tovább. A rendszer lehetővé teszi egész üzenetek bediktálását, és elméletileg mindent elvégezhetünk kizárólag hangutasításokkal. Ahogy a sima Androidra, úgy az Android Autora is bárki írhat alkalmazásokat, ehhez pedig hamarosan készül egy külön SDK is, ami lehetővé teszi ezek jobb illesztését (és a meglévők átírását) az autós kezelőfelülethez.
Android Wear
Az Android Wear talán az, amiről a legtöbbet hallhattunk korábban, ráadásul a rendezvényen bemutatott LG G Watch okosórát is láthattuk már. A rendszer lényege, hogy amit csak lehet, hangutasításokkal is el tudunk intézni, az óra képernyőjén pedig a Google Now kártyái szállítják a folyamatos információkat. A cél, hogy a bevezetőben is említett napi 100 milliárd telefonra vetett pillantás jó részét inkább az órára vessük, így az Android Wear feladata lesz az értesítések és az interakció nagy szeletének átvétele afféle kiterjesztett kijelzőként. Az óra-telefon párosítás adta lehetőségeket azért igyekeztek okosan kihasználni, például a platform alapfunkciói közé tartozik a több okosóra-gyártó által egyébként már megvalósított közelségi lezárás – azaz ha a telefon és az óra távol van egymástól, az előbbi kér PIN kódot, ha közel van, akkor pedig nem.
A rendezvényen egyébként három Wearre épülő okosórát is bemutatattak, a G Watch mellett ugyanis előkerült a Samsung Gear Live és a Moto 360 is – ezek közül az első kettő már most rendelhető kint, a harmadikra viszont még nyáron várni kell.
Android TV
A Google próbálkozott már az okostévés üzlettel, de a Google TV akkor nem jött be – most viszont itt az Android TV, ami meglepő módon szintén az Android L-re épül, ugyanúgy kell rá alkalmazásokat írni, csak éppen a tévés funkciók kerültek előtérbe, illetve integrálták bele a Chromecast funkcionalitását, tehát például egy mozdulattal tudjuk telefonunk képernyőjét kitenni a tévére. A szolgáltatók kedvében a Google azzal jár, hogy az Android TV-n kiemelt helyen jelennek meg az általuk kínált tartalmak, de közvetlen hozzáférést kapunk a YouTube-hoz, Play Filmekhez is. Extra funkció a Backdrop, amivel a platformot használó okostévénkből pillanatok alatt óriási digitális képkeretet faraghatunk. Az előadásokon elhangzottak szerint a Sharp és a Sony jövőre már ezzel a platformmal indítja okostévéit, tehát a CES-en majd ilyenekről számolhatunk be.
Chrome OS
Mindezek után a Chrome OS további fejlesztése már csak hab a tortán: a Google noteszgépekre szánt operációs rendszere mostantól képes lesz futtatni az Androidra írt alkalmazásokat is, ami egy csapásra több százezerrel növeli a Chromebookokon elérhető programok számát. Ezen felül is szorosabbra fűzték az együttműködést a két világ között, a közeli mobilunkon történt eseményekről ugyanis a Chromebookon is kapunk értesítést, sőt, ezekre reagálhatunk is (pl.: SMS írása), illetve a telefon-óra kapcsán már említett közelségi feloldás a telefon-Chromebook viszonylatban is működik majd.
Androidé a világ
Akinek eddig nem állt volna össze a kép, annak eláruljuk, hogy az itt felsorolt bejelentések szinte kivétel nélkül elfértek volna egy bekezdésben, az Android L alcím alatt – az többi platform ugyanis erre épül vagy legalábbis nagyon szorosan kapcsolódik hozzá. Ez azért fontos, mert a Google operációs rendszere így lép ki a telefon-táblagép párosból az autóba és a nappaliba/tévébe, illetve így fonódik össze még jobban azzal a területtel, ahol nincs Android.
