- 2014. augusztus 11., 15:44
A Microsoft is komolyan kutatja, mitől lehet jobban használni az érintőképernyőket.
Hirdetés

Talán vannak, akik emlékeznek a Logitech iFeel MouseMan egerekre, amelyek az egér képernyőn való mozgatásakor az ablakok, gombok széleinél megrezdültek, plusz információt adva a felhasználóknak az egér helyzetéről. A hasonló, rezgéssel és más mozgással a tapintásunkra ható (haptic) eszközöket már nagyon régóta fejlesztik, időről-időre a figyelem középpontjába kerülnek, akárcsak a VR-sisakok vagy szemüvegek. A Microsoft ázsiai kutatólaborjában az MIT villamosmérnöki karán végzett Hong Tant is foglalkoztatja, aki ennek a területnek az elismert szakértője. Ő most olyan új módszereket mutat be, amelyekkel átalakulhat az okostelefonokkal, tabletekkel kapcsolatos viszonyunk. Segítője Nat Durlach, aki pszichoakusztikát tanult, és a látás- és hallássérült emberek kommunikációjával foglalkozik.

A rezgéseknek, hangoknak jelentős szerepe van a visszacsatolásban; a mobilokon a gépelést a vibramotorok rezgetésével segíti a telefon, hogy az üveg érintésekor is úgy érezzük, mintha lenyomtuk volna a billentyűt. Viszont vannak jobb megoldások is, mint a vibramotoros rezgés. Az egyik ilyen lényege az, hogy a kezelőfelület üveglapja alá piezoelektromos elemeket helyeznek, amelyek feszültség hatására megváltoztatják hosszukat (az üvegre merőleges irányban). Ezzel érezhető mértékben mozgatni lehet a felületet, a gomb megnyomásakor lejjebb mozdul, majd visszaugrik. Gépeléskor nagyon jó visszacsatolást lehet elérni, a mérések szerint a technológiát használók sokkal gyorsabban tudtak gépelni, és jelentősen kevesebbszer hibáztak. Biztosnak tűnik tehát, hogy jobb módszerről van szó annál, mintha csipogna és villogna a képernyő.

Ugyanezt a technológiát a felület gyors mozgatására is lehet használni: ha hozzáérünk a felülethez, akkor vagy nem rezeg, vagy valamilyen mértékben rezeghet a felület, utóbbi esetben a felületek érintkezési ideje csökken, tehát a tapadás is. Ekkor olyan, mintha nagyon könnyen csúszna a felület. Ezzel a képernyőn nem látható jelek is „megjeleníthetők”, tapintással leolvashatók lesznek.

A módszer minden bizonnyal a hordozható készülékek közt számíthat sikerre, ha megtalálják a módját a kisméretű piezoelektromos kristályok, és a hozzájuk tartozó nagyfeszültségű áramkör integrálására. Bizonyára azt is ki kell dolgozni, hogy ha véletlenül megütjük a kijelzőt, az se tehesse tönkre az áramköröket. A piezo hatás fordítva is működik, ekkor nagyfeszültség keletkezik – ezzel a jelenséggel a gázgyújtóknál találkozhatunk.

Egy másik eljárásnál a felületet töltéssel látják el, ez természetes módon hat az érzékelésünkre. A bemutatóban a felületet más és más érzetűnek találják azok, akik kipróbálják a prototípust. Ez sem tűnik rossz megoldásnak, ám a felületi töltés a kapacitív módon működő érintésérzékelőket zavarja, azokkal bizonyára nem könnyű összehangolni. Speciális kijelzőknél viszont jól használható termék lehet belőle.

A Microsoft fejlesztői minden esetben arra törekszenek, hogy a tapintást visszacsatoló eszközök a jövő termékeibe épüljenek be, legyenek elérhetők minden felhasználó számára, mert akkor tovább csökken a fogyatékkal élők és az egészséges emberek közti távolság. Abból pedig mindenki profitál.

Az viszont érdemes megjegyezni, hogy nem a redmondi gyártó az egyetlen, aki hasonló dolgokkal kísérletezik: a Fujitsu is lát fantáziát a japtic feedback megoldásokban, és hogy milyen jól haladnak a fejlesztések, arról a Mobile World Congressen kiállított prototípus segítségével már meggyőződtünk.

Ez is érdekelhet
2021. január 29., 09:05
2020. június 3., 08:00
2020. június 5., 17:00
Hozzászólások