Nyuszi hopp! Ja, nem: gepárd hopp!

Láthattunk már olyan robotot, ami málhás szamárként kíséri a katonákat, vagy csótány módjára villámgyorsan futkos fel-alá. De olyat még nem, amelyik a négylábú állatok galoppozását utánozza. (Ügetéskor az egymással átellenes lábak mozdulnak előre, galoppozáskor az egymás mellett lévők.) Ez az első olyan sikeres kísérlet, amely a robotok – jelen esetben egy gepárd – gyorsabb mozgását hivatott biztosítani. Az MIT kutatói csapatának robotja jelenleg 16 km/h sebességgel mozog, de biztosak benne, hogy hamarosan meglesz a 48 km/h sebesség is. Mindezt a belsőégésű motor, szivattyú és hidraulika elhagyásával. Helyette a mozgatás tisztán villamos, halk.

A jelen pillanatban még csak a nyuszira hasonlító ugrándozásra hasonlít a robot mozgása, de már ennek eléréséhez is egy komoly újítást kellett bevezetni. A legfontosabb az, hogy a korábbi gyorsulásérzékelős-digitális megoldás helyett egy analóg áramkört használnak a láb mozgatására, így a lábanként elhelyezett önálló, egyedi tervezésű erősítő áramkörrel nagyon rövid időre lehetett csökkenteni azt az időt, ameddig a lábnak a pontos erő kifejtéséhez érintenie kell a talajt. A mozgatáshoz a vezérlőegység csak a profilt határozza meg (mozgási sebesség, ugrás), a lábak gyors áramköre pedig végrehajtja az adott pillanatban a legmegfelelőbb mozgást.

Ehhez a megoldáshoz úgy jutottak el a mérnökök, hogy elemezték a járást: a gyorsan szedett lábbal ugyan gyorsabban lehet haladni, de az igazán gyors mozgáshoz az kell, hogy futáskor nagyobb erővel lökjük el magunkat a talajtól, ezáltal hosszabb ideig a levegőben maradhatunk. Usain Bolt sem azért gyors, mert olyan gyorsan szedi a lábát, hanem azért, mert ugyanolyan lépésszám mellett nagyobb erővel löki magát előre. Ezért az új módszertől azt várják, hogy hasonló rendszerrel jóval gyorsabb lesz minden négylábú robot.

Az ugrás különösen nehéz feladat, ezzel a rendszerrel a robotgepárd arra is képes, hogy megtorpanás nélkül folytassa a futást az ugrás után. Most már csak a gyorsabb haladást, és az átmenetet kell kidolgozni az ügetés és a galoppozás között, de valószínűleg erre is meglesz a lehetőség, az MIT projektjét ugyanis a DARPA finanszírozza.