Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapítójának a fejéből pattant ki az ötlet, amelyet 2013 augusztusában egy 57 oldalas esszében be is mutatott: a világot egy olyan gyorsvonat-hálózatnak kellene átszőnie, amelynek kapszulái légritkított térben, egy csőben, közel hangsebességgel (1300 km/h) mozognak. Létre is jött egy vállalkozás, az El Segundo startup Kaliforniában, amely a JumpStartFund módszerével kívánja kifejleszteni a szupergyors közlekedési eszközt. Közel 100, gondosan kiválasztott amerikai mérnök dolgozik a projekten, osztja meg egymással az ötleteit gyakorlatilag eddig teljesen ingyen (részvényekért) a szabadidejében. Mérnökök, akik olyan cégeknél dolgoznak, mint a Boeing, NASA, Yahoo!, Airbus, SpaceX és a Salesforce. Csoportokat alkotnak, amelyek egymással emailen és közös heti megbeszéléseken tartják egymással a kapcsolatot, és nincs igazi vezető – az majd a feladattól függően kiemelkedik a tömegből. Rajtuk kívül 25 diák a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemről (UCLA) végzi a munka javát, a fejlesztői közösség segítésével. Az iskolai Suprastudio a JumpStartFunddal működik együtt ennek érdekében.
A fejlesztés három szálon zajlik: az optimális, lehetőség szerint kanyaroktól mentes útvonal kiválasztása nagyon fontos, hiszen ekkora sebességnél a kanyarban fellépő gyorsulási erőt nem mindenki gyomra tolerálná. A tervezett szakaszok hosszúak, és nem csak az Egyesült Államokban, hanem Európában és Ázsiában is megvalósulhatnak. Viszonylag új ötlet a „Mini Hyperloop”, amely a városok körül biztosít gyors utazási lehetőséget.
A közlekedési eszköz második fő eleme a kapszula, amely az utasok számára biztosít (legalább a repülőgépekben megszokott) helyet és kényelmet. A tervek szerint az utasok a belső kapszulába szálnak be a peronról, majd azt a külső héjba teszik, és ez siklik a cső légritkított terében. Mindez a tervek szerint megvalósítható.
Ezeken kívül egy fontos feladat még megoldásra vár: Elon Musk előzetes tervei szerint a vonat a csőben légpárnán siklana, hogy a súrlódási ellenállás is minimális legyen, a fejlesztők véleménye szerint többek között viszont a Maglev rendszert is meg kellene vizsgálni. Egy ilyen vonal ára előzetes becslések szerint 6-10 milliárd dollár lenne egy 400 mérföldes szakaszon, és tíz év alatt az első szakasz meg is épülhetne. A startup utolsó, egyben legnagyobb feladata lesz majd az „ingyenes” fejlesztési szakaszból a működő cégbe való átmenet levezénylése, ahol a mérnökök fizetett állást kapnak. A cél jó, a kezdeti lendület is az, de becslések szerint százból csak egy startup lesz sikeres. Ez vajon köztük lesz?
