Francia törvényhozók egy olyan terrorizmus elleni javaslatot terjesztettek be, amelyben a terrorizmus visszaszorítása érdekében nagyobb szabadságot adnának az állam kezébe a megfigyelések során. Ez alapján a kormány bírói felhatalmazás nélkül tekinthetne be bárkinek (magánszemélynek és cégnek) az elektronikus levelezésébe, telefonhívásaiba is. A távközlési szolgáltatók ennek megfelelően kötelesek lesznek szűrni és átadni az összes erre vonatkozó adatot a titkosszolgálatoknak. E mellett az ügynökségek szabadon elhelyezhetnek kamerákat és lehallgató eszközöket a terrorizmussal gyanúsított egyén otthonában, telepíthetnek keyloggereket a számítógépére, és követhetik online tevékenységüket is.
A jogalkotók a 17 halálos áldozattal járó Charlie Hebdo elleni, és a vele összefüggő merényletek után látták indokoltnak hasonló intézkedések bevezetését ahhoz, amelyet az USA 2001 szeptember 11. után bevezetett. A miniszterelnök, Francois Hollande szerint a törvénytervezetnek semmi köze az Edward Snowden által publikált, az USA-ban az NSA által használt megfigyelési eljárásokhoz, és nem tömeges, hanem célzott megfigyelést alkalmaz. A kritikusok szerint a kormány túl messzire ment, hiszen ez korlátlan hatalmat ad a kormány számára, amely nemcsak az állampolgárok jogait csorbítja (eddig Franciaországban volt Európa legerősebb személyes adatok törvényi védelme), hanem a cégek versenyképességét is csökkenti. A kormány többek között abban is reménykedik, hogy nem nő tovább az Irakba és Szíriába kiutazó nacionalisták száma, akik otthon a Facebook és a Google oldalain szerveződve később csatlakoznakaz Iszlám Állam oldalán a harchoz.
