Az elektromos autók legnagyobb problémája az, hogy kicsi a hatótávolságuk, ráadásul a lemerült akkumulátort tovább is tart feltölteni, mint beállni a benzinkútra, és tankolni egyet. Ez nem azt jelenti, hogy az EV-ket ne lehetne használni, de tény, hogy a legtöbb elektromos autóval egy Budapest-Balaton távot csak akkor lehet nagy biztonsággal abszolválni, ha indulás előtt teljesen feltöltjük az akkumulátort. Az autógyártók keresik a megoldást a problémára, de a helyzet az, hogy eddig senki nem találta meg azt, hogyan lesznek alkalmasak az EV-k valódi távolsági közlekedésre. A Renault most egy új koncepción dolgozik, olyan töltőt fejleszt, amit az útburkolat alá lehetne beépíteni, és amely a felette elhaladó EV-ket menet közben tudná árammal ellátni. Az ötlet nem is rossz, megvalósítani viszont aligha lehet.
Ha az autóval messzire megyünk, akkor jellemzően gyorsan tesszük ezt, vagyis ahhoz, hogy értékelhető energiát nyerjünk ki a töltőből, annak nagyon hosszúnak kell lennie. Ehhez vegyük még hozzá, hogy a vezeték nélküli töltők egyelőre az álló autókat sem tudják tölteni, mert nem elég hatékonyak – így pedig a projekt máris meglehetősen ingatag lábakon áll. Egyébként érdekes, hogy a Renault közleménye szerint a rendszer 100 km/h-s sebességnél 20 kW teljesítménnyel tud tölteni, miközben a normál fali töltőknél is 22 kW a plafon. Vezeték nélküli töltésnél ez a teljesítmény normál körülmények között vagy nem tartható, vagy ha igen, akkor legfeljebb csak rengeteg veszteséggel.
És akkor a kiépítési költségekről még nem is beszéltünk; de hogy magasak, az biztos, amit jól jelez az is, hogy a Renault is mindössze 100 méteres tesztpályát épített. Az infrastruktúra felépítésének költsége egyébként nem is csak azért magas, mert drága lenne a hardver, hanem azért is, mert ahhoz, hogy ez egy működő rendszer legyen, a forgalmas utak mindegyikét fel kellene szerelni a töltővel. Átütő sikert tehát nem várunk.
