Döntött az EU: márpedig az Uber egy taxis társaság

Az Uber alapvetően egy közösségi szolgáltatás, amely sok szempontból hasonlít a taxis cégek működésére, de természetesen nemcsak hasonlóságokat lehet felfedezni a kétféle szolgáltató típus között, hanem vannak fontos eltérések is. Az Ubernek vannak pártolói és ellenlábasai is, ez természetes; viszont tény kérdés az is, hogy a jogi szabályozás szinte a világ egyetlen országában sem készült fel annak a modellnek a kezelésére, amely bár az Uber előtt is létezett már, de csak az Uber megjelenésével lett problémaforrás. Emlékezetes, hogy Magyarországon is elég nagy vita volt az Uber és a taxisok között, amelynek eredménye az lett, hogy – a kormány hátszelét is látva – az Uber a piac feladása mellett döntött.

Az Európai Unióban jogi szempontból a döntést követően (a vizsgálatot egy spanyol taxis társaság két évvel ezelőtti kérelme miatt folytatták le) kicsit jobb lesz a helyzet, de nem azért mert az Uber üzleti modelljét kezelő szabályozás született, hanem azért, mert a helyzet legalább teljesen egyértelmű lesz. Azzal ugyanis, hogy az Európai Bíróság kimondta, hogy az Uber taxis cégnek számít, gyakorlatilag minden tagállam automatikusan alkalmazhatja a jövőben a taxis cégekre vonatkozó saját szabályait. (A döntés egyébként éppen azt mondja ki, mint amire a hazai jogalkotók is jutottak.)

Az Uber mindvégig azzal érvelt a vitában, hogy nem lehet taxis társaság, hiszen csak közvetítőként lép fel. A helyzet az, hogy ebben van igazság, de azért csúsztatás is, mivel az Uber nem kapcsolja össze közvetlenül a feleket, hanem saját infrastruktúráján keresztül bonyolít minden kommunikációt. Viszont tény az is, hogy számos más területen a „valódihoz” hasonló szolgáltatások vígan működhetnek különösebb extra szigor nélkül. A Netpincérrel kapcsolatban például valószínűleg senkiben sem merül fel, hogy valójában egy étteremről van szó, mint ahogyan a Booking.com sem esik egy kalap alá az utazásszervező irodákkal. És a sort még folytathatnánk.

Az Uber, bár nem ért egyet a döntéssel, elfogadja azt; részben azért, mert a legtöbb európai országban már eleve a városokkal folytatott tárgyalások során kialakított, elég szigorú keretek között működik, így várhatóan sok változásra nem kell készülnie.