Skip to main content

A nagy elődök méltó utódja: a Legiano

FacebookFacebookFacebookFacebook
Teljesen mindegy, hogy aközben fizikailag éppen a saját nappalijában vagy egy vadgesztenyegyűjtő-túrán tartózkodik.
Hirdetés

Amikor manapság szerencsejátékokról van szó, az emberek egy jelentős része az olyan online kaszinó oldalakra asszociál, mint amilyen például a Legiano. A játékplatformok, mint amelyek közé a Legiano is tartozik, lehetővé teszik, hogy a potenciális játékos bármikor és bárhol próbára tegye szerencséjét. Teljesen mindegy, hogy aközben fizikailag éppen a saját nappalijában vagy egy vadgesztenyegyűjtő-túrán tartózkodik. Az online varázsa éppen abban rejlik, hogy semmiben sem korlátozza, nem köti köti helyhez vagy időhöz az embert.

Az egykor elérhetetlen dolgok kézközelbe kerültek

A fejlett technológia vívmányainak köszönhetően ma már mindeni számára elérhetőek az olyan online kaszinó oldalak, mint amelyek közé a Legiano is tartozik. Pedig ez nem volt mindig így. Ma már szinte érthetetlen, hogyan lehetséges, hogy az online szerencsejátékok története alig negyed századra nyúlik vissza. És mégis: az első internetes kaszinó 1996-ban jelent meg a világhálón. Az akkori játékélmény ma már megmosolyogtatónak tűnhet, de annak idején forradalmi újításnak számított.

A kezdetek a múlt ködébe vesznek

Ahhoz azonban, hogy a kaszinózás történetét megismerje az ember, sokkal távolabbi időkbe kell visszamenni. A szerencsejáték ugyanis nagy valószínűséggel egyidős az emberiséggel. Egyes állítások szerint az emberi genetika tehető felelőssé a szerencsejáték iránti vonzódásért. Ugyanis az emberben kódolt a szerencsejáték azon válfaja, amely végeredménye bizonytalan, de amennyiben sikeresen találja azt el az egyén, az hatalmas adrenalinlöketet biztosít szervezete számára. Amennyiben ez a feltételezés helyes, úgy már sokkal érthetőbbé válik, miért töretlen a népszerűsége az olyan online kaszinó oldalaknak, mint amilyen a Legiano.

Az emberiséggel egyidős jelenség

A régészeti kutatások bizonyítják, hogy már az ókorban is hódoltak az emberek a szerencsejátékoknak. Ezek persze nem olyan játékok voltak, mint amilyeneket a Legiano és a hozzá hasonló online kaszinó oldalak kínálnak manapság. Az alapvető funkciót, a bizonytalan kimenetelű játékot azonban képesek voltak betölteni. Tulajdonképpen az is lehet, hogy a szerencsejátékok eredete még korábbi időkre is visszanyúlik, erre azonban egyértelmű bizonyítékokat még nem sikerült találni – néhány barlangrajzot leszámítva.

A művészeket sem hagyta hidegen a téma

Ha már barlangrajzokról esett szó, érdemes megemlíteni, hogy a szerencsejátékok megjelennek a művészeti ábrázolásokban is. Elég csak Caravaggio egyik remekművére, a Hamiskártyások című festményre gondolni: az 1594-ben született alkotás korának egyik legragyogóbb ábrázolása volt. A szerencsejátékosok világát festette meg Georges de la Tour is: a korai barokk festészet egyik kiemelkedő alkotója az 1630-as években örökítette meg a hamiskártyások világát, míg pár évtizeddel később, az 1660-as években már a kockavetőknek állított emléket a Kockajátékosok című festménnyel.

Szerencsejáték a vásznon...

A későbbi korok festői sem vetették meg a témát: Edvard Munch nevéhez fűződik az A rulettasztalnál Monte Carlóban címet viselő festmény. Az alkotás ötvözi a szimbolizmus és az expresszionizmus stílusjegyeit, szembeállítva a kaszinók eleganciáját a játékosokon látható feszültséggel. Paul Cézanne 1895-ben festette meg A kártyajátékosok című alkotását – az öt változatban megfestett jelenet egyik-másik darabja ma már a világ legértékesebb festményei közé tartozik.

… és szerencsejáték az irodalomban

Az irodalomban is fellelhetőek a szerencsejátékokkal kapcsolatos nyomok. Az első angol költő, Geoffrey Chaucer már a 14. században megírt Canterbury mesékben bemutatta a crapsot – ez egy korabeli kockajáték volt. Valamivel később Christopher Marlowe Doktor Faustusa saját lelkét teszi kockára. A nagy francia drámaíró, Molière A mizantrópban mutatja be a szerencsejáték megszállottját, míg a 19. század nagy orosz történetmesélője, Dosztojevszkij rajzolja meg mesteri kézzel a játékfüggő portréját A játékosban. És akkor még nem is esett szó a 20. század nagy szerencsejátékosáról, a Ian Fleming által megrajzolt titkosügynök, James Bond alakjáról… A felsorolás természetesen nem teljes – de megmutatja, hogy mekkora érdeklődés övezte a szerencsejátékokat az évszázadok folyamán.

Címkék