Windows 7 verziók - melyiket válasszam?
A Vistához hasonlóan a Windows 7 is sokféle verzióban elérhető, így összességében hat kiadás közül választhatunk, attól függően, hogy géppel vagy külön vesszük meg az operációs rendszert, illetve hogy magán vagy céges felhasználóként (azaz normál vagy mennyiségi licenccel) vásároljuk-e.
A hatféle Windows 7 verzió a következő:
▪ Windows 7 Starter - csak géppel együtt
▪ Windows 7 Home Basic - Magyarországon nem lesz kapható
▪ Windows 7 Home Premium - géppel együtt vagy külön, OEM vagy dobozos verzióban
▪ Windows 7 Professional - géppel együtt vagy külön, OEM vagy dobozos verzióban
▪ Windows 7 Enterprise - mennyiségi licenccel
▪ Windows 7 Ultimate - géppel együtt vagy külön, OEM vagy dobozos verzióban
A különféle Windows 7 verzióik részletes összehasonlító táblázata megtalálható korábbi cikkünkben, ez az egyes változatok közötti valamennyi fontosabb eltérést tartalmazza.
A megfelelő Windows 7 verzió kiválasztásakor a funkciók mellett néhány további dolgot is érdemes azonban figyelembe venni. Ha az operációs rendszert teljes dobozos kiszerelésben vesszük, akkor elvileg a 32 és 64 bites verziót is megkapjuk, míg az OEM és géppel együtt vásárolt Windowsoknál csak az egyiket (természetesen mi választhatjuk ki, hogy melyiket). Upgrade verzió vásárlásakor továbbá azt is érdemes átgondolni, hogy milyen operációs rendszerről szeretnénk váltani. Rossz hír azok számára, akik Windows XP-t használnak, hogy számukra nincs lehetőség a frissítésre, mindenképpen teljes telepítést kell végezni (habár az adatok egy része migrálással átvihető az új gépre). Ugyanez érvényes akkor, ha 64 bites Vistáról 32 bites Windows 7-re váltanánk, vagy fordítva, vagy ha „erősebb” Vistáról „gyengébb” Windows 7-re, például Vista Ultimate-ről Windows 7 Home Premiumra frissítenénk. Tehát klasszikus értelemben véve upgrade-elni csak akkor tudunk, ha Vistáról megfelelő vagy jobb felszereltségű Windows 7-re szeretnénk váltani.
Azok a felhasználók, akik már megvették a Windows 7-et, de közben rájönnek, hogy egy jobb verziót kellett volna venniük, az Anytime Upgrade szolgáltatás segítségével egyszerűen válthatnak (ez az Ultimate illetve Enterprise verziók tulajdonosaira nyilván nem vonatkozik). Ehhez csak egy frissítő kulcsra van szükség, amelynek begépelése után a Windows automatikusan engedélyezi a plusz funkciókat - az Anytime Upgrade árak egyelőre nem ismertek, így azt nem tudjuk, hogy megéri-e majd ezt az utat bárkinek is választani. Ismertek viszont a bolti verziók ajánlott árai, ezek a megjelenés napján, azaz 2009 október 22-én a következők szerint alakulnak: a Windows 7 Home Premium OEM verziójáért 29 ezer forintot kell fizetni, ez a korábbi gyakorlathoz hasonlóan géphez kötött, a dobozos upgrade 39, a teljes verzió pedig 59 ezer forintba kerül. A Professional verzió ára OEM, upgrade és teljes verziós dobozos kiszerelés esetén 39, 89 illetve 95 ezer forint, míg a mindent tudó Windows 7 Ultimate-ért 55, 95 illetve 100 ezer forintot kell fizetnünk.
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy gépünk „elbírja-e” a Windows 7-et, valamint arra, hogy programjaink futnak-e az új operációs rendszer alatt, használjuk az Upgrade Advisor programot valamint látogassunk el a Microsoft Windows 7 Compatibility Center oldalára.
Kezelőfelület
Sokan vallják, hogy a külső nem számít egy operációs rendszer esetében, de azért valljuk be, nem mindegy, hogyan néz ki az a kezelőfelület, amelyet nap mint nap használunk. A Vista külsőre véleményünk szerint nem volt rossz, s így a Windows 7 is kifejezetten tetszik nekünk, hiszen nemcsak egyszerűen átkerültek az Aero funkciók, hanem fejlődtek is közben. Emellett átalakult a Start menü és a Tálca is, amelynek eredménye az lett, hogy egy sokkal átláthatóbb, sokkal kezesebb alapfelület az, amivel dolgozhatunk.
Több korábbi cikkünk is foglalkozik a kezelőfelület változásaival, ezért minden részletre ezúttal nem térünk ki, út közben jelezzük majd, hol lehet az egyes témákban kicsit jobban elmélyedni!
Kezdjük a Tálcával és a Start menüvel, amelyek alapvető felépítésüket megtartották, de rengeteg aprósággal egészültek ki. Ezek kivétel nélkül olyan változások, amelyek az egyszerűséget, a jobb használatóságot szolgálják. (Ahogyan cikkünkből kiderül a Windows 7-ben számos más változtatást is e koncepció motivált.)
Ami elsőre feltűnik, az az, hogy a Tálca alapbeállítás szerint vastagabb, a rajta megjelenő ikonok nagyobbak, a programok neve pedig nem látszik. Nincs gyorsindító eszköztár sem. Utóbbi helyette arra van mód, hogy a parancsikonokat a Tálcára szögezzük, az így megjelöl alkalmazások ikonja mindig a Tálcán marad, ami végül is valamennyire hasonló szerepet tölt be. A Tálca a Windows 7-ben sokkal nehezebben telik meg, mint a korábbi verziókban, mert az operációs rendszer alapesetben csoportosítja a programablakokat is; például az Intéző és a Számítógép, vagy két Total Commander ablak egymás mellett vagy egymás alatt jelenik meg, beállítástól függően. Új elem az is, hogy a tálcán lévő alkalmazásokat szabadon tologathatjuk jobbra-balra, így átrendezhetjük a sorrendjüket. A tálcaikonok a Windows 7-ben több mindenre is használhatók, megjelentek ugyanis az Ugrólisták, amelyek alkalmazásspecifikus funkciókat tartalmazhatnak.
Az IE8 esetében például az utoljára látott weboldalak egy klikkel meglátogathatók, de elindítható innen a privát böngészés funkció is. A lista egyébként valamennyire személyre is szabható, lévén, hogy itt is van lehetőség egy-egy elem kiszögezésére. Egyelőre persze csak Microsoft programok profitálnak ebből az újításból, de idővel sok más alkalmazás is kihasználhatja majd a benne rejlő lehetőségeket. Még mindig a tálcaikonoknál maradva, nyomon követhetők a progress bar infók is, így például nem kell a letöltés ablakra kattintani ahhoz, hogy megtudjuk, mennyi jött már le a netről letöltött szoftverből, vagy hogy hol tart éppen a fájlmásolás.
Maga a Start menü külsőre alig változott, ám az Ugrólisták innen is elérhetők. További apró változtatás, hogy a kikapcsoló gomb alapbeállítás szerint valóban kikapcsolja a számítógépet, nem csak alvó módba teszi. Akinek pedig nem jön be az új külső és a vistás megjelenést szeretné visszaállítani, erre megtalálja, hogyan kell.
Az Aero funkciók és a témakezelés is kibővült. A Vistában már meglévő opciók mellé az Aero Peek, az Aero Snap és az Aero Shake csatlakozott, ebből a gyakorlati tapasztalatink alapján a Snap az, amely hasznos is, a Peek csak jól néz ki, a Shake meg egyszerűen csak jópofa.
Az Aero Snap viszont függőséget okoz, annyira egyszerű vele ugyanis az ablakok teljes képernyős méretűvé alakítása, tálcára küldése, vagy a képernyő jobb vagy bal felére küldése. Utóbbi két weboldal, két dokumentum, stb. összehasonlítására tökéletes, és a legjobb az, hogy az ablakok akár egérrel, akár billentyűkombinációval villámgyorsan rendezhetők.
Az Aero Snap emellett egy problémát is megold; a Win 7-nek továbbra is szokása, hogy kétkijelzős üzemmódban egy-egy ablakot valamiért a másodlagos kijelzőre tesz; SHIFT+WIN+Jobbra/Balra gombokkal az ilyen ablakokat egy másodperc alatt az elsődleges kijelzőre hozhatjuk vissza. Az Aero Peekről, Snapról és Shake-ről bővebben ebben a cikkben írtunk.
A témakezelés alapjaiban változott meg, amelynek köszönhetően könnyebben alakíthatjuk a megjelenést egyéni ízlésünkhöz.
Az Aero Themes névre keresztelt funkcióval egyrészt egyszerűbb a beállítások elmentése, másrészt a Windows 7 tudja azt, ami miatt eddig sokan külső programot telepítettek; képes a háttérképet változtatni.
