Az AiO-k (all-in-one, azaz egybegépek) piaca egy érdekes terület. A gyártók három éve nagy lendülettel vágtak bele a fejlesztésekbe, több típust is piacra dobtak. A fogyasztóknak azonban, legalábbis egyelőre, nem jött be, nem jön be a koncepció, így a gyártók az otthoni piac mellett az üzleti felhasználók felé is nyitottak. Az MSI AE22211G is inkább egy olyan masina, amelyik ez utóbbi felhasználói réteget tudja maradéktalanul kiszolgálni.
Külső
A Computexen kiderült, hogy a fejlesztők AiO területen is tudnak érdekes konstrukciókat alkotni, azonban tesztünk alanya, az MSI AE2211G jóval a tajvani kiállításon bemutatott prototípusok előtt készült, így minden tekintetben a klasszikus kialakítást követi. Az MSI fekete és fehér készülékházba bújtatva egyaránt kínálja az egybegépet – amint a képeken is látszik, nálunk a fehér verzió járt. A gép nem sokkal nagyobb, mint egy monitor, de természetesen jóval vastagabb napjaink LED-es háttérvilágítású megjelenítőinél. Az AE2211G ezen kívül abban is különbözik a monitoroktól, hogy normál talp helyett elöl két vaskosabb lábat, hátul pedig egy támasztékot kapott.
A gép borítása műanyagból készült, de van rajta több díszítőelem is. Ezek közül a leghangsúlyosabb az áttetsző keret, amely végig fut a káva oldalán – nem mellesleg ebből az anyagból készült a gép két lába is. Ugyanilyen áttetsző anyagot találunk a monitor alatt, a hangszórók között, ez a terület tartalmazza az MSI logóját is. A káva, amint az előző bekezdésben már említettük, fehér színű, és, bár fényes, és az ujjlenyomatokat is gyűjti, ezek nem igazán látszanak meg rajta.
A gép külseje teljesen átlagos, ami feltűnhet, az az, hogy a káva magasabb a megszokottnál. Ennek természetesen az az oka, hogy a 21,5 colos kijelző érintésre is reagál, a magasítást tehát az ezt érzékelő szenzorok beépítése indokolta. A felület egyszerre több ujjunkat is képes érzékelni, így a Windows 7 (és majd a Windows 8) beépített gesztusait is használhatjuk vele.
A gép jobb oldalára került az optikai meghajtó, a csatlakozók pedig részben hátul, részben pedig bal oldalt foglalnak helyet. Az MSI a válogatásnál egész logikusan gondolkodott, mert hátra kerültek azok a dugaszok, amelyeket jellemzően nem használunk mindennap: két HDMI és négy USB 2.0 port, az Ethernet valamint az audio kimenet és a mikorofon bemenet. Oldalt két további USB portot kapunk, de ezek már USB 3.0 szabvány szerin működnek (és egyikük SuperCharger funkciót is kapott, így gyorsabban tölthetjük USB-s kütyüinket). Oldalra került még a többfunkciós kártyaolvasó és néhány gomb is – valamint a külső tápegység csatlakozója, némileg érthetetlen módon. A két HDMI csatlakozó némi magyarázatra szorul; bár elsőre úgy tűnhet, hogy két monitort is lehet csatlakoztatni a gépre, valójában az egyik HDMI kimenetként, a másik bemenetként funkcionál. Utóbbi értelemszerűen azt teszi lehetővé, hogy Blu-ray lejátszót vagy mondjuk egy másik PC-t kössünk az AiO-ra, és a képernyőt használjuk monitorként. A PC és a monitor üzemmódok között az egyik oldalsó gombbal tudunk váltani.
A visszajelző LED-eket érdekes, de nem biztos, hogy a legjobb módon oldotta meg az MSI. A LED-ek oldalra néznek, fényük viszont nem látszik szemből, a gép használója csak azt látja, ami visszatükröződik az átlátszó díszítőcsík oldalán – ebből pedig nappali fényviszonyok között nem sok látszik.
A fizikai méretek: 555×405×66 mm-es méret és 9,1 kg-os tömeg – mindkettő teljesen átlagosnak számít a kategóriában. Az MSI vezeték nélküli billentyűzetet és egeret is ad a gép mellé.
