- 2012. június 20., 12:00
Olcsóbb memóriachipekkel és valamivel rövidebb élettartammal támad a Kingston HyperX 3K termékcsaládja.

Tavaly járt nálunk a Kingston HyperX SSD sorozatból a 240 Gbájtos verzió, amely jó benyomást tett ránk, mert, bár drága bolt, teljesítményére nem lehetett panasz. Az SSD-k átlagos ára azonban időközben csökkent, a Kingston pedig a memóriachipek cseréjével még tovább faragta a költségeket – így született meg a HyperX 3K sorozat.

Külső

Egy SSD esetében, főleg, ha nem külső meghajtóról van szó, gyakorlatilag nem lényeges a külső, ennek ellenére a Kingston HyperX 3K sorozatra e szempontból sem lehet panasz. Az SSD gyakorlatilag úgy néz ki, mint elődje – az egyetlen különbséget az jelenti, hogy a kék színű műanyagbetétet feketére cserélte a gyártó. Az SSD készülékháza ennek megfelelően nagyrészt továbbra is fémből készült, aminek nagy előnye, hogy azt a kevés megtermelt hőt is, amit a memóriachipek és a vezérlő termelnek, hatékonyan elvezeti. Hátrány ugyanakkor, hogy a borítás növeli az SSD tömegét; a 110 grammos tömeg főleg akkor tűnik soknak, ha figyelembe vesszük azt is, hogy egy átlagos, egylemezes notebook HDD tömege sem nagyobb ennél. A meghajtó 9,5 mm magas, amely egy-két éve még nem lett volna hátrány, manapság azonban már több olyan notebook is létezik, amelyben csak 7 mm áll rendelkezésre – a Kingston HyperX 3K ezekben sajnos nem használható. Ha viszont merevlemezről váltunk, akkor biztosan nem lesz probléma a beépítéssel.

A külsőre több szót nem érdemes vesztegetni, ugyanakkor a csomagolás tartalma nagyon is érdekes. A Kingston, jó szokásának megfelelően, a HyperX 3K szériát kétféle kiszerelésben forgalmazza. A csupasz, csak a meghajtót tartalmazó kiszerelés mellett van egy Upgrade Kit nevű (dobozos) változat is – szerkesztőségünkben ez utóbbit láttuk vendégül. Ez elsősorban akkor lehet hasznos, ha egy meglévő notebook merevlemezét szeretnénk SSD-re cserélni, mert a csomagolás egy külső, USB 2.0 csatolófelülettel bíró HDD tokot is rejt, amelybe a notebookban lévő merevlemezt szerelhetjük be. Az így kapott külső meghajtó ideális lehet a tárolókapacitás bővítésére, de természetesen használhatjuk adatmentésre, vagy teljesen másra is. A tokba épített HDD írási és olvasási sebessége a szokásosnak mondható 30-32 MB/s körül alakul.

A csomag másik hasznos eleme lehet a beépítő keret, amely segítségével 3,5 colos helyre (asztali gépbe) építhetjük be a meghajtót, de az igazat megvallva ezért nem éri meg a plusz pénzt kifizetni, jobban járunk, ha ilyen keretet külön vásárolunk. Még úgy is, hogy a keret mellé kapunk kábeleket és csavarokat is, valamint egy toll formájú csavarhúzót.

Az SSD akár notebookba, akár asztali gépbe kerül, érdemes átköltöztetni rá az operációs rendszert. A Kingston ehhez alkalmazást is ad; az Acronis True Image segítségével néhány perc alatt lehet a meglévő rendszert átköltöztetni, így nincs szükség a Windows újratelepítésére.

Belső

A HyperX szériával a Kingston a teljesítményre helyezte a hangsúlyt, így hiába jóárasított verzió a HyperX 3K, ugyanarra a SandForce SF-2281-es vezérlőre épül, mint nagytestvére/elődje. Az SF-2281 nem mai darab, de teljesítményére nem lehet panasz, teljesen ki tudja hajtani a SATA 6 Gbit/s interfészre illeszkedő SSD-ket. A lapka az adatok tömörítésre is képes, emellett természetesen támogatja a garbage collection és a T.R.I.M. szolgáltatásokat is. A folyamatos adatátviteli sebesség szempontjából a HyperX 3K sorozat tárolókapacitástól függetlenül ígér olvasásnál 555, írásnál pedig 510 MB/s-os tempót, ez éppen ugyanannyi, mint amennyi a HyperX sorozat specifikációjában szerepel. Ezek alapján joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi a különbség a HyperX és a HyperX 3K termékcsaládba tartozó SSD-k között, minek köszönhető, hogy utóbbi ára néhány ezer forinttal kedvezőbb. A válasz a memóriachipekben keresendő, amelyek ugyanúgy az Inteltől (illetve most már Intel-Microntól) származnak, és ugyanúgy 25 nm-es csíkszélességgel készülnek, azonban élettartamuk 40 százalékkal kisebb, a chipgyártó 5 ezer helyett csupán 3 ezer írási ciklust garantál esetükben. Bár ez első hallásra kevésnek tűnhet, szimulációk szerint ez a teljesítmény több, mint 8 évre elegendő, feltételezve, hogy napi szinten nem írunk fel 10 Gbájtnál több adatot – ez nyilván átlagosan értendő, valószínűleg így a keretből senki sem fog „kifutni”. A lényeg az, hogy nehezen hihető, hogy bárkinek is gondja lesz néhány év múlva az SSD-vel amiatt, hogy az elöregszik. A 240 Gbájtos SSD-ben egyébként tizenhat darab 16 Gbájtos modul teljesít szolgálatot, így a 240 Gbájtos kapacitás azt jelenti, hogy a firmware 16 Gbájt tartalék tárhellyel is gazdálkodhat.

Az egy másodpercre jutó I/O műveletek száma, 4K-s fájlokkal, már mutat némi szórást a meghajtó méretétől függően. Értelemszerűen a 480 Gbájtos modell a leggyorsabb, de a nálunk járt 240 Gbájtos változat esetében sem rejt rossz adatokat a specifikáció: írásnál 20000, olvasásnál 60000 fájl kezelésére képes a HyperX 3K egyetlen másodperc alatt. A hatalmas olvasási és írási sebességekből nyilvánvaló, hogy a meghajtó SATA 6 Gbit/s-os interfészt kapott (SATA Rev 3.0), amit (amint azt rövidesen látni fogjuk) a gyakorlatban is teljesen kihasznál.

Címkék