- 2013. január 23., 12:00
Neve alapján felsőkategóriásnak is gondolhatnánk a mobilt, de a középkategóriában indította a HTC.

A HTC a Desire-rel alapozta meg hírnevét, és a készülék nevére a következő években is épített: sorra jöttek ki a csúcskategóriás készülékek, amelyek mind a Desire nevét vitték tovább valamilyen formában. A tajvani gyártó tavaly viszont a termékpaletta egyszerűsítése mellett döntött, ennek részeként a Desire sorozatot a csúcson a One széria váltotta. Mindez nem jelentette azonban a név eltűnését, csupán a „lefokozását” – a Desire 2012-ben már a közép és a belépő szintet jelentette. Ennek fényében néztük meg, hogy mit tud a Desire X.

Külső

Amíg a One sorozat minden egyes készüléke hordozott valami különlegeset külső megjelenésében, addig a Desire X a tajvani gyártó egyik, ha nem a legszürkébb mobilja. Persze mindezt hátécés mércével nézve mondjuk, a mobil összességében azért nem néz ki rosszul. A formaterv kicsit emlékeztet a One S-re, amely szerintünk a One széria legjobban kitalált darabja, de természetesen a Desire klasszikus stílusjegyei is visszaköszönnek, így például az alsó rész enyhén felfelé hajlik, a kijelző(t borító plexi) és a borítás pedig jól elkülönülnek egymástól. Az összeszerelés minőségével komolyabb problémánk nem volt, de nyilván azt az élményt nem kapjuk meg, mint amit egy unibody kialakítású készülék nyújtani tud.

A HTC részéről nagyon jó döntés volt, hogy a fekete modell matt borítást kapott, mert így az ujjlenyomatok kevésbé látszanak meg a készülék hátoldalán – persze az előlap az érintőképernyő miatt ugyanúgy fényes, mint eddig, így a kijelző taperolása ugyanúgy, mint más okostelefonoknál, kiváló nyomokkal szolgálna a helyszínelők csapatának.

A telefon 118,5×62,3×9,3 mm-es, tömege pedig 114 gramm – ez utóbbi adat nemcsak papíron teszi könnyűvé a készüléket, hanem a valóságban is az. Szinte játéktelefonnak tűnik, főleg, ha valaki a nagy tepsikhez szokott. A méret sem túlzó, de persze már ez alapján is sejteni lehet, hogy a HTC a Desire X-et nem a csúcskategóriában szeretné indítani – a mobil, ahogyan később látni fogjuk, kis jóindulattal is csak a felsőkategória legalsó felében követelhet magának helyet.

A telefon előlapján a 4 colos kijelző terpeszkedik el. Felette a hangszóró rácsát, a HTC feliratot illetve bújtatva a visszajelző LED-et, a fény- és közelségérzékelőket találjuk, lent pedig a gombokat. A HTC egyelőre nem merte megkockáztatni ezek elhagyását; a vissza, Home és feladatváltó gombok viszont természetesen nem hagyományos gombok, hanem érintésre reagálnak. A hangszóró rácsa a One S-hez és a One X-hez hasonlóan apró lyukakból áll, azonban a két csúcskategóriás mobillal ellentétben a furatok csak egyetlen csíkban helyezkednek el. Ez szerencsére a hangminőséget egyáltalán nem befolyásolja, telefonálás közben a másik felet tisztán, hangosan lehet hallani.

A gombokat illetően túl nagy meglepetést nem okozott a HTC: a Desire X-re is a szokásos kezelőszerveket telepítette, így jobb oldalt a hangerő szabályozására alkalmas kétállású gombot, fent, középen a bekapcsoló gombot és a fülhallgató kimenetet, balra pedig a microUSB-t találjuk. Lentre ezúttal is csak a mikrofon került. A felsorolásból látszik, hogy a fotózáshoz dedikált gombot a Desire X sem kapott.



A hátlap elég egyedi, de túl sok érdekességet nem tartogat: a fényképező, a hozzá tartozó LED-es villanó, a HTC és a beatsaudio felirat kerültek ide. A hátlap levehető, így az akkumulátort elhasználódás esetén otthon is könnyen ki lehet cserélni. A hátlap eltávolítása után nemcsak az áramforráshoz férhetünk hozzá, hanem a SIM-kártya foglalatához és a microSD-kártyahelyhez is.

A Desire X csomagolása a telefon mellett egy USB-s töltőt, egy microUSB-kábelt és egy fülhallgatót is rejt – utóbbitól a kategóriában egész jó hangminőséget kapunk.

Címkék

Ezek is érdekelhetnek

2012. augusztus 14., 12:00
2012. június 18., 12:00
2012. július 2., 12:00
2011. december 18., 12:00
2015. július 13., 09:00
2010. október 29., 15:00
Hozzászólások