Amikor az ember az elmúlt 8 évben megjelent szinte minden valamirevaló háztartási robottal találkozott már, akkor óhatatlanul is kialakul a fejében egy adatbázis a készülékek által nyújtott szolgáltatásokról. Bármennyire is káros, de már egy termék dobozának kinyitása előtt 80-90%-ban meg tudjuk mondani, hogy mit tud, be tudjuk sorolni egy képzeletbeli rangsorra. Persze érhetnek meglepetések – kellemesek és kiábrándítóak egyaránt – de többnyire nagyon beletalálunk.
Hogy most mennyire lesz igazunk, az majd elválik. Ezek a sorok szándékosan még azelőtt íródnak, hogy a robotot működés közben is megvizsgáltuk volna. Megnézzük, hogy mit kínál a Philips a külseje alapján, majd a végén megnézzük, hogy mennyiben volt igazunk.
A Philips márkanév nem cseng rosszul a hazai háztartásokban. A villanyborotvától a konyhai mixeren keresztül a LED-es LCD tévéig sokféle Philips termék lapul az otthonokban, és ezek többsége általában éveken keresztül gond nélkül, az elvárásoknak megfelelően szolgálja a családot. Az persze már többnyire nem derül ki, hogy az adott terméket a Philips mérnökei fejlesztették-e, vagy a Philips azt egy külső gyártótól rendelte. Ráadásul olyanra is akad példa, hogy a Philips logót egy megállapodás keretében egy külső gyártó teljesen önállóan alkalmazza, a terméknek még virtuálisan sincs köze a holland vállalathoz. Persze ameddig a termékek minőségileg azt hozzák, amit az adott pénzért elvárunk, addig nincs is semmi gond, így ezen kár is sokat lovagolni. A lényeg, hogy ma már nem feltétlen minden termék attól a cégtől származik, amelyiknek a logója rá van szitázva, és ez nem csak a Philipsre igaz.
De ez nem egy tech piaci eszmefuttatás, hanem egy porszívó robot teszt, ezért ugorjunk is vissza a Philips FC8810-es robotporszívóhoz. A dobozon lévő képről szinte azonnal megállapítható, hogy ez egy véletlenszerűen mozgó, egyszerűbb robot. Nincs rajta plafont vizslató kamera, lézeres távmérőt rejtő kitüremkedés vagy ultrahangos távolságmérőt rejtő nyílás. Van viszont egy benyomódó ütköző, két méretes oldalkefe és néhány egyszerű piktogramot felvonultató kezelőfelület. A robot aljáról nem került fel fotó a csomagolásra, mindössze egy sematikus ábra mutatja, hogy alulra kefés henger helyett csak egy szívócsonk került. Ez önmagában még nem gond, hiszen kemény padlón nem feltétlen van szükség a kefékre, de a hatékony szőnyegpadlós felhasználást gyakorlatilag ki is zárhatjuk. A doboz alapján a robothoz jár egy dokkoló, két távirányító (?), két bajuszkefe, egy portörlő feltét és egy virtuális fal. A portörlő feltétből következik, hogy a porszívózás kombinálható egy portörléssel is, így a robot a szívás során otthagyott porszemeket be tudja gyűjteni egy eldobható papírtörlővel.
Az áramellátást lítium-ion akkumulátor biztosítja, amivel a robot 2 órán keresztül üzemel. Ez felhasználói szempontból remek eredmény, de alsó kefés henger nélkül nem egy technikai bravúr ilyen üzemidőt elérni.
A robotunk a doboz alapján tehát egy alsó kategóriás készülék, valahol a 40-50 ezer forintos kategóriából (a dobozon található képek alapján tippelt ár). Hogy ennél többet mondhassunk róla, ahhoz már ki kell csomagolnunk.
A kicsomagolás során nagyjából azt kapjuk, amire a doboz alapján számítottunk. A robot mellé jár egy dokkoló, egy hálózati adapter (a dokkolóhoz is ez használható, de a robot közvetlenül is tölthető róla), egy távirányító, egy portörlő feltét és három darab eldobható papírtörlő. Nincs viszont a dobozban a dobozon látható másik távirányító, és hiányzik a virtuális fal is.
Bár a robot szinte biztosan a távol keleti mérnöki tervezés eredménye, külsejét tekintve nem lehet rá panasz. Ha nem is a legszebb, ami eddig nálunk járt, összességében elegáns és mutatós. A Philips logó pedig azt a kevés bizalmatlanságot is eloszlatja, amit egyébként a dizájn esetleg okozna.
A korong alakú robotról már a dobozból kivéve megállapítottuk, hogy szokatlanul könnyű. Ezt persze sem előnynek, sem hátránynak nem akarjuk felhozni, csak egy egyszerű megállapítás. Mint ahogy az is, hogy nincs rajta olyan fogantyú, aminél fogva egy kézzel megemelhetnénk.
A robot tetejére szerkesztett portartály nyílás fedele egyben levehető. Nem felhajló, hanem levehető. Az alatta lévő 0,4 literes, lapos portartály, illetve a szívómotor kialakítása viszonylag egyedi. A portartály bemeneti nyílása ugyanis egyben a padlóig leérő szívócsonk is, a levegőt pedig a tartály közepébe benyúló, egyébként szabadon álló szívómotor mozgatja. Egyszerű és ötletes megoldás. Az integrált szívócsonk előnye, hogy a por nem juthat be portartály körüli térbe, ami a hasonló robotoknál gondot szokott okozni.
A szívónyílás körüli keret le-fel szabadon mozog, így folyamatosan követi a padlófelszínét. Ennek köszönhetően a robot a burkolatváltó keresztezése közben is a padlóhoz közel tudja tartani a nyílást.
A kefés henger hiánya felfogható egyfajta előnyként is, hiszen ha nincs henger, akkor a hajszálak sem tudnak rá feltekeredni, így azt nem kell hetente vagy kéthetente takarítani. Ha csak kemény padlón kell porszívózni, akkor a kefék nélkül is megoldható a feladat. Persze szőnyegen már nyilván hátrányban lenne, de valamit valamiért.
A robot alján nem csak a kefés henger hiánya feltűnő, hanem a meghajtó kerekek kis mozgása is. Egyértelmű, hogy nem magas küszöbök és szőnyegek megmászására tervezték. Mindenesetre a nálunk rendszeresített burkolatváltó sínekkel nem volt gondja, egyetlen alkalommal sem akadt el rajtuk.
Nem megy viszont át rajtuk, ha a portörlő feltét a készülék aljára van pattintva, ami érthető, hiszen nem lenne jó, ha a koszos törlőkendőt végigtörölné egy szőnyegen.
Az viszont érthetetlen, hogy miért tervezik a kifújó nyílásokat úgy, hogy a kiáramló levegő a padlóról még össze nem szedett koszt szanaszét fújja. Pedig ez nem egyedi jelenség, a robotok többségére jellemző, miközben egy kicsit felfelé irányítva a tisztított levegő már nem kavarná fel a port.
A dokkoló kialakítása szintén nem mindennapi. Először is nem orral előre, hanem farral áll be rá a robot.
De az sem általános, hogy a dokkoló egy panellel a falhoz is hozzárögzíthető. Pedig ez sok másik modellnél is jól jönne.
Érdekes megoldás továbbá, hogy a robot időzítése is a dokkolón állítható be. A robot a nap egy megadott időpontjában indítható, és kiválasztható, hogy a hét mely napjain takarítson. Mehet a hét minden napján, csak hétköznap, a hét első hat napján vagy csak hétvégén. Ennek a megoldásnak nem igazán látjuk sem előnyét, sem hátrányát, egyszerűen csak más, mint amit eddig megszoktunk.
A Philips FC8810 porszívó robotot egy kicsinek tűnő lítium-ion akkupakk látja el árammal. Ez a kis csomag egyébként tényleg elég áramot tárol közel kétórányi porszívózáshoz.
A mellékelt távirányító meglehetősen egyszerű és igénytelen. A szokványos ceruzaelem helyett egy gombelem hajtja, és csak apró piktogramok informálnak a lehetséges funkciókról.
A robot legigénytelenebb része mégsem a távirányító, hanem a portörlő feltét. Nyilván fontos, hogy lazán álljon, hogy mindig teljes felületével érjen a padlóhoz, de ennek köszönhetően a felpattintása nehézkes és bizonytalan. Nem igazán lehet érezni, hogy mikor áll jól a helyén és mikor van csak félig-meddig feltéve.
Ahogy eddig is látszik, különc robot a Philips FC8810, sok helyen eltér a megszokott konvencióktól. A legnagyobb meglepetés azonban a használat során ért bennünket.
Már az sem rossz teljesítmény, hogy az egy hetes tesztidőszak alatt mindössze egyetlen egyszer akadt el. Akkor is csak annak a tornazsáknak a madzagjában, amivel bármely ma kapható porszívórobot 10 mp alatt megállítható. A különbség mindössze az, hogy míg a többi robot a kefés hengerére tekeri fel a madzagot, addig a Philips ilyen henger híján a kerekénél fogva „kénytelen” felcsévélni azt. Ezt leszámítva egyszer sem akadt el, minden szorult helyzetből ügyesen kimanőverezett. Ez jellemzően nem a 40-50 ezres kategória sajátja.
De nem ez volt a legfőbb erénye, hanem az, hogy a kemény padlót kifogástalanul tisztán tartotta a hét során. A portartályában nagyjából annyi kosz és hajszál gyűlt össze, mint a Neato Botvac tartályában szokott ennyi idő alatt. Persze ezt csak úgy tudja teljesíteni, hogy a padló legtöbb pontjára egynél több alkalommal is eljut minden indítás után. A portörlő kendőt feltéve látszik, hogy az apró port egy menet után nem szedi össze tökéletesen, hiszen abból jut bőven a papírra is. Napi két óra véletlenszerű takarítással kemény padlón azonban hozza azt a szintet, amit a sokkal bonyolultabb Neato Botvac egy óra szisztematikus takarítással tud. Ez már komoly fegyvertény.
A Philips FC8810 tud ugyan sávról sávra haladva porszívózni, de a megfelelő kamerák, távmérők és térképező funkció hiányában ez semmi esetre sem nevezhető szisztematikus takarításnak. A robot az első váratlan akadálynál eltér kicsit az eredeti iránytól, így máris ugrott sávonkénti takarítás. Arra pedig végképp nincs felkészítve, hogy egy akadályt kikerülve folytassa az adott sáv porszívózását. El kell fogadni, hogy ez egy véletlenszerűen mozgó robot, ami ezzel az algoritmussal járja be a lakást.
Az akkumulátor lemerülése után a robot bolyong egy kicsit, de ha nem látja a dokkolóját, akkor átvált falkövető módba, és a fal mentén haladva keresi meg a dokkolóját. Ez nálunk kivétel nélkül minden esetben sikerült, még akkor is, amikor az étkezőben egy rossz helyen hagyott szék mellett csak nagyon szűk sávja volt az átjutáshoz.
Ahogy azt az elején is sejtettük, a portartály nyílása az ötletes kialakítás miatt tiszta marad, ami nagy pozitívum. Az viszont már kevésbé az, hogy a tartály tetejében lévő szűrőre rátapad az összes kosz. A tartályt nehéz üríteni, mert a szűrőt kivéve minden koszt kiemelünk a tartályból, a szemetet kézzel kell lehúzni a szűrő felületéről. Sajnos ez egyébként jellemző a Botvac szűrőjére is, csak ott kicsit kisebb a felület. A nagy felület előnye viszont az, hogy azon keresztül hosszabb ideig tudja biztosítani a robot a megfelelő szívóerőt.
Be kell vallanunk, kicsit mellélőttünk, amikor a csomagolás alapján pozícionáltuk a robotot. Az tény, hogy elsősorban kemény padlóra való, így a felhasználási lehetősége korlátozott, de ahol nincs, vagy kevés a szőnyeg, ott simán felveszi a versenyt a legdrágább és legkomolyabb robotporszívókkal is. Egy tény van még, ami alól azért nehéz felmentést kapni: túl nagy lakásokban a véletlenszerű robotoknál nehezen biztosítható, hogy minden helyiségben elegendő időt töltsenek el, így 70-80 m2-nél nagyobb lakásokba (vagy ennél nagyobb szintekre) nem ajánljuk. Kisebb modern, kemény padlós lakásokba viszont tökéletes választás lehet.
A cikk megjelenésének időpontjában a robot hazai ára még nem ismert, de Nyugat Európában 280 euró környékén már beszerezhető, ami teljesen korrekt árnak tűnik ezért a névért és tudásért.
A Philips FC8810-et a RobotGurutól kaptuk a teszt idejére. Köszönjük!