Huawei nova Plus okostelefon teszt

A Huawei rendületlenül tör előre az okostelefonok piacán, most már negyedévente sorozatban szállítja a harmadik helyeket a Samsung és az Apple mögött. Ha a nyers számokat tekintjük, akkor azért még elég nagy a vállalat lemaradása a Samsunghoz képest: 9,4 százalék vs. 22,4 százalék, viszont a piac 11,8 százalékát birtokló Apple-t egy évben belül simán letaszíthatja a második helyről a Huawei. A vállalat számára örömteli, hogy nemcsak az eladott telefonok száma, hanem az értékesített készüléke átlagos ára is szépen, harmadával emelkedett az elmúlt 12 hónap során. A siker egyik záloga az, hogy a vállalat több vasat is tart a tűzben; noha természetesen bőven nem ad ki annyi készüléket a Huawei, mint a Samsung (még a Honorral együtt számolva sem), más versenytársaihoz képest ontja magából a különféle telefonokat. Most ráadásul nem egyszerűen két új készülék, hanem egy új termékcsalád bevezetésére került sor. A Huawei nova és nova Plus közül mi most ez utóbbi, tehát a valamivel nagyobb tudású változatot próbáltuk ki.

Külső

A nova termékcsaládot a Huawei az IFA-n jelentette be, de már a berlini kiállítás előtt megindultak a találgatások arra vonatkozóan, hogy az új mobilok milyen kategóriába érkeznek majd. Azoknak lett igazuk, akik a felsőkategóriába várták a kütyüket, azonban egy ennél érdekesebb feltételezés is napvilágot látott, miszerint az új termékvonallal a Huawei a hölgyeknek szeretne kedvezni. Hajlunk arra, hogy ez tényleg így is volt, azt viszont mindenki döntse el saját maga, hogy ezt sikerült-e végül szem előtt tartani. Az biztos, hogy a Huawei felső- és csúcskategóriás telefonjaitól megszokott igényes kialakítású készülékházat kapjuk, amelynek tervezésekor viszont a gyártók sokkal bátrabban használták az íveket. Az unibody ház oldalt és hátul alumíniumból van, az előlap pedig karcálló, de nem nevesített üvegből készült.

Érdekes és látványos megoldás, hogy az üveg egyáltalán nem simul bele a keretbe. Az éleket természetesen lecsapták, ez érinti mindkét oldalt és a fényképező kis mértékben kilógó objektívjét valamint az ujjlenyomat-olvasónál lévő peremet is. Az előlap – ha eltekintünk a lekerekítésektől – nem túl izgalmas, a szokásos kiegészítőket pakolták ide, így a teljes felület 72,6 százalékát elfoglaló kijelző felett találjuk a beszédhangszórót, a fényérzékelőt, a visszajelző LED-et és a másodlagos kamerát, az alsó rész pedig – a Huawei feliratot nem számítva – üresen maradt. De ebben semmi meglepő sincsen, a Huawei már nagyon régen nem használ fizikai gombokat a telefonjain.

Az unibody kialakításból adódóan a mobilt nem tudjuk megbontani, így az akku házilag nem cserélhető, viszont illesztések sincsenek, az összeszerelés minősége kiváló. A SIM-et (nano) és a microSD-kártyát tálcával tolhatjuk be a Huawei nova Plus gyomrába. A microSD-kártyát igény szerint második SIM-re cserélhetjük, a művelethez viszont a telefont mindenképpen ki kell kapcsolni. A Huawei nova Plus nem okoz meglepetést az oldalain lévő kiegészítőkkel sem: balra a SIM/microSD tálcát, jobbra a bekapcsoló gombot és a hangerőszabályzót találjuk, lentre került az USB-C csatlakozó, a mikrofon (bal oldali rács) és a hangszóró (jobb oldali rács), fentre pedig a jack dugasz valamint a másodlagos mikrofon. Az oldalsó részt négy helyen apró műanyag betétek törik meg, de az antennák kilátását a hátlapba rejtett, színre fújt műanyag is segíti. A hátlap a kamera és a hozzá tartozó LED-es villanót valamint az éppen a mutatóujjunk alá eső ujjlenyomat-olvasót tartalmazza.

A Huawei a bejelentéskor büszkén hangoztatta, hogy a telefon a lehetőségekhez képest kompakt, és a 151,2×75,7×7,2 mm-es méret valamint a 160 grammos tömeg valóban nem rosszak, de nem is kiemelkedően jók. A kompakt méret inkább a kistestvérre, a novára igaz.

Hardver

A telefon a felsőkategóriába érkezik, nyolcmagos Snapdragon 625 processzora jóval szerényebb teljesítményt nyújt, mint amit az elitkategóriás telefonoknál megszokhattunk. Panaszra azért így sincsen okunk, a vas tudása bőven elég mindenhez, és nem kell attól sem tartani, hogy két év múlva a telefon végtelenül lassúnak fog számítani. A rendszerchip 3 GB RAM-mal gazdálkodhat, a pixeleket pedig egy Adreno 506-os GPU rajzolja ki. A belső memória 32 GB; az előző oldalon már utaltunk rá, hogy ezt tudjuk bővíteni, viszont a 32 GB-nak ennek ellenére tudunk örülni, hiszen akkor sem fog minket a „kevés a hely a telefonon” üzenet az őrületbe kergetni, ha egy külföldi utazás során második SIM-et teszünk a telefonba. Nyers számok alapján bőven van lemaradás, hiszen az aktuális csúcsmobilok akár 100 százalékkal is jobban teljesítenek, viszont a Huawei elég jól optimalizálta a szoftvert, így a nova Plus szinte egyáltalán nem akadozik, villámgyorsan indítja az alkalmazásokat, és a közöttük történő váltás is sima ügynek mondható. A telefon számottevően nem is melegszik, persze ha meghajtjuk, akkor azt lehet érezni, de kellemetlenül meleg oldalakra vagy hátlapra nem kell számítani. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a telefon teljes hátsó felülete részt vesz a keletkezett hő elvezetésében.

Kijelző

Az 5,5 colos mérethez Full HD felbontást kapunk, technológiáját illetően pedig IPS-panelt. A kijelző nagyon jól működik, igazából semmi kifogásunk nem lehet ellene: a színek szépek, jó a színhelyesség (a fenti értéket „meleg” beállítással mértük) és a betekintési szögekre sem panaszkodhatunk. A Huawei ráadásul a szoftverbe színhőmérséklet állítását is beépítette, amely háromtengelyes beállítást tesz lehetővé – igaz csak egy csúszka segítségével, pontos kalibrációs értékeket kézzel nem tudunk megadni. Fényerő tekintetében sem rossz, amit a telefon nyújtani tud, a 436 cd/² ahhoz mindenképpen elég, hogy fényes környezetben is le tudjuk olvasni róla a legfontosabb információkat. A részletesség 401 PPI, ez már bőven az Apple-féle retina felbontás felett van, ennél csak akkor kívánhatnánk többet, ha a mobilt VR szemüvegben is használni szeretnék, de a Huawei ilyen kiegészítőt egyelőre nem kínál.

A Snapdragon 625-ből kiindulva a kapcsolódási lehetőségek tárháza akár full extrás is lehetne, de igazából semmiből sem kapjuk a legjobbat: Cat6-os, tehát 300 Mbps-os letöltésre képest LTE adapter, n-es WiFi és Bluetooth 4.1 képezik a fegyvertárat. Az A-GPS és az NFC ebben a kategóriában már kihagyhatatlan, a szenzorok közül pedig az ujjlenyomat-olvasót kell mindenképpen kiemelnünk. Az USB-C csatlakozót természetesen nemcsak töltésre és adatátvitelre lehet használni, a foglalat hostként is működik (USB stick, fülhallgató, stb. csatlakoztatható hozzá).

Akkumulátor, üzemidő

3340 mAh elég soknak tűnik, az 5,5 colos kijelző viszont zabálja az áramot, ami éppen elég ahhoz, hogy a kétnapos készenléti idő esetleges legyen. Nem kizárt, hogy még a második nap estéjére sem merül le a telefon, de aki biztosra akar menni, az inkább töltsön naponta: ha az átlagosnál egy kicsit is többet vesszük kézbe a mobilt, akkor bajba kerülhetünk.

A chipset ugyan támogatja a gyorstöltés funkciót, de a dobozban mellékelt töltővel ezzel a lehetőséggel nem tudunk élni, mivel az adapter csak 5 voltos feszültségre (de legalább 2 amperes áramerősség leadására) képes. Ezzel a teljes töltés (10-100%) 2 óra 5 percet vesz igénybe, ami teljesen átlagosnak mondható.