- 2008. szeptember 2., 18:19
A plazmatévék egyik legnagyobb, már-már városi legendává nemesedő hátránya, hogy a képpontok hajlamosak...

Valójában a burn-in nemcsak a plazmatévéket, hanem minden olyan megjelenítőt érint, amelyik foszfor segítségével állítja elő a fényt. A jó öreg CRT-s technológia mellett az egyelőre még meg sem jelent SED is „veszélyes” ebből a szempontból. A foszfor egyik tulajdonsága ugyanis, hogy minél öregebb, annál kevesebb fényt képes kibocsátani magából. Egy plazmatévé esetében a gyártók az átlagos élettartamot 50 000 órában állapítják meg, ez idő alatt a foszfor fénykibocsátó képessége kb. felére csökken. Mindez csupán egyszerű elhasználódás, és mindaddig nem is okoz problémát, amíg a képpontok egyenletesen öregszenek. Azonban, ha bármilyen oknál fogva egy pixel huzamosabb ideig az átlagosnál kisebb vagy nagyobb intenzitással világít, felborul az egyensúly. Rendszerint egyébként nem egy pixelt, hanem egy egész képpont-csoportot érint a probléma; az ilyesfajta pixelcsoportok „megjegyzik” a hosszú ideig megjelenített képet, ami végső soron látható szellemképhez vezet: innen ered a jelenség elnevezése, a burn-in, vagy magyarul képpont-beégés.

Tipikus beégési terület a képernyő két széle vagy az alsó és felső része, ha nem teljes képernyős módban nézzük a filmeket, hanem 4:3-as (pl. TV) vagy 2,35:1-es (DVD-k) méretarányt használunk. Ilyenkor a kép szélén lévő fekete pixelek öregedése lassabb, mint a többieké. Hajlamosak beégésre a tévécsatornák logói is, főleg azok, amelyek részben sem átlátszók – itt persze az előző helyzet fordítottja, a túlzott elhasználódás esete áll fent. Ezen kívül a DVD lejátszó kezdőképernyője vagy menüje, a megállított film adott képkockája, vagy számítógépes összeköttetés esetén az ikonok, a Windows tálca, a játékok kezelőfelülete, azaz bármi, ami hosszú ideig nem változik, mind-mind beéghet. Ehhez egyébként nincs is túl sok időre szükség, egy kontrasztos kép akár 50 óra alatt nyomot hagyhat maga után.

plazma burn-inplazma burn-inplazma burn-inplazma burn-in

Tipikus beégési minták

Mindez ijesztően hangzik, szerencsére a helyzet ma már nem túl súlyos. Mindez nagyon nagy részben a gyártóknak köszönhető, akik nemcsak az alkalmazott anyagok fejlesztésével (a foszfor tuningolásával), hanem különféle trükkökkel is igyekeznek elejét venni a beégésnek. Az egyik leghatékonyabb módszer a pixel eltolás, ilyenkor az elektronika a képet bizonyos időközönként néhány képponttal eltolja, s ezzel a statikus képet is mozgóvá alakítja. Néhány tévé képes arra is, hogy „kimossa” a képet, szürke vagy fehér, esetleg fekete-fehér pixelekkel.

Tippek a megelőzésre

• A legnyilvánvalóbb, hogy a plazmatévét ne használjuk statikus tartalom megjelenítésére. Persze lehet rajta képeket is nézegetni, de soha ne hagyjunk egyetlen képet sem 15 percnél tovább a kijelzőn. Ez értelemszerűen vonatkozik DVD lejátszó PAUSE funkciójára is, 15 percnél tovább ezt se használjuk!

• A plazmatévéket „be kell törni”, lévén, hogy sokkal könnyebben égnek be az első 100-150 (üzem)órában, mint utána. Ez alatt az időszak alatt kerüljünk minden olyan szituációt, ami beégéshez vezethet: csak teljes képernyős megjelenítést használjunk, ne nézegessünk képeket, gyakran váltsunk csatornát.

• Az első 100-150 órában állítsuk a kontrasztot 50%-ra. (Ez az opció a fehér pixelek fényességét változtatja meg.) Ez a lépés különösen fontos, mert a gyári beállítás sok esetben harsány színeket és nagy fényerőt jelent, amely azonban növeli például a logók beégésének veszélyét.

• Az első 100-150 óra után, ha készülékünk rendelkezik ilyen szolgáltatással, futtassuk le az Anti-burn opciót.

• Kalibráljuk a tévét! Ezzel megelőzhetjük, hogy a fényerő a szükségesnél nagyobb legyen, így amellett, hogy a beégés valószínűségét csökkentjük, a villanyszámla is kisebb lesz valamivel.

• Kerüljük a 4:3-as vagy 2,35:1-es képarányú tartalom megjelenítését az első 150 óra után is. Persze lehet ilyesfajta filmeket is nézni, de ezek aránya ne legyen 25%-nál nagyobb. Sok készülékbe került un. Panoráma mód. Használjuk ezt, ha zavar minket, hogy a tévéadások 16:9-es módban torzak, vagy nem férnek bele a képbe; ez a mód középső torzulás nélkül alakítja át a 4:3-as képet 16:9-es formátumúra.

• Néhány gyártónál lehetőség van arra, hogy a fekete csíkokat szürkére cseréljük. Ez esztétikailag talán rossz lépés lehet, de hatékony eszköz a beégés elleni harcban, ha a 4:3-as tévéadást mindenképpen eredetiben szeretnénk nézni.

szürke sávok oldalt

4:3-as képaránynál, ha lehet, használjunk szürke kitöltést

• Kapcsoljuk be a tévé menüjében a pixel-eltolást! Ez sok esetben ugyan messze nem alkalmas arra, hogy elejét vegye a beégésnek, ám a beégett tartalom szélét elmossa, így az sokkal kevésbé lesz zavaró.

• Van, amire a plazmatévé nem jó! Számítógépes monitorként soha ne használjuk, és lehetőleg játékkonzolokkal se kössük össze.

• Végül még valami: óvakodjunk a másodvonalbeli gyártók termékeitől! Ezek legtöbbször azért olcsók, mert 1-2 generációval korábbi technológiát használnak, ami értelemszerűen hajlamosabb a beégésre.

Utólagos kezelés

Pánikba akkor se essünk, ha minden óvintézkedés ellenére egy tévélogó vagy fekete csík mégis beégett. A helyzetet lehet kezelni (igaz, nem mindig tökéletes eredménnyel) fehér képernyő hozamosabb ideig történő megjelentetésével, inverz ábrával vagy fekete-fehér pixelekkel azaz „hangyaháborúval” többnyire jó eredményt érhetünk el.

hangyaháború

Általános kezelésre jól beválhat a hangyaháború

Az interneten vásárolhatunk direkt erre a célra készített DVD-t, valamint a tévét elvihetjük szakszervizbe is. Utóbbi nyilván a legdrágább, de egyben a legjobb eredményt hozó megoldás is. Tartsuk azért szem előtt, hogy a beégést sokkal könnyebb megelőzni, mint utólag kezelni, valamint a beégés a legjobb eredménnyel a kezdeti stádiumban orvosolható!

Címkék
Hozzászólások