A 3D bevezetésétől sokan a HDTV-hez hasonló vagy akár még annál is nagyobb sikert várnak. Néhány elemző már jóslatokba is bocsátkozott, van, aki szerint 2012-ben már minden új tévé és Blu-ray lejátszó 3D-képes lesz. A realitás talaján maradva véleményünk szerint a 2D/3D váltás nem lesz ilyen gyors, de már most rengeteg kérdés van, amely a 3D kapcsán felmerülhet a felhasználókban. Mostani cikkünkben megválaszoljuk a legfontosabbakat.
Mi az a 3D és hogyan működik?
A 3D-s képmegjelenítés lényege a mélységérzet hozzáadása, végső soron arról van szó, hogy az emberi agyat „átverve” a tévék sík felület segítségével térbeli képet állítanak elő. A 3D-s megjelenítés önmaga nem újdonság, már a XIX. században is kísérleteztek vele, és több 3D-s számítógépes szett is készült már. Azonban a tévé, a 3D HDTV, minden eddiginél nagyobb népszerűséget adhat neki.
A térérzetet többféle technológia segítségével elő lehet állítani, az egyes módszerekről és a 3D történelméről korábbi cikkünkben részletesen írtunk. A 3D HDTV-k esetében egyelőre a gyártók csak az aktív szemüveges rendszert használják (ezzel tudnak Full HD felbontást nyújtani), amely úgy működik, hogy a tévé felváltva mutatja a bal és a jobb szemnek készített képet, míg egy szemüveg az ellentétes oldalt minden esetben kitakarja. Az alábbi video kiválóan szemlélteti az aktív shutteres eljárás működési elvét.
Szemüvegre mindenképpen szükség van a 3D-hez?
Igen, és szerintünk ez egy jó darabig még így is marad. A 3D technológia ugyanis azon alapszik, hogy a tévék a két szem számára eltérő képet „vetítenek”, s nem nehéz belátni, hogy szemüveg nélkül nagyon nehéz ezt megoldani. Főleg úgy, hogy otthon a tévé előtt azért nem úgy viselkedünk, mint a moziban; azaz nem egy helyben ülve nézzük végig a filmet. Vannak próbálkozások a szemüveg nélküli 3D-re, de ezek egyelőre mélységérzetben, felbontásban és minőségben is elmaradnak a szemüveges rendszerektől, és a kísérletező gyártók még csak azt sem tudták megmondani, hogy valaha lesz-e kereskedelmi termék a kiállított prototípusokból.
Szemüvegre tehát mindenképpen szükség van, ha 3D tartalmat nézünk, értelemszerűen mindenkinek kell egy-egy, aki a tévé előtt ül.
Mi az az aktív szemüveg? Milyen van még?
Az aktív szemüveg, ahogyan a fenti videoból is látszik, felváltva eltakarja a bal és jobb szemünket - de mindez olyan gyorsan teszi, hogy agyunkkal (szinte) fel sem fogjuk. Vannak passzív szemüvegek is, ezeknél a két „lencse” eltérő polarizáltságú, a gyártók ezzel és egy speciális szűrővel oldják meg, hogy hogy mindkét szem csak azokat az információkat lássa, amelyet neki szántak. A passzív rendszerek otthoni környezetben 1-2 éven belül várhatók, akkor, amikor a gyártók növelik a tévék felbontását.
Kell-e tölteni a szemüveget?
Az aktív szemüveg LCD-kijelzőket használ a kitakaráshoz, amelyek működéséhez nyilván áramforrásra is szükség van. A korábban nálunk járt NVIDIA 3D VISION szemüveg a gyári adatok szerint egyetlen töltéssel kb. 40 órát bír, hasonló vagy akár nagyobb üzemidőre számíthatunk a tévés szemüvegek esetén is.
Mi a helyzet azokkal, akik eleve szemüvegesek?
Dioptriás 3D szemüveg nincs, viszont a gyártók úgy alakítják ki saját modelljeiket, hogy azok dioptriás szemüvegre is felhelyezhetők legyenek.
Van-e különbség a moziban látható 3D és a tévés 3D között?
Alapvetően nincs, a működési elv ugyanaz, csak az alkalmazott technológia más; a moziban többnyire passzív szemüveget használnak, míg az otthoni rendszerek aktív szemüvegesek.
Okozhat-e fejfájást a 3D?
Saját tapasztalatunk alapján a válasz az, hogy jellemzően nem, feltéve, hogy mindkét szemünkkel ugyanolyan jól látunk. Abban az esetben, ha az egyik szemünk rosszabb, mint a másik, fejfájás előfordulhat mellékhatásként. Továbbá egyéntől függően az is előfordulhat, hogy a 3D első néhány percében enyhe émelygést érzünk (amely abból ered, hogy az agy a valóságtól eltérően csak és kizárólag a képinformációk alapján próbálja előállítani a 3D-s képet), de ez gyorsan elmúlik. Az viszont tény, hogy 3D-s filmet nézni kicsit fárasztóbb.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja továbbá, hogy a felhasználók kis része egyáltalán nem érzékeli a 3D-s megjelenítővel előállított mélységérzetet (noha a valóságban térlátásuk tökéletes), ők a képet (továbbra is szemüvegben) kétdimenziósnak látják.
Kell-e hozzá új tévé, kell-e hozzá új Blu-ray lejátszó?
Igen és igen, ha gyorsan szeretnénk megválaszolni a kérdést. De nézzük meg külön is. A gyártók azt mondják, hogy alapvetően a 3D esetén is Full HD-ben gondolkodnak (ezért használják az aktív szemüveges rendszert), amely a korábbinál nagyobb adatátvitelt igényel, akkorát, amelyet a HDMI 1.3 szabvány nem támogat. Nos, ezt a nézetet nem osztjuk (és mellesleg a HDMI Licensing sem), hiszen a 1080p@60Hz-es stream sávszélességébe elvileg beleférne két 1080p@24Hz-es stream. Az viszont igaz, hogy a tévék elektronikája arra nincs felkészítve, hogy az így kapott két streamet lekezeljék, ezért valószínű, hogy a 2D-s tévék szoftverfrissítéssel valóban nem alakíthatók 3D-képessé.
A gyártók egyelőre azt mondják, hogy a Blu-ray lejátszókat sem lehet frissíteni (szintén a HDMI 1.3-ra hivatkoznak), valójában azonban a HDMI Licensing kidolgozott egy eljárást, amely segítségével az 1.3-as HDMI csatlakozási metódusa módosítható úgy, hogy szintén alkalmas legyen 3D-s anyagok továbbítására. A szervezet szerint ez korlátozásokkal jár, a maximális felbontás 1080i@60Hz-re csökken (ebbe elvileg beleférhet két 1080p@24Hz-es adatfolyam), ám ez még mindig jobb, mint a semmi. A HDMI Licensing szerint feltétel továbbá az, hogy az adott hardver BD-Live-képes legyen. Persze mindez mit sem ér, ha a Blu-ray lejátszók gyártói nem készítik el az adott frissítést, márpedig a jelenlegi állapot szerint ez a helyzet. A frissítés lehetősége elvileg érvényes lehet a set-top-boxokra is, feltéve, hogy azokban legalább két dekóder található. Ezt nyilatkozták legutóbb a DirecTV-nél is (CES-es tudósításunkban a Panasonic standján kapott infók alapján azt írtuk, hogy a hardvert is cserélni kell). Nyáron, az első amerikai 3D-s adó indulásakor kiderül, melyik verzió az igaz.
A Sony ugyanakkor azt ígérte, hogy a PS3-at valamikor az év során 3D-képessé teszi – ráadásul a PS3 a Sony saját bevallása szerint Full HD 3D-s lesz. Azoknak sem kell aggódni, akik számítógépen nézik a Blu-ray filmeket, számukra a Cyberlink PowerDVD következő verziója lehet a megoldás, amely 3D képességeket ígér. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a nyáron megjelenő szoftver használatához pontosan milyen hardver kell majd, sem azt, hogy Full HD-s lesz-e, és az sem ismert, hogy a 3D csak számítógépes monitoron vagy a PC-t tévére kötve is működik-e majd.
