A Samsung ebben az évben is Las Vegasban, a CES-en mutatta be csúcstévéit – beszámolóinkat itt lehet elolvasni. Szerkesztőségünk az amerikai kirándulást követően pár héttel Barcelonába is ellátogatott, ahol a Samsung az EU Forum keretén belül adott lehetőséget arra, hogy a QLED tévék világában egy kicsit mélyebben is elmerülhessünk.
A Samsung 2015-ben dobta piacra az első olyan tévét, amelyben Quantum Dot kijelzőt használt, a technológia gyökerei azonban jóval korábbra nyúlnak vissza: a QD a 90-es évek óta ismert fejlesztéseken alapszik. A 2015-ben bevezetett modelleket a Samsung SUHD tévé névvel illette; a koreai gyártó bevett marketing stratégiája, hogy egy-egy nevet, betűszót felkap, és ezt brandként felépítve használja. A LED-es háttérvilágítás bevezetésekor a Samsungnak volt köszönhető, hogy villámgyorsan elterjedt a köztudatban a LED tévé kifejezés, 2015-ben pedig jöttek a már említett SUHD tévék. Ez utóbbi azonban nem vált be igazán, ezért a prémium termékeket ettől az évtől kezdve a QLED jelöli.
Az elnevezésben a Q betű ugyan a Quantum Dot technológiából származik, az viszont már a CES-en is látszott, hogy a QLED a Samsung olvasatában jóval több, mint maga a technológiai fejlesztés: a vállalat új koncepciót szeretne megvalósítani, és elsősorban azokat a felhasználókat célozná meg termékeivel, akik nemcsak a képminőséget nézve, hanem a teljes felhasználói élményt illetően magasra teszik a lécet.
QLED: Quantum Dot
Az informatika és a szórakoztatóelektronika világában elég sokszor tűnik úgy, hogy a gyártók egy adott technológia lehetőségeit maximálisan kihasználják, ám ilyenkor rendszerint jön valaki, aki mutat valami újat. Az LCD-tévéknél nagyjából ez a helyzet a Quantum Dottal, azzal az apró különbséggel, hogy itt most azért nem egy teljesen új technológiáról van szó, hanem arról, hogy egy meglévő megoldást kezdtek el a gyártók a tévéknél használni. A technológia gyökerei az 1990-es évekre nyúlnak vissza, ha viszont csak a tévék világát nézzük, akkor 2014-ben indult karrierje, mégpedig a Sony jóvoltából. Az Samsung mellett az LG is 2015-ben alkalmazta először ezt a megoldást, a két koreai gyártó viszont eltérő utakon jár be: amíg az LG az OLED mellett tette le a voksát, a Samsung a Quantum Dot megoldást helyezte előtérbe.
A tévéknél az elsődleges szempont mindig a lehető legjobb képminőség elérése, az ehhez kapcsolódó fejlesztések pedig nagyon gyakran a színekről szólnak. Ezeknek a fejlesztéseknek a célja a készülékek színtérlefedettségének növelése, hiszen ily módon lehet elérni azt, hogy a képernyőn valósághű árnyalatok jelenjenek meg. A színtér növelésének az LCD-tévéknél a leghatékonyabb módja a háttérvilágítást adó fehér fény tisztaságának növelése; a gyártók szépen lassan eljutottak odáig, hogy míg korábban az sRGB-színtér teljes elérése is nehézkes volt számukra, addig mára a REC.2020 színtér világával kacérkodhatnak a legújabb fejlesztéseknél. A Samsung QLED tévék egyik legnagyobb erénye a hagyományos LCD-tévékhez képest tehát az, hogy a Quantum Dot technológia segítségével szebb színeket tudnak megjeleníteni, ráadásul ez a képességük nem függ a beállított fényerőtől sem.
Anélkül, hogy a technológia működésébe túlságosan mélyen belemennénk, a QD-ről annyit érdemes tudni, hogy (a tévéknél) egy extra rétegre felvitt nanokristályokról van szó, amelyek fontos tulajdonsága, hogy méretük meghatározza, hogy milyen hullámhosszú, vagyis milyen színű fényt engednek át. A Samsung vörös és zöld fényű nanokristályokat használ, amelyeket kék színű háttérvilágítással egészít ki; ez a hármas együtt éppen az ideális (mondhatni tökéletes) fehér színt bocsátja ki. Az extra rétegre a kristályokat nagyon precíz módon kell elhelyezni – ezek mérete ugyanis, ahogyan arra a név is utal, nanométeres nagyságrendű. A Quantum Dot háttérvilágítás másik előnyös tulajdonsága az, hogy a fehér fény minősége a használattal együtt sem romlik számottevően: ellentétben a fehér fényt adó LED-ek színével, amely folyamatosan egyre sárgább lesz, a QD háttérvilágítás, kis túlzással, az idők végezetéig hófehér marad. De a tévé élettartamáig biztosan. Azt fontos kiemelni, hogy a tévék a speciális háttérvilágítástól eltekintve természetesen továbbra is LCD-tévék, vagyis éppen úgy folyadékkristályokkal és színszűrőkkel működnek, mint klasszikus társaik.
QLED: képminőség mindenek előtt
A Quantum Dot technológiával elérhető legfontosabb előny a tökéletesen fehér háttérvilágítás, amely jelen pillanatban a legszélesebb színspektrum elérését teszi lehetővé, a technológia ebből a szempontból még az OLED-nél is jobb. A Samsung-féle QLED és az OLED is hasonlóan széles tartomány lefedésére képes közepes és alacsony fényerő mellett, viszont ahogyan a fényerő növekszik, a QLED tévék és az OLED-tévék között már lesz különbség, a QLED javára. Fotón nagyon nehéz visszaadni azokat az apró különbségeket, amiket ez jelent; a dolgot leginkább úgy kell elképzelni, hogy a fényerő növelésével a színek egyáltalán nem fakulnak ki és nem is égnek be.
A fenti fotón valamennyire látszik, hogy a QLED tévén a ceruza tükröződik a fehér asztalon, míg az ugyanarról a forrásról meghajtott OLED-tévén ez a tükröződés nem igazán látszik. A Quantum Dot technológia, és így a Samsung QLED tévék további előnye a nagy fényerő: amíg az OLED-technológiával 800-1000 nits körüli az elérhető maximum, addig a Samsung 2017-es termékpalettáján szereplő Q-szériás tévék 1500-2000 nits közötti értékre képesek. Ez főleg nappali tévézésnél illetve HDR-tartalmak megjelenítésekor jelenthet előnyt. Főleg A korrektség kedvéért azt viszont meg kell említenünk, hogy az LCD-k mumusára, vagyis a fekete színek megjelenítésére a QLED nem válasz, hiszen ez az anomália nem a háttérvilágítás minőségéből, hanem a folyadékkristályok működési jellemzőiből adódik. A Samsung QLED-tévék feketéje az LCD-k között egészen kiváló, de ezen a téren az OLED-tévék jobbak.
A QLED tévék nagy fényerejéből azonban nemcsak a HDR tartalmak profitálhatnak: a nagyobb fényerő ugyanis azt is jelenti, hogy a Samsung „erősebb” fényelnyelő réteget tudott a tévékre tenni, hatékonyan csökkentve ezzel a képernyő tükröződését. Ez – a nagy fényerővel párosítva – azt is jelenti, hogy a betekintési szögek számottevően jobbak. Annyival, hogy most jött el az a pont, amikor elmondhatjuk, hogy a tévék oldalról nézve is pontosan ugyanazt az élményt nyújtják, mint tökéletesen szemből. Pedig a tévékben lévő LCD-k eddig sem voltak rosszak; a QLED tévék viszont nemcsak a színeket, hanem a kontrasztot is megtartják.
Nem tartozik szorosan a képminőségbeli előnyökhöz, de mégis meg kell említeni, hogy a QD kristályok gyártásánál a gyártók többsége kadmiumot használ – a Samsung az egyik kivétel. Ez azért fontos, mert az EU-ban érvényes RoHS direktíva szerint kadmiumot tartalmazó termékeket az EU-n belül elvileg (és gyakorlatilag) nem lehet forgalmazni. A tévégyártók lobbijának hála ez a korlátozást a kvantumpontos LCD-tévékre egyelőre nem érvényes, ezeket a készülékeket 2018 júniusáig lehet forgalmazni. A Samsung ugyanakkor már most betartja a szigorú előírásokat, és ebből később akár még profitálhat is, ha a versenytársak esetleg nem tudják időben kifejleszteni saját kadmiummentes verzióikat.
QLED: gyönyörű és funkcionális dizájn
Ahogyan fentebb már említettük, a Samsung brandként kezeli a QLED-et, így a koncepcióba a képminőséget javító technológiák mellett más szempontokat is bevont. A Q-szériás tévék dizájnban is az élen járnak; a legszembetűnőbb előrelépés a tavalyi modellekhez képest az, hogy a QLED tévéknél már az alsó részen sincsen vastagabb káva, a készülékeket minden oldalon vékony, csupán 5 mm-es keret futja körbe.
A dizájn persze nemcsak a keretből áll: a Q8 sorozat modelljeihez rögtön kétféle állvány közül is lehet majd választani. És az egyik szebb mint a másik. Az állvány általában unalmas kiegészítő, a Samsungnál azonban gondoskodtak róla, hogy ez most ne így legyen: a fémből készült cseppalakú talp és a tripod egyaránt mutatós. Utóbbinak két lába fémből készült, a harmadik viszont fa – ez apróságnak tűnik, mégis annyira feldobja az összhatást, hogy még azoknak is be fog jönni a dolog, akiknek az ehhez hasonló megoldások nem szoktak tetszeni. Persze a tripodot csak akkor érdemes választani, ha a tévé nem a fal mellett van.
A QLED tévék dizájnjában közös elem a kábelmentesség – amit nem úgy kell azért érteni, hogy a tévéhez egyáltalán nem tartozik kábel, viszont a Samsungnál mindent megtettek azért, hogy a kábelek ne legyenek zavaróak. Áramra természetesen továbbra is szükség van, viszont az egyéb csatlakozókat a korábbi évekről más ismerős One Connect Box tartalmazza; az újdonság itt az, hogy a tévé és a doboz között mindössze egy egy nagyon vékony optikai kábel húzódik csupán (One Connect Cable). A dobozt természetesen bárhova elrejthetjük, még az sem kell, hogy a távirányító rálásson. A One Connect Cable ráadásul nagyon hosszú, 5 méteres, így a tévé és a doboz között egészen nagy távolságot is hagyhatunk.
Az optikai kábel nagy előnye, hogy sokkal egyszerűbb elrejteni; de igazából az sem gond, ha szem előtt marad, tört fehér színe elég jól beleolvad a környezetbe. A Samsung a tápkábel elrejtéséhez is ad majd valamilyen segítséget, mégpedig egy „színre fújható” kábelelvezető csatorna képében. Ezt a csatornát azonban még nem tudjuk megmutatni, valószínűleg még a Samsungnál sem tudják pontosan, hogy milyen legyen. És ha már a tápkábelt nem lehet eltűntetni, a tervezésnél a mérnökök mindent elkövettek azért, hogy legalább pofás legyen az elvezetés: a tripodnál például a kábelt szépen végig tudjuk futtatni a hátsó lábban is akár.
Akik inkább a falra erősítenék a tévét, azok számára a koreai gyártó új „Zero Gap” állványa jelenthet megoldást (ami a VESA rögzítési pontok mellé, nem azok helyett kerül a Q szériás tévékre). A rögzítés egyik fontos jellemzője, hogy a készüléket teljesen a falra lehet vele tapasztani, ám még ennél is hasznosabb az, hogy a panelt lehet vele kis mértékben forgatni, így a vízszintes helyzet beállítása többé nem probléma.
QLED: élmény a köbön
A Samsung a QLED tévék mellé tervezett egy intelligens (és nem mellesleg gyönyörű) távirányítót is, ami nemcsak a tévé vezérlésre használható, hanem szinte minden otthoni kütyüvel működik: nem okoz számára gondot az erősítő, a set-top-box, a DVD-lejátszó vezérlése sem, de kezelhetjük vele akár az Apple TV-t vagy az Xbox One-t is. A kontroller természetesen a hangutasításokat is támogatja, amivel nemcsak csatornát válthatunk vagy a hangerőt szabályozhatjuk, hanem a menü tetszőleges opcióira is egyszerűen ráugorhatunk – akár négy-öt almenüben való turkálást is megspórolva ezzel.
A felhasználói élményt viszont nemcsak a távirányító, hanem a Tizen alapú okostévé rendszer, a magyarul sajnos még nem tudó, ezért hazánkban egyelőre inaktív tartalomajánló rendszer és az okostelefonos kísérő alkalmazás is segíti. Utóbbi Simple View névre hallgat, és Androidra már elérhető, az iOS verziót pedig – ha minden a tervek szerint alakul – márciusban fogja kiadni a Samsung.
Az app segítségével a telefonon lévő összes tartalmat pillanatok alatt átlőhetjük a tévére, de arra is van lehetőség, hogy lejátszási listákat állítsunk össze – a telefonon kiválóan összeválogathatja például a csemete, hogy melyik meséket fogja megnézni a YouTube-on, amint végre vége lesz a focimeccsnek.
QLED: 2017-es termékek
A QLED tévék részletes specifikációja még nem ismert, ezért az egyes modellekről kevés konkrét információval rendelkezünk. Az viszont biztos, hogy a Samsung három termékszériában gondolkodik: a Q9-es, Q8-as és Q7-es sorozatokban összesen kilenc modell lesz elérhető.
Az abszolút csúcsot a Q9-es tévék jelentik majd, amit kiválóan jelez, hogy ez a széria két modellje 65 és 88 colos méretben lesz megvásárolható. Érdekesség, hogy a Samsung ezeket a tévéket csak sík (= nem ívelt) kialakításban forgalmazza majd. A Q8-as modellek 55, 65 és 75 colos méretben, ívelt kijelzővel lesznek elérhetők, míg a Q7-es kvantumpontos tévéket 49, 55, 65 és 75 colos méretben, ívelt valamint sík kijelzővel is lehet majd választani.
Sajnos azt sem tudjuk még megmondani, hogy a hazai boltokban mikortól lehet megvásárolni a Samsung QLED tévéket, és ebből adódóan a készülékek pontos ára sem ismert – támpontként az EU Forumon annyi információt kaptunk, hogy a prémium világba a belépő várhatóan 2000-2500 eurónál kezdődik majd, vagyis a legolcsóbb kvantumpontos kijelzőért 700 ezer forint körüli összeget fog elkérni a gyártó.
