Philips Cinema 21:9 LCD-tévé teszt

Menü, távirányító

A Philips a Cinema 21:9-nél az elsők között alkalmazta új, One UX névre hallható kezelőfelületét, amely a korábbihoz képest szebb, de közel nem lett olyan látványos, mint a konkurensek megoldása. A Philips ráadásul kicsit eltérő koncepciót alkalmazott, ami nem biztos, hogy a tévé előnyére válik. Menüből kettő van; az Options gombbal a gyorsbeállítások érhetők el, de sajnos nem elég gyorsan, a színprofil váltásához például attól függően, hogy utoljára merre jártunk a menüben, 3-5 gombot kell megnyomni. A részletes menü a négyirányú navigációs gomb feletti házikóval érhető el – amit megnyomva először nem a beállítások közé, hanem egy funkciómenübe jutunk, ami tartalmazza többek között a beállítási lehetőségeket is.

Elsődleges funkciója azonban az, hogy a különféle jelforrások között váltsunk vele; tévé, DLNA/UPnP, USB, NetTV illetve egyéni eszközök választhatók. Ez a megoldás ötletes, hiszen könnyebb a bemenetek között váltani, ha nem a HDMI 4-es bemenetre, hanem mondjuk a Blu-ray lejátszóra kell kapcsolnunk. A fenti képen látható Computer opciót például már mi adtuk hozzá a listához. Végül, de nem utolsó sorban a házikóval előhívható menüben a kézikönyvet is megtaláljuk.

A beállítási lehetőségekkel kapcsolatban több kritikát is megfogalmazhatunk. Az egyik az, hogy a gyorsmenüben csak a színtelítettség és a kontrasztarány állítható (meg hangjellemzők), a fényerő nem. Nem tetszett továbbá az sem, hogy a színprofilokhoz nem lehet közvetlenül hozzáférni. Teljesen hiányoznak olyan fontos beállítási lehetőségek is, mint például a gamma, a bőrszín korrekció vagy a részletes fehéregyensúly-beállítás. A Philips kispórolta tehát azokat az apróságokat, amivel igazán jól belőhető lenne a tévé képe. Ami viszont hibátlan, az a képjavítók kezelése: itt minden ki- bekapcsolható, igény szerint. A Pixel Perfect HD Engine pedig szűk keretek között még paraméterezhető is.

A Philips menüjének másik gondja az, hogy nagyon lassú, a szoftver a távirányító megnyomására jelentős késéssel reagál csak, amitől a menüben való mászkálás még hosszabbnak tűnik.

A távirányító külső megjelenését illetően a legjobb, ami valaha nálunk járt, fém előlapja látványos és a gombok nyomkodása is kitűnő. Igaz, aki nem szereti a rövid billentyűutakat, annak valószínűleg más lesz a véleménye erről. Nem tetszett ugyanakkor, hogy kevés funkcióhoz van közvetlen gomb; csak az EPG, a NetTV, A Teletext, az Ambilight a képarány és a forrás választható, a színprofil, ami pedig nagyon fontos lenne, már nem.

Extrák

A csúcskategóriás Philips tévék védjegyévé vált az Ambilight, azonban a Cinema 21:9-nek nem ez az egyetlen érdekessége.

DLNA

A DLNA a főmenüből érhető el. Külön említésre méltó, hogy a tévé nemcsak vezetékes, hanem WiFi összeköttetésre is képes – ráadásul alapból, nem kell hozzá semmiféle stick. A DLNA ezzel együtt nem használható túl jól, mert a fájlokat tartalomtípuson belül ömlesztve kapjuk, és ahhoz kicsi a kezelőfelület, hogy több zene/kép között kényelmesen mozoghassunk.

Médialejátszó

A médialejátszó természetesen nemcsak DLNA/UPnP forrásról, hanem USB stickről is működik. Ebben az esetben már jobb a használhatóság, mert a mappaszerkezetet is mutatja a tévé szoftvere. Ami különösen tetszett, az az, hogy a tévé esetében nem kell előre kiválasztani, hogy filmeket, zenéket vagy képeket akarunk nézegetni, a rendszer az összes kompatibilis fájlt megmutatja, és bármelyiket elindíthatjuk.

Sajnos a formátumtámogatás már messze nem tökéletes, az MKV-kat például úgy ahogy van, figyelmen kívül hagyja a rendszer. Csak a normál felbontású AVI, MPG és WMV fájlokkal valamint a rippelt DVD lemezekkel boldogul, utóbbiakhoz viszont még a menüt is megkapjuk. Mindez viszont elég kevés ahhoz, hogy egy valóban használható felületet kapjunk, főleg úgy, hogy a képarányválasztási lehetőség USB-ről játszott fájlok esetén nem érhető el.

A zenefájlokból az MP3 és WMA formátumúakat is látta a tévé, ahogyan korábban már említettük, a hangminőség elég jó ahhoz, hogy a Cinema 21:9-et adott esetben zenehallgatásra is használjuk.

A képek közül viszont már csak a JPG-ket találja meg a tévé, a túl nagy méretűeket pedig nem tudja megnyitni; a 4K×6K-s tesztképpel nem, csak az egyel kisebb 3K×4K-s fájllal boldogult. Az éppen látott képet igény esetén elforgathatjuk, valamint a mappákban lévő összes fájlból diavetítést is kérhetünk.

NetTV

A Philips netes platformja a kakukktojás a gyártók megoldásai között, mert nemcsak gadget alapon működik, hanem egy majdnem teljes értékű böngészőt is tartalmaz (ami egyébként az Opera lebutított változata). Ami nem működik, az a flash, valamint az általunk kipróbált oldalakon a javascript sem mindig futott le.

A webcímek begépelése a lassú kezelőfelület miatt nem túl kényelmes, ám a virtuális billentyűzetet a lehetőségekhez képest jól oldották meg, mert a www. tag és a .com, .eu, .hu tagok külön gombbal egyben bevihetők. A tévé a historyban eltárolja a korábban látogatott oldalakat, hogy később könnyebben betölthessük őket.

Ami a gadgeteket illeti, a YouTube, a Picasa, a MeteoConsult, a Daily Motiorn, az ebay, a myalbum.com, a tunin.fm, a radiotime, a Volkswagen TV és a ScreenDreams tartalmaihoz férhetünk hozzá.

Ambilight Spectra 3

Az Ambilight a Philips egyik legjobb találmánya, ami mellesleg még hasznos is – igaz, nem azért, amiért elsőre gondolnánk. Az Ambilight tulajdonképpen egy hangulatvilágítás, amelynek Spectra 3 verziója került a Cinema 21:9-be.

Az Ambilight úgy működik hogy a tévé hátoldalán elhelyezett LED-ek megvilágítják a tévé mögötti falat, az éppen megjelenő tartalomtól függő színekkel, mintegy a kép folytatásaként. (Ahhoz, hogy az Ambilight megfelelő látványt nyújtson, a tévét legfeljebb 20 cm-re érdemes elhelyezni a faltól.) Mi ebben a jó? Az, hogy a tévét nem tökéletesen sötétben nézzük, így egyrészt kevésbé fárad a szemünk, másrészt agyunk is átverhető; a LED-ek fényének köszönhetően a tévé feketéi mélyebbnek tűnnek a valóságosnál.

Összegzés

A Philips Cinema 21:9 az egyik legkülönlegesebb tévé; mozirajongóknak kitűnő választás széles képaránya miatt. A képminőség szempontjából ugyan találunk több jobb készüléket is, de a szuperszéles kialakítás ezt gyorsan elfeledteti, a cool faktora pedig verhetetlen – de csak akkor, ha alapvetően filmeket nézünk számítógépről esetleg Blu-ray lejátszóról, nem pedig tévézésre illetve játékokhoz használjuk a tévét.

A Philips Cinema 21:9-et a Media Markttól kaptuk tesztelésre, köszönjük! Ára 899 000 forint.