- 2010. november 10., 12:00
Megnéztük az egyik legolcsóbb DVB-T set-top-boxot, amely a kódolt adásokkal nem, de az MKV fájlokkal megbirkózik.
Hirdetés


some text

Magyarországon az analóg földfelszíni műsorszórás a tervek szerint 2011. december 31-én véget ér, ezt követően már csak azokkal a tévékkel és set-top-boxokkal lehet majd az adást fogni, amelyek a digitális DVB-T műsorszórás vételére is fel vannak készítve. A legtöbb 2009-ben vagy később megvásárolt tévében a DVB-T tuner már alapszolgáltatás, a régebbi lapostévékhez és a CRT-s készülékeket azonban le kell cserélni, vagy set-top-boxot kell melléjük vásárolni. A set-top-boxoktól sokan ódzkodnak, és nemcsak azért, merthogy a set-top-boxok drágák, hanem azért is, mert plusz helyet igényelnek.

Az ATD termékpalettáján azonban vagy egy olyan eszköz, amely a tévé hátoldalára szerelhető, így a helyproblémát biztosan megoldhatjuk vele – sőt, a nem túl drága set-top-box még egy médialejátszót is tartalmaz.

Külső

Ha azt mondjuk, hogy az ATD STB-838 egy DVB-T set-top-box, szinte biztos, hogy senki nem olyannak képzeli el, mint amilyen valójában. A tuner ugyanis egy relatív apró doboz, ami nem a saját lábán áll meg, hanem egy SCART csatlakozó segítségével a tévé hátoldalára rögzíthető. Ugyan a SCART csatlakozón keresztül a kép- és hangátvitel is megoldható, azonban a SCART jó esetben tényleg csak tartóként szolgál majd, mert az ATD STB-838 nemcsak az SD, hanem a HD adások vételére is alkalmas, így HDMI kimenet is került rá.

De térjünk vissza még a rögzítésre! Ahhoz, hogy a tuner kényelmesen elhelyezhető legyen a tévé hátoldalán, mindössze annyi szükséges, hogy legyen egy szabad SCART csatlakozó, amelyik legalább 12 cm-rel magasabban helyezkedik el a tévé aljánál (így nem fog lent kilátszani), illetve az, hogy a SCART csatlakozó alatt/mellett más, nagy helyet igénylő csatlakozó ne legyen. Attól függően, hogy a tévére álló vagy fekvő helyzetben helyezték el a második SCART csatlakozót, előfordulhat, hogy az STB-838-at kicsit nehéz lesz elhelyezni, főleg akkor, ha a szomszédos helyek is foglaltak.

Mivel a set-top-boxot a tévé mögé kell felszerelni, gyakorlatilag mindegy, hogy hogyan néz ki. Ez kicsit talán meg is látszik a formaterven, de a külső tényleg nem szempont. Legalábbis a dizájn szempontjából, az már sokkal érdekesebb kérdés, hogy az elhelyezkedésből eredően a kezelhetőség és a használhatóság hogyan változik. Az egyik dolog mindjárt az, hogy nincs visszajelzésünk arról, hogy vajon az STB be van-e kapcsolva vagy nincs, és nyilván le kell mondanunk az előlapi kijelzőről is, amelynek hiányát az OSD nem igazán tudja pótolni. Fontos továbbá, hogy a távirányító érzékelője is egy külön modul, ami elég apró, de mégiscsak kell neki valamilyen helyet találni. Az érzékelő olyan egyébként, mint amit a PC-s tunerekhez szoktak mellékelni – nem túl dizájnos, de legalább fekete és tényleg pici, így a tévé mellett azért valószínűleg találunk majd neki helyet.

A SCART és HDMI csatlakozókat már említettük, de ezeken kívül még több más csatlakozó is került a set-top-boxra. Ezek egyike a korábban már szintén említett infra érzékelő bemenete, ami mellett közvetlenül a tápegység csatlakozója található. A másik oldalon két antenna csatlakozó kapott helyet, egy kimenet és egy bemenet. Ez a tuneres asztali készülékekhez hasonlóan lehetőséget ad arra, hogy az STB-838-at a tévé elé úgy építsük be, hogy az antenna jele – elosztó nélkül is – továbbra is eljusson a tévéhez. A HDMI mellett egy USB port található még, amelynek fontos szerep jut a PVR funkciók és a médialejátszó miatt. Azt figyelembe véve azonban, hogy itt az USB-s adattárolókat adott esetben cserélgetni is tudnunk kellene, az USB elhelyezkedése egyáltalán nem szerencsés.

Az STB-838 két nagy hiányossággal is bír. Ezek egyike, és talán a két dolog közül a fontosabb az, hogy a tuner nem tud mit kezdeni a kódkártyákkal, nincs ugyanis kártyaolvasó adaptere. Így le kell mondanunk a kódolt adások vételéről (MinDigTV Extra), ami rögtön lecsökkenti a DVB-T
platformon elérhető csatornák számát 17-ről 7-re – ráadásul, bár ez csak magánvélemény, éppen az igényesebb csatornák esnek ki. A másik gond az, hogy nincs sem optikai sem S/PDIF audio kimenet, így az STB-t külső erősítővel csak a tévén keresztül tudjuk összekötni.

A doboz tartalma teljesen átlagos: a csomagolás a tuneren és a tápegységen kívül a távirányítót, hozzá elemeket és némi leírást tartalmaz. HDMI kábel nincs, ezt sajnos nekünk kell beszerezni.

Belső

Az ATD belső felépítésé rendkívül egyszerű, de nem teljesen szokványos; a sziliciumtuner és a dekóderchip mellett ugyanis két demodulátor chip is helyet kapott az STB-838-ban. A DVB-T (és mellesleg a DVB-C és DVB-S) vevők esetében a sziliciumtuner az adott frekvenciasávon sugárzott adathalmazt veszi (ez tulajdonképpen a multiplex), amelyből a kiválasztott csatorna adatait a demodulátor válogatja ki, míg a dekóder feladata természetesen az, hogy az éppen nézni kívánt csatorna kép- és hangsávját feldolgozza. A két demodulátorchip segítségével lehetőség van arra, hogy egy multiplexből két csatorna adatait is kihámozzuk, így amíg rögzítjük valamelyiket, nézhetjük a másikat. Ez a szolgáltatás nem egyedülálló természetesen, de az olcsó, egytuneres STB-k között mindenképpen különlegességnek számít.

Az ATD STB-838 természetesen a hazai DVB-T adások vételére tökéletesen alkalmas – leszámítva az előző részben említett hiányosságot, amely szerint a kódolt adásokkal nem tud mi kezdeni. A H.264 kódolású HD videók kezelése mellett azt érdemes még megemlíteni, hogy a tuner az 5.1-es AC3 hangot is kezeli, de kiadni csak sztereobnan tudja, még akkor is, ha a HDMI kimeneten keresztül streameljük.

A tuner hűtését az ATD teljesen passzív módon oldotta meg, így működés közben nem kell extra zajjal számolnunk. A fogyasztás alacsony, működés közben 3,1 és 4 watt közötti, készenléti állapotban pedig 0,5 wattos energiaigényt mértünk.

Ezek is érdekelhetnek