- 2012. március 26., 13:00
Ezúttal a gyártó egyik olcsóbb készülékét, a Popbox V8-at próbáltuk ki.
Hirdetés


some text

Azt azért már rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy a Popbox sem tartozik a nagyon olcsó készülékek táborába: 40 ezer forintos ára messze nem a belépőszintet jelenti. Igaz, ezért cserébe a nagytestvérekhez képest igazából csak a belső merevlemezt és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat kell nélkülöznünk; a Popbox V8 egy színtiszta hálózati médialejátszó, a Popcorn Hourtól megszokott tudásszinttel. Ami még hiányzik, az néhány extra hálózati képesség – hogy pontosan mikről kell lemondanunk, az tesztünkből kiderül.

Külső

A belső merevlemez hiánya azt jelenti, hogy a V8 esetében a mérnöknek viszonylag szabad kezük volt a formatervet illetően. Ennek köszönhetően a készülék tényleg nagyon apró, mindössze 128×32×100 mm-es. Külsejét alapvetően fekete alumínium burkolja, amelyet egyetlen zártszelvényből alakítottak ki. Ezt elöl egy fényes műanyag lap, hátul pedig a zártszelvény anyagából készült borítás zárja le (természetesen mindkettőn több lyukat is találunk a csatlakozók kivezetéseiek).

Az előlapon a Popbox V8 felirat felett a Reset gombot találjuk, a másik oldalon pedig egy USB 2.0-s port kapott helyet. Nem látszik, de itt van az IR vevő és egy LED is, ami az üzemállapotról tudósít bennünket.

A készülék két oldala természetesen csupasz (egyébként nincs is igazán oldala, hiszen a zárszelvény itt egy ívvel megy át az alsó felületbe), a csatlakozók oroszlánrészét a hátlapon találjuk. Balról jobbra haladva az első egy optikai hangkimenet, a következő pedig egy 10/100 Mbps sebességű hálózati csatlakozó. Ezután következik az 1.3a szabványú HDMI kimenet, majd az egy-egy jack aljzatba rejtett kompozit AV és komponens csatlakozók jönnek. A sorban a második USB 2.0 következik, végezetül pedig az 5 voltos külső tápegység bemenete.

A készülék és a távirányító mellett a dobozban egy meglehetősen komplett kábelkészletet is találunk, a HDMI mellett a kompozit AV és komponens kimenet használatát lehetővé tevő vezetékek is az alapcsomag részét képezik.

Mivel a lejátszó csak hálózati és USB-s adatforrásokat kezel, merevlemez beépítésére pedig nincs lehetőségünk, így szétszedni nem lehet (de ennek nem is lenne különösebb értelme). Nincsen ajtó vagy bármiféle lecsavarozható fedél sem, sőt, a letisztultság jegyében gombokat sem kapunk (a már említett Reseten kívül), ami azt jelenti, hogy a használathoz mindenképpen szükségünk lesz a távvezérlőre is.

A kontroller kisebb, mint a korábbi PCH-k esetében. Elvileg jó pont, hogy saját háttérvilágítással is rendelkezik, azonban a fény csak akkor kapcsol be, ha megnyomunk egy gombot, és, mivel külön „világításbillentyű” nincs rajta, így az első gombnyomás még vaktában történik.

Címkék

Ezek is érdekelhetnek

2013. szeptember 10., 11:00
2009. november 2., 08:00
Hozzászólások