- 2012. március 29., 12:00
Ezúttal a Sharp kiváló ár/érték arányú 60 colos LCD-tévéjét izzasztottuk meg alaposan.

Sokáig úgy tűnt, hogy aki valóban nagyméretű tévét akar vásárolni, annak az LCD technológia nem igazán jó alternatíva, 60 colos méretben inkább a plazmák között volt érdemes keresgélni. Aztán 2011-ben úgy döntöttek a gyártók, hogy ideje véget vetni ennek a felfogásnak, és elkezdték egyre nagyobb és nagyobb méretű LCD-iket piacra dobni, azzal együtt is, hogy az igazi nagy dobás(oka)t mindenki 2012-re tartogatta, a Sharp például 70 és 80 colos AQUOS tévékkel is készül a foci EB-re és az olimpiára. Mostani tesztünk alanya ennyire nem nagyképű, de azért a 60 colos képátlójával sincsen oka szégyenkezni.

Külső

A Sharp tévékről 2010 óta már nem lehet elmondani, hogy a gyártó nem követné az aktuális trendeket, és erre az LC-60LE635 is egy kiváló példa. A tévé monumentális megjelenéséhez keskeny és egyben vékony káva párosul, így nemcsak hatalmas mérete miatt vonzza a tekintetet, hanem azért is, mert az előlapot szinte teljesen az LCD-panel tölti meg. A káva, ahogyan azt már megszokhattuk, fényes fekete, de ezúttal nem tükröződik sokkal jobban, mint maga a panel (igaz, ehhez az is kellett, hogy a Sharp az X-Gen verziót építse be a tévébe, ami az átlagosnál azért e szempontból gyengébb).

A tévére a Sharptól megszokott díszítőelemek kerültek fel: a bal felső sarokban az AQUOS logó, lent középen pedig a Sharp logó látható. Ezalatt a gyártó fordított V alakot formázó bekapcsoló LED-je van, amely az alsó, sötétszürke díszítőcsíkba került – ennek a betétnek köszönhetően a Sharp tévéjének a kávája lent azért jóval vastagabb. A visszajelző fény fehér színű, és nem túl fényes, de, ha zavar minket, akkor természetesen van mód a kikapcsolására. A díszítőcsíknak különösebb funkciója nincsen, bár ide került még a távirányító érkézelője valamint a Sharp tévék elmaradhatatlan kelléke, a környezeti fényerősségek mérő szenzor. Gombok oldalt vannak (szemből nézve jobb oldalt), ezek hagyományosak, nem érintésérzékenyek.

Nyaka viszont szinte egyáltalán nincs az LE635-ösnek: a káva legalsó része csupán egyetlen centiméterre van a talp legfelső részétől. Bár a dizájn szokatlan, ezt egyáltalán nem bánjuk, a tévé ugyanis még így is 87 centiméter magas, így az elhelyezésével túl könnyű dolgunk biztosan nem lesz. Ha a tévét a falra szeretnénk feltenni, ezt is megtehetjük, a talp teljesen leszerelhető (a tévé magassága pedig 84 centiméterre csökken). Az állvány egyébként téglalap alapú és egészen nagy, hogy a 60 colos LE635-öst megfelelően stabilan tartsa.

A káva a legvékonyabb pontján 3 cm körüli, azonban a tévé több helyen is szélesebb ennél. Egyrészt ott, ahol került egy merevítő a hátlapra a falra szerelést megkönnyítendő lyukakhoz, másrészt még vastagabb a készülék a talpat befogadó csatlakozónál, és lent két oldalt, ahol a hangszórók kaptak helyet. A Sharp részéről mindenképpen pozitívum, hogy a nagy tévébe igyekezett elfogadható méretű és minőségű hangszórókat tenni.

A csatlakozókínálat teljes, és a Sharp még arra is figyelt, hogy a fontosabbak ne merőlegesek legyenek a tévé síkjára, hanem párhuzamosan álljanak. HDMI-ből négyet kapunk, ezek mind oldalra néznek, egy USB, egy SD, egy fülhallgató csatlakozó és a CI adapter számára szükséges foglalattal együtt.

Lefelé az optikai hangkimenet, az analóg hangbemenet, két antennabemenet, az Ethernet és további két USB néz, hátrafelé pedig a D-Sub csatlakozó, az AV bemenetek, a SCART és a komponens csatlakozó. A két antennabemenetből már sejthető, hogy az analóg és a mára már alapnak számító DVB-T és DVB-C tuner mellett DVB-S2 vevőt is kapunk – ez utóbbi került külön csatlakozóra.

Belső

A Sharp egyike azon gyártóknak, aki szinte csak saját panelt használ a tévéiben (a belépő szintet hagyjuk figyelmen kívül), ezért nem meglepő módon az LC-60LE635-be is Sharp panel került. Méghozzá az UV2A technológiával készült verzióból, ami azt jelenti, hogy ez esetben nem kapjuk meg a Sharp négyszínű Quattron technológiáját, be kell érnünk RGB pixelekkel. Korábbi tesztjeinkből kiderült már, hogy ez egyáltalán nem biztos, hogy baj, az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis a Sharp az RGBY panelt nem tudja tökéletesen vezérelni, ami így összességében, bár élénkebb, de nem feltétlenül pontos színeket eredményez.

Az LC-60LE635-be épített panel természetesen Full HD felbontású, válaszidejét és kontrasztarányát azonban a Sharp nem közli a specifikációban. Annyit tudni róla, hogy X-Gen panel, ami azt jelenti, hogy a Sharp speciális, kissé tükröződő, de a kontrasztarányt és a színeket javító bevonat is került rá. Az UV2A egyébként a VA egyik variánsa, és jelen pillanatban a legjobb natív kontrasztarányt tudja felmutatni – persze, hogy ebből a valóságban mennyit lehet kamatoztatni, az nagyban függ attól is, hogy mennyire sikerült a Sharpnak eltalálnia a vezérlést.

Ebben a kategóriában már tavaly sem volt kérdés, hogy a háttérvilágítás milyen: természetesen LED-es megoldásról van szó. A Sharp a fényforrásokat oldalt helyezte el, így minimális felhősödésre mindenképpen számítottunk már látatlanban is – ugyanakkor a Sharp az egyik legjobban szokta megoldani ezt a kérdést, így kíváncsiak voltunk arra, hogy a vékony káva-nagy képátló párosa mennyire változtatta meg a képletet. A tévé 100 Hz-es képfrissítésre alkalmas, de az elnevezés kissé csalóka, merthogy a rendszer nemcsak köztes képkockákat képes kiszámolni, hanem emellett fekete képkockák beillesztésével is meg tudja duplázni a képkockák számát, így végső soron akár 200 Hz-esnek is nevezhetnénk a modellt.

A tévé a Sharp korábbi eszközeiből már megismert színprofilokat tartalmazza. Ezek közül az automatikus és a két dinamikus felejtős, szokás szerint, de hozzájuk csaphatjuk még a szabványos beállítást is, mert túl fényes, túl kontrasztos és túlélesített is a kép. A film, a játék és a PC módok egészen jól használhatók viszont. Ezeket egy felhasználói profil egészíti ki (amelynél alapesetben a szabványos profil értékei köszönnek vissza) de természetesen nemcsak egyféle saját beállítást választhatunk, arra is van mód, hogy a meglévőket módosítsuk.

A legjobb beállításokat a Film módból kiindulva találtuk meg: háttérfény 5, kontraszt 29, fényerő 0, szín 2, színtónus R1, képélesség 1-4, forrástól függően, színtartomány normál, színhőmérséklet alacsony, aktív kontraszt ki, zajszűrés ki, film mód forrás függvényében. Ezeket alkalmazva a színhelyesség rendben volt; bár a 2,2 körüli átlagos deltaE nem jelenti azt, hogy ne lenne még hova fejlődni, az eltérések a megjelenített és az elvárt színek között nem túl jelentős. A gamma és a színhőmérséklet értékek jók voltak, a kontrasztarány pedig egy LCD-tévétől egészen kiváló lett: 139 cd/m²-es fényerő mellett 0,03 cd/m²-es feketét mértünk, a kontrasztarány így 5450:1-hez lett.

Igazán figyelemre méltó, hogy a Sharp a 60 colos méret ellenére kiváló fogyasztási adatokat produkált, az optimális beállításokkal mindössze 112 wattot mutatott mérőműszerünk (készenléti állapotban pedig 0,1 wattot).

Fekete fényerőssége kalibráció után 0,03 cd/m²
Fehér fényerőssége kalibráció után 139 cd/m²
Kontrasztarány kalibráció után 5450:1
Színhőmérséklet kalibráció után 6600K
Gamma kalibráció után 2,2
Feketeszint Teljes színtartomány
Deinterlace szűrő közepes
SD->HD felskálázás közepes
1080p@24p Csak interpolációval kapunk kadenciahelyes megjelenítést
Betekintési szög közepes
Mozgóképfelbontás 800 sor
Fényerő eloszlásának egyenletessége
Digitális zajszűrés közepes
Képélesítés már közepes fokozatban is rontja a képet
Overscan Pontról pontra opciót kiválasztva nincs
Input lag 27 ms Játékgép módban
Fogyasztás normál/kalibrált – 159/112 watt
Fogyasztás készenléti állapotban 0,1 watt
Címkék
Ez is érdekelhet
2020. március 27., 08:00
2019. november 14., 06:00
2019. október 28., 08:00
2019. szeptember 4., 20:00
Hozzászólások