- 2012. augusztus 10., 12:00
Megnéztük, mit tud a Sony 2012-ben; vajon a HX850-es alapján várható-e még, hogy a gyártó egyszer magára talál?
Hirdetés

Tesztünkben a Sony HX850-es sorozat 46 colos típusa, a KDL-46HX850 szerepelt, azonban az itt leírtak – legfeljebb kisebb módosításokkal – a 40 és 55 colos változatokra (KDL-40HX850 és KDL-55HX850) is érvényesek.

Külső

A Sony üdvöskéjét az átlagosnál picit talán jobban vártuk, mert végre egy olyan tévét köszönthettünk, amely nem követi teljesen a hagyományos felépítést; a KDL-46HX850 a CES 2010-en bemutatkozott Monolithic Desing alapján készült. Nyilván maga a kijelző semmi újat nem tud mutatni (bár az egyébként feltűnő, hogy tesztünk alanya mennyire hasonlít egy óriásira nőtt táblagéphez), azonban a talp nagyon is egyedi: az állvány a kávát nem a hagyományos módon tartja, nincs is nyaka, hanem a tévé teljes szélességében elterül, és szimpla támasztékként szolgál. A megoldás abból a szempontból is egyedi, hogy a tévé nem teljesen függőlegesen áll, hanem kissé hátrafelé dől. Ez részben azt hivatott kompenzálni, hogy a HX850-es tévék alacsonyabbak az átlagosnál, de a megoldás hasznos lehet azért is, mert valamennyire az optimális nézési távolság felé tereli a felhasználókat. Előnyként megemlíthetjük végül még azt is, hogy a tükröződő előlapban így semmiképpen sem magunkat fogjuk látni; persze nem biztos, hogy jobban járunk, a kérdés az, hogy mi került a nagyszobában a kanapé fölé a falra.

A dizájn, szigorúan csak a formatervet nézve csillagos ötös, az anyagválasztásról viszont ugyanez már nem mondható el, a készülék szinte minden része műanyagból készült (az első Monolithic tévék még részben fémből voltak). Az illesztésekkel komolyabb gond nincsen, tehát az összhatás azért megüti a szintet, de egy csúcsmodelltől minden szempontból többet várnak a felhasználók, így a Sony e területen esetleg csalódást okozhat a legigényesebbeknek.

A tévé keret nélküli kialakítást kapott, amely, a félreértések elkerülése végett, a Sonynál annyit jelent, hogy a káva és az LCD-panel egy síkba kerültek. Azaz, hogy teljesen pontosan legyünk, nincsenek egy síkban, de a Sony egy üveglap segítségével optikailag megoldotta, hogy ez úgy tűnjön. Az előlapnak köszönhetően a kijelző elvileg bírja a strapát (Gorilla Glass üveg fedi a HX850-est), ami főleg a kisgyermekes családoknak lehet fontos szempont a tévé vásárlásakor, mert kicsi az esélye annak, hogy a favonat belemasírozzon a panelbe. A káva fényes fekete, és nem mondható különösebben vékonynak sem - sarkai viszont szépen kerekítettek. Fent csak a BRAVIA felirat árválkodik, a tévé két oldala pedig teljesen üres; a Sony felirat, az érzékelők és a visszajelző LED pedig a káva alsó részére kerültek. Ez teljesen megfelel a hagyományos elrendezésnek.

A talpról fentebb már esett szó, azt viszont még nem említettük, hogy a japán gyártó a hangszórókat is ide telepítette. Ez abból a szempontból mindenképpen jó döntésnek tűnik, hogy sokkal több hely volt a hangkeltők beépítésére, de mégsem vártunk azért csodát, mert a talp sem elég vastag ahhoz, hogy valóban jól használható hangfalpár kerülhessen bele.

A gombok (a tévét szemből nézve) jobbra kerültek, teljesen a hátlapra, de könnyű elérni őket. A feliratok oldalról persze nem látszanak, így jobb híján memorizálni kell, hogy melyik gombbal pontosan mit lehet csinálni; persze minderre csak akkor van szükségünk, ha nem csak a távirányítót használnánk a tévé vezérlésére.

A csatlakozópanel a másik oldalra került, és elmondható róla, hogy a dizájnhoz hasonlóan a Sony ennek tervezésekor sem követte az uralkodó trendeket. A csatlakozók közül ugyanis relatív kevés néz oldalra. Persze nem biztos, hogy a két HDMI és a két USB kevés lesz, de a konkurens gyártóktól azt szoktuk meg, hogy az összes HDMI és az összes USB elérhető oldalról, és nekünk az az elrendezés szimpatikusabb is. A HDMI portok száma összesen egyébként négy, a két további port pedig lefelé néz, a LAN csatlakozó, az antennabemenet és az optikai hangkimenet társaságában. Oldalra a fent említett csatlakozók mellett a CI foglalat, a D-Sub bemenet és a fülhallgató kimenet néz, míg hátrafelé a SCART és a komponens bemenetek állnak. A tuner az analóg adások mellett a DVB-T/C adások kezelésére képes. Bár nem látszik, de a káva egy WiFi adaptert is rejt, amelynek segítségével az otthoni hálózatra vezeték nélkül is tudunk kapcsolódni.

Címkék
Hozzászólások